Back to top

Gépekkel a munkaerőhiány ellen

Az országszerte fokozódó munkaerőhiány miatt a díszfaiskolákban a kézimunkaerő-igényes munkafolyamatok, így a konténertelepek gyommentesen tartása is nehézségekbe ütközik. A gépesítés kérdéskörét, illetve a faiskolai dísznövények védelmének részleteit járták körbe az előadók az Alföldi Faiskolai Egyesület Kecskeméten rendezett tanácskozásán.

A faiskolai dísznövények egészsége nemcsak a korszerű és szakszerű növényvédelmen múlik, a megelőzésre, a növények minél jobb kondíciójára is figyelmet kell fordítani. Sok esetben a jól ismert kártevők és kórokozók ellen is nehezen vesszük fel a harcot, ráadásul évről évre újak ütik fel a fejüket. E témákat vették sorra a faiskolai szakmai napra meghívott előadók, hallottuk Tóth Ferencné elnök megnyitó beszédében.

Lukács Zoltán szerint nagy kézimunkaerő-igénye miatt nehéz helyzetben van a díszkertészet. A munkaerőhiány miatt előtérbe kerülnek a gépek, így például a konténerezőgép. Különleges helyzete van viszont a zöldfelület-gazdálkodásnak, kiugrási lehetőség lehet az ágazaton belül a tervezés, kivitelezés és fenntartás hármasa, hiszen keresletet generál. Ma már elkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok nagyértékű zöldfelületeket hozzanak létre, és tudatosan gazdálkodjanak. A társadalom nagyon érzékenyen és hevesen reagál minden zöldfelületben bekövetkezett változásra (pl. fakivágások).

Az előadó négy témát is megnevezett, amiben a Magyar Díszkertészek Szövetsége javaslatokat adhatna a jogalkotóknak a díszkertész szakma védelmében. Az első ilyen kérdéskör a zöldvagyon értékelése, azaz az ún. Z-lap átalakítása. A zöldfelület-gazdálkodók nincsenek tisztában a rájuk bízott zöldfelület értékével. Fontos, lenne, hogy ne csak a parkok területe, a padok, szökőkutak száma, hanem a fák és a cserjefelületek is számon legyenek tartva. Ha mindenre kiterjedne a nyilvántartás, akkor a zöldvagyon nagyobb értéket mutatna, mint az épített környezet.

A naprakész, folyamatosan frissített nyilvántartás tervezhetővé tenné a zöldfelület-megújításokat, fapótlásokat, eljöhetne a várva-várt faiskolai előrendelések rendszere. A zöldfelület-nyilvántartásnak lakossági felülete is lehetne, mint több más európai nagyvárosban, ahol a látogatók szembesülhetnének vele, például hogy az adott fa mennyi oxigént termelt az élete során.

A következő égető kérdés a főkertész rendszer bevezetése, illetve alapvető döntési jogkörrel való ellátása. Fontos lenne, hogy bevonják őket a település tervezésébe. Ma már nem járható út, hogy a beruházások után szabadon maradt „foltokat” zöldítjük be, az éghajlatváltozással sújtott, zsúfolt városi lét ennél már többet kíván. Az főépítésznek és a főkertésznek egyenrangú partnerként együtt kell gondolkodnia.

A jogosultságok terén ma óriási gond, hogy a zöldfelület-fejlesztéseket ma hivatalosan nem kertész végzettségű szakemberek ellenőrzik, nincs kertész felelős-műszaki vezetői jogosultság. A szabványok szükségessége már vitatottabb kérdés. Mindenképp szükség lenne a faültetési szabványra, tarthatatlan, hogy ma az elültetett fáknak mindössze 50 százalékos az öt éven túli túlélési esélye. Ezen kívül szükség lenne faiskolai, építési területen álló fák védelmére vonatkozó, füvesítési, favédelmi és rózsatő szabványra és közterületi ültetésre ajánlott növények listájára. A létrehozott és egyszer már felülvizsgált, közterületi ültetésre ajánlott sorfák jegyzéke ennek lehet az alapja.

Elengedhetetlen, hogy a parképítési jogosultság is legyen végzettséghez kötve, hiszen ma bárki építhet kertet, még OKJ-s végzettséghez sincs kötve. Fontos kérdés még a kertészeti biztonsági szabályzat. Ma az erdészeti biztonsági szabályzat van ugyanis érvényben (pl. láncfűrész használat). A Z-lap módosítására, a főkertész jogállására vonatkozó javaslat, a faültetési és a favédelmi szabvány, a parképítési jogosultság és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabványok, illetve a kertészeti biztonsági szabályzat javaslatai már elkészültek, a döntéshozóknál vannak.

Sajnálatos tény, hogy a mezőgazdaságon belül a fogyasztható termékek előállítói élveznek előnyt a döntéshozók előtt - állapította meg Orlóci László. A díszkertész szakma fontos célja, hogy úgy tagozódjon a rendszerbe, hogy a saját szakmájának érvényt szerezzen, az érdekképviseleti szervekben aktív szereplők legyenek.

Korányi Erika a pályázatírás buktatóiról szólt, az észak-alföldi térségben szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A pályázati anyag összeállításakor gyorsan kell lépni, hiszen rövidek a leadási határidők, viszont a kérelmeket jellemzően 16-18 hónap alatt bírálják el. Érdemes tehát inkább olyan célokra pályázni, aminek a megvalósulása nem sürgős az üzemünkben. Ennél gyorsabb lefutású pályázatok jellemzik kertészeti gépbeszerzéseket.

A vízjogi engedély megléte fontos, mert e nélkül meghiúsulhat például egy ültetvénytelepítési pályázat. A hiánypótlásra vonatkozó határidőket is tartsuk be, mert szigorúan veszik a hatóságok. Fontos, hogy a terveken minden az elképzeléseink szerint szerepeljen, és a kivitelezés során már semmin se változtassunk, mert a kifizetés előtt tételesen, nagyon szigorúan ellenőrzik minden egyes részlet megvalósulását. A szakmai beszámolók elkészítését is vegyük komolyan, bár nincsenek meg a formai keretei, ellenőrzik a meglétét.

A nehézségek ellenére érdemes pályázni, a pályázatíró szakember többek között a gyógy- és fűszernövény-telepítési pályázatra, a szakmai utak, tanulmányutak és csereprogramok támogatási pályázatára hívta fel a kertészek figyelmét. Várhatóan a közeljövőben jelenik meg a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának növelésére irányuló pályázat, illetve a fólia- és üvegházak építésére igényelhető pályázat. A kertészeti gépbeszerzési pályázatot várhatóan egy év múlva újra kiírják. A beadási határidők rendkívül szorosak, érdemes felkészülni, és külön erőket mozgósítani a beadandó anyagok összekészítésére.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.

Veszíthet, aki késlekedik

Igyekezniük kell a termelőknek, nehogy lemaradjanak az időjárás okozta károk enyhítését célzó támogatásról. Az agrárkárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig kell befizetniük a kockázatközösség tagjainak. Ha ezt a kötelezettséget elmulasztják, búcsút inthetnek az ez évre járó juttatásnak is. A tavalyi bejelentések alapján mintegy 7,1 milliárd forintot fizettek ki ezen a jogcímen a károsult gazdáknak.

Pórul jártak a lusta gazdák

Mintegy ötszázmillió forintnyi agrártámogatástól estek el az elmúlt három évben a gazdálkodók az elhanyagolt földterületek miatt. Az ellenőrzéseken 2015 és 2017 között 2909 táblán találtak a megengedettnél több gyomnövényt vagy a parlagfűhöz hasonló veszélyes gyomnövényt.

Hatékonyabban működtethető a vízgazdálkodási rendszer

Árvízvédelmi és vízpótlási feladatokat ellátó, úgynevezett nagyműtárgyakat korszerűsítik bruttó 13,171 milliárd forintból a Dunán, a Tiszán, a Rábán és a Répcén. A fejlesztést az Európai Unió nyolcvanöt százalékkal támogatja, a maradék részt a magyar állam biztosítja. Siklósi Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője válaszolt a magyarhirlap.hu-nak.