Back to top

Főzni való krumplit ne süssünk!

A kereskedelembe kerülő burgonyák felhasználási ajánlását kötelező a terméken feltüntetni. A jelölés azért is fontos, mert például, ha nem sütni való krumpliból készül a hasábburgonya, megnövekedhet az étel akrilamid tartalma, ami rákkeltő hatású. Mi az okozza ezt, és hogyan kerülhető el ennek a káros anyagnak a felszaporodása – kérdeztük a Nébih-től.

A 2017/2158 rendeletet, melyet 2018. április 11-től kötelezően alkalmazni kell, intézkedéseket ír elő az élelmiszeripari vállalkozók számára az élelmiszerekben található akrilamid mennyiségének csökkentésére. Ez a rendelet nem élelmiszerbiztonsági határértékeket, hanem referenciaszinteket állapít meg. A jogalkotók a referenciaszinteket azon a lehető legalacsonyabb szinten állapították meg, amely az összes releváns kockázatcsökkentő intézkedés alkalmazásával ésszerűen elérhető. A referenciaszintek betartásának ellenőrzése érdekében a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságát mintavétellel és elemzéssel is ellenőrizniük kell a vállalkozásoknak. A minden érintett termékcsoportra külön-külön előírt intézkedések arányban állnak a vállalkozások méretével és jellegével, ezért például a kistermelők, vendéglátók esetében az előírt kockázatcsökkentő intézkedések nem olyan széleskörűek, mint egy gyorsfagyasztott burgonyát előállító gyártó esetében.

Az előírt intézkedések többek között a következő termékek előállítóit és forgalmazóit érintik: sült krumpli, burgonyatermékek, kekszek, kenyér, reggeli gabonapelyhek, pörkölt (pót)kávé, instant (pót)kávé, bébiételek, babakekszek, stb. Az akrilamid ezekben a termékekben természetes módon előforduló szabad aszparagin (aminosav) és cukrok reakciója során jön létre magas hőmérsékleten történő feldolgozás során, vagyis akkor, ha ezeket az élelmiszereket zsírban vagy olajban sütik, pörkölik vagy (a sütőben) sütik.

Az akrilamid csökkentésének egyik módja a termékekben a redukáló cukrok mennyiségének csökkentése, ezért fontos tudni, hogy a sütésre szánt burgonyának milyen a cukortartalma. A 34/2016. FM rendelet szerint a burgonya forgalmazása során a származás mellett a fajtát és a felhasználási típust is kötelező feltüntetni. Ez utóbbi azért kötelező, mert nem várható el a fogyasztótól, hogy a fajta alapján keresgélje a felhasználási típust. A jelenlegi szabályozás szerint három kategóriát különböztetünk meg:

- „A” salátának való, nem szétfővő,

- „B” főzni való, nem szétfővő,

- „C” sütni való, kissé szétfővő.

Az utóbbi „C” típusúnak magasabb a keményítőtartalma és alacsony a redukáló cukortartalma, ezért alkalmas sütésre.

Az otthoni sütés során is tehetünk azért, hogy kevesebb akrilamid képződjön. Ha a gyorsfagyasztott sült krumplit otthon sütjük meg, érdemes ügyelnünk az alábbiakra:

 

Olajban sütéskor a hőmérséklet 160–175 °C közötti, sütő használata esetén 180–220 °C közötti legyen! A légkeverés funkció bekapcsolásával alacsonyabb hőmérséklet is megadható.

 

A sütőberendezést (pl. sütő, légkeveréses olajmentes sütő) a csomagoláson lévő elkészítési utasítások szerint elő kell melegíteni a 180–220 °C közötti megfelelő hőmérsékletre, a termékekre vonatkozó előírásoktól és a helyi követelményektől függően.

 

Addig kell sütni a burgonyát, amíg aranysárga színű nem lesz.

 

A terméket nem szabad túlsütni!

