Back to top

Gépekkel a munkaerőhiány ellen

Az országszerte fokozódó munkaerőhiány miatt a díszfaiskolákban a kézimunkaerő-igényes munkafolyamatok, így a konténertelepek gyommentesen tartása is nehézségekbe ütközik. A gépesítés kérdéskörét, illetve a faiskolai dísznövények védelmének részleteit járták körbe az előadók az Alföldi Faiskolai Egyesület Kecskeméten rendezett tanácskozásán.

A faiskolai dísznövények egészsége nemcsak a korszerű és szakszerű növényvédelmen múlik, a megelőzésre, a növények minél jobb kondíciójára is figyelmet kell fordítani. Sok esetben a jól ismert kártevők és kórokozók ellen is nehezen vesszük fel a harcot, ráadásul évről évre újak ütik fel a fejüket. E témákat vették sorra a faiskolai szakmai napra meghívott előadók, hallottuk Tóth Ferencné elnök megnyitó beszédében.

Lukács Zoltán szerint nagy kézimunkaerő-igénye miatt nehéz helyzetben van a díszkertészet. A munkaerőhiány miatt előtérbe kerülnek a gépek, így például a konténerezőgép. Különleges helyzete van viszont a zöldfelület-gazdálkodásnak, kiugrási lehetőség lehet az ágazaton belül a tervezés, kivitelezés és fenntartás hármasa, hiszen keresletet generál. Ma már elkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok nagyértékű zöldfelületeket hozzanak létre, és tudatosan gazdálkodjanak. A társadalom nagyon érzékenyen és hevesen reagál minden zöldfelületben bekövetkezett változásra (pl. fakivágások).

Az előadó négy témát is megnevezett, amiben a Magyar Díszkertészek Szövetsége javaslatokat adhatna a jogalkotóknak a díszkertész szakma védelmében. Az első ilyen kérdéskör a zöldvagyon értékelése, azaz az ún. Z-lap átalakítása. A zöldfelület-gazdálkodók nincsenek tisztában a rájuk bízott zöldfelület értékével. Fontos, lenne, hogy ne csak a parkok területe, a padok, szökőkutak száma, hanem a fák és a cserjefelületek is számon legyenek tartva. Ha mindenre kiterjedne a nyilvántartás, akkor a zöldvagyon nagyobb értéket mutatna, mint az épített környezet.

A naprakész, folyamatosan frissített nyilvántartás tervezhetővé tenné a zöldfelület-megújításokat, fapótlásokat, eljöhetne a várva-várt faiskolai előrendelések rendszere. A zöldfelület-nyilvántartásnak lakossági felülete is lehetne, mint több más európai nagyvárosban, ahol a látogatók szembesülhetnének vele, például hogy az adott fa mennyi oxigént termelt az élete során.

A következő égető kérdés a főkertész rendszer bevezetése, illetve alapvető döntési jogkörrel való ellátása. Fontos lenne, hogy bevonják őket a település tervezésébe. Ma már nem járható út, hogy a beruházások után szabadon maradt „foltokat” zöldítjük be, az éghajlatváltozással sújtott, zsúfolt városi lét ennél már többet kíván. Az főépítésznek és a főkertésznek egyenrangú partnerként együtt kell gondolkodnia.

A jogosultságok terén ma óriási gond, hogy a zöldfelület-fejlesztéseket ma hivatalosan nem kertész végzettségű szakemberek ellenőrzik, nincs kertész felelős-műszaki vezetői jogosultság. A szabványok szükségessége már vitatottabb kérdés. Mindenképp szükség lenne a faültetési szabványra, tarthatatlan, hogy ma az elültetett fáknak mindössze 50 százalékos az öt éven túli túlélési esélye. Ezen kívül szükség lenne faiskolai, építési területen álló fák védelmére vonatkozó, füvesítési, favédelmi és rózsatő szabványra és közterületi ültetésre ajánlott növények listájára. A létrehozott és egyszer már felülvizsgált, közterületi ültetésre ajánlott sorfák jegyzéke ennek lehet az alapja.

Elengedhetetlen, hogy a parképítési jogosultság is legyen végzettséghez kötve, hiszen ma bárki építhet kertet, még OKJ-s végzettséghez sincs kötve. Fontos kérdés még a kertészeti biztonsági szabályzat. Ma az erdészeti biztonsági szabályzat van ugyanis érvényben (pl. láncfűrész használat). A Z-lap módosítására, