Back to top

Gépekkel a munkaerőhiány ellen

Az országszerte fokozódó munkaerőhiány miatt a díszfaiskolákban a kézimunkaerő-igényes munkafolyamatok, így a konténertelepek gyommentesen tartása is nehézségekbe ütközik. A gépesítés kérdéskörét, illetve a faiskolai dísznövények védelmének részleteit járták körbe az előadók az Alföldi Faiskolai Egyesület Kecskeméten rendezett tanácskozásán.

A faiskolai dísznövények egészsége nemcsak a korszerű és szakszerű növényvédelmen múlik, a megelőzésre, a növények minél jobb kondíciójára is figyelmet kell fordítani. Sok esetben a jól ismert kártevők és kórokozók ellen is nehezen vesszük fel a harcot, ráadásul évről évre újak ütik fel a fejüket. E témákat vették sorra a faiskolai szakmai napra meghívott előadók, hallottuk Tóth Ferencné elnök megnyitó beszédében.

Lukács Zoltán szerint nagy kézimunkaerő-igénye miatt nehéz helyzetben van a díszkertészet. A munkaerőhiány miatt előtérbe kerülnek a gépek, így például a konténerezőgép. Különleges helyzete van viszont a zöldfelület-gazdálkodásnak, kiugrási lehetőség lehet az ágazaton belül a tervezés, kivitelezés és fenntartás hármasa, hiszen keresletet generál. Ma már elkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok nagyértékű zöldfelületeket hozzanak létre, és tudatosan gazdálkodjanak. A társadalom nagyon érzékenyen és hevesen reagál minden zöldfelületben bekövetkezett változásra (pl. fakivágások).

Az előadó négy témát is megnevezett, amiben a Magyar Díszkertészek Szövetsége javaslatokat adhatna a jogalkotóknak a díszkertész szakma védelmében. Az első ilyen kérdéskör a zöldvagyon értékelése, azaz az ún. Z-lap átalakítása. A zöldfelület-gazdálkodók nincsenek tisztában a rájuk bízott zöldfelület értékével. Fontos, lenne, hogy ne csak a parkok területe, a padok, szökőkutak száma, hanem a fák és a cserjefelületek is számon legyenek tartva. Ha mindenre kiterjedne a nyilvántartás, akkor a zöldvagyon nagyobb értéket mutatna, mint az épített környezet.

A naprakész, folyamatosan frissített nyilvántartás tervezhetővé tenné a zöldfelület-megújításokat, fapótlásokat, eljöhetne a várva-várt faiskolai előrendelések rendszere. A zöldfelület-nyilvántartásnak lakossági felülete is lehetne, mint több más európai nagyvárosban, ahol a látogatók szembesülhetnének vele, például hogy az adott fa mennyi oxigént termelt az élete során.

A következő égető kérdés a főkertész rendszer bevezetése, illetve alapvető döntési jogkörrel való ellátása. Fontos lenne, hogy bevonják őket a település tervezésébe. Ma már nem járható út, hogy a beruházások után szabadon maradt „foltokat” zöldítjük be, az éghajlatváltozással sújtott, zsúfolt városi lét ennél már többet kíván. Az főépítésznek és a főkertésznek egyenrangú partnerként együtt kell gondolkodnia.

A jogosultságok terén ma óriási gond, hogy a zöldfelület-fejlesztéseket ma hivatalosan nem kertész végzettségű szakemberek ellenőrzik, nincs kertész felelős-műszaki vezetői jogosultság. A szabványok szükségessége már vitatottabb kérdés. Mindenképp szükség lenne a faültetési szabványra, tarthatatlan, hogy ma az elültetett fáknak mindössze 50 százalékos az öt éven túli túlélési esélye. Ezen kívül szükség lenne faiskolai, építési területen álló fák védelmére vonatkozó, füvesítési, favédelmi és rózsatő szabványra és közterületi ültetésre ajánlott növények listájára. A létrehozott és egyszer már felülvizsgált, közterületi ültetésre ajánlott sorfák jegyzéke ennek lehet az alapja.