 
  • 10 perc elteltével vagy a sütési idő felénél meg kell fordítani a sütőben lévő terméket.
  • Követni kell a gyártó által megadott, illetve ajánlott elkészítési utasításokat.
  • A csomagoláson jelzettnél kisebb mennyiségű burgonya elkészítése esetén a termék túlzott barnulásának elkerülése érdekében csökkenteni kell a sütési időt.
  • Nem szabad túltölteni a burgonyával az olajsütő kosarát! Ehelyett javasolt félig tölteni, annak érdekében, hogy ne essen vissza a sütőolaj hőmérséklete. Ezzel megelőzhető, hogy a sült burgonya a kívánatost meghaladó mennyiségű olajat szívjon fel.
  • Fontos, hogy a sütés kellő hőmérsékletű, bő zsiradékban történjen, melynek tömegéhez viszonyítva a lehető legkisebb felülete érintkezzen levegővel – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elismert az uniós élelmiszerbiztonsági modell, de nem elég ambíciózus

Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint, noha a fogyasztókat az élelmiszerekben található veszélyes vegyi anyagoktól megvédő uniós rendszer kellően megalapozott, jelenleg túl ambiciózusnak bizonyul. Az Európai Bizottság és a tagállamok nem rendelkeznek kellő kapacitással ahhoz, hogy a rendszer működését maradéktalanul biztosítsák.

Csak a jelöléssel volt gond a 100%-os citromleveknél

13 citromlé komplex vizsgálatát és ellenőrzését végezték el a szakemberek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. Bio és sűrítményből készült gyümölcslé egyaránt akadt a tesztelt termékek között. A hivatal munkatársai laboratóriumban ellenőrizték többek között a növényvédő- és tartósítószerek jelenlétét, a termékek vitamin- és citromsav-tartalmát, valamint pH értékét.

Idén ünnepelhetjük először az Élelmiszerbiztonsági Világnapot

Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. A tematikus világnap szükségességével 2015 óta foglalkoznak a szakemberek, végül az ENSZ 2018. december 20-án elfogadta a javaslatot. Az Agrárminisztérium, a magyar élelmiszerlánc-biztonságért felelős és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként, üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését– fogalmazott Zsigó Róbert.

Zellert találtak a „zellert nem tartalmazó” leveskockákban

Zellert találtak a „zellert nem tartalmazó” felirattal ellátott dennree leveskocka és szárított zöldségkeverék termékekben. A Nébih – német riasztás alapján – a RASFF-on keresztül értesült a problémáról.

Több mint 8 millió forint bírsággal zárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Avas dióbelet és a megengedettnél magasabb morfin tartalmú étkezési mákot is találtak a Nébih szakemberei a téli szezonális ellenőrzés során.

Visszakerült a kettős minőségű élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozási javaslat

Az újabb V4 összefogásnak köszönhetően, a decemberi módosítást követően, a román elnökség visszatette a kettős minőségű élelmiszerről szóló vonatkozásokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló tervezetbe.

Sűrű hónap az élelmiszeriparban: fontos határidők!

Év elején több teendőjük is van az élelmiszeripari szereplőknek. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét 2019. január 31-ig kell befizetni. A tejpiaci szereplőknek havi adatokat kell elektronikus úton a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak megküldeni. Ráadásul a NAV munkatársai több megyében is helyszíni ellenőrzéseket végeznek.

Az ENSZ a növényegészségügy és az élelmiszerbiztonság mellett áll

Üdvözölte az ENSZ Közgyűlés az élelmiszerbiztonságot támogató új határozatait az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Idén belehúztak az élelmiszer-ellenőrök

Országszerte összesen 2100 ellenőrzést folytattak le a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első időszakában, ami az előző évhez képest mintegy ötszázzal több vizsgálatot takar. 2018. december 16-ig a feltárt szabálytalanságok miatt az ellenőrök 62 alkalommal figyelmeztetést, 14 esetben a tevékenység korlátozását, míg 67 ügyben bírság kiszabását alkalmazták szankcióként.

Az E. colival fertőzött saláta után most karfiolt hívnak vissza

Novemberben számos ember került kórházba az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, miután Escherichia coli baktériummal szennyezett salátát fogyasztottak. A járványt okozó zöldségek kaliforniai gazdaságokból származtak, melyek közül az egyik most a többi termékét is visszahívja.