Elengedhetetlen, hogy a parképítési jogosultság is legyen végzettséghez kötve, hiszen ma bárki építhet kertet, még OKJ-s végzettséghez sincs kötve. Fontos kérdés még a kertészeti biztonsági szabályzat. Ma az erdészeti biztonsági szabályzat van ugyanis érvényben (pl. láncfűrész használat). A Z-lap módosítására, a főkertész jogállására vonatkozó javaslat, a faültetési és a favédelmi szabvány, a parképítési jogosultság és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabványok, illetve a kertészeti biztonsági szabályzat javaslatai már elkészültek, a döntéshozóknál vannak.

Sajnálatos tény, hogy a mezőgazdaságon belül a fogyasztható termékek előállítói élveznek előnyt a döntéshozók előtt - állapította meg Orlóci László. A díszkertész szakma fontos célja, hogy úgy tagozódjon a rendszerbe, hogy a saját szakmájának érvényt szerezzen, az érdekképviseleti szervekben aktív szereplők legyenek.

Korányi Erika a pályázatírás buktatóiról szólt, az észak-alföldi térségben szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A pályázati anyag összeállításakor gyorsan kell lépni, hiszen rövidek a leadási határidők, viszont a kérelmeket jellemzően 16-18 hónap alatt bírálják el. Érdemes tehát inkább olyan célokra pályázni, aminek a megvalósulása nem sürgős az üzemünkben. Ennél gyorsabb lefutású pályázatok jellemzik kertészeti gépbeszerzéseket.

A vízjogi engedély megléte fontos, mert e nélkül meghiúsulhat például egy ültetvénytelepítési pályázat. A hiánypótlásra vonatkozó határidőket is tartsuk be, mert szigorúan veszik a hatóságok. Fontos, hogy a terveken minden az elképzeléseink szerint szerepeljen, és a kivitelezés során már semmin se változtassunk, mert a kifizetés előtt tételesen, nagyon szigorúan ellenőrzik minden egyes részlet megvalósulását. A szakmai beszámolók elkészítését is vegyük komolyan, bár nincsenek meg a formai keretei, ellenőrzik a meglétét.

A nehézségek ellenére érdemes pályázni, a pályázatíró szakember többek között a gyógy- és fűszernövény-telepítési pályázatra, a szakmai utak, tanulmányutak és csereprogramok támogatási pályázatára hívta fel a kertészek figyelmét. Várhatóan a közeljövőben jelenik meg a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának növelésére irányuló pályázat, illetve a fólia- és üvegházak építésére igényelhető pályázat. A kertészeti gépbeszerzési pályázatot várhatóan egy év múlva újra kiírják. A beadási határidők rendkívül szorosak, érdemes felkészülni, és külön erőket mozgósítani a beadandó anyagok összekészítésére.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kecses keleti csillagsom

A kertészeti gyakorlat és a szakirodalom adatai néha eltérnek egymástól, ezért érhetik az embert kellemes, és kellemetlen meglepetések is. A keleti csillagsom kellemes meglepetést okozott, mert az összes szakirodalom szerint egyáltalán nem való a vácrátóti sovány, meszes homoktalajba, ennek ellenére sikerült szép és gazdagon nyíló példányokat nevelni belőle.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Keleti gazdák tüntettek Brüsszelben

Közép- és kelet-európai gazdák tüntettek csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése alatt egyenlő támogatási szinteket és egyéb jogosultságokat követelve.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Szakmaközi szervezet lett a Magyar Díszkertészek Szövetsége

Nagy elismerésnek, egyben mérföldkőnek nevezte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a dísznövényágazat szakmaközi szervezetként való elismerését, amelynek ünnepélyes kihirdetésére 2018. december 7-én került sor az Agrárminisztériumban.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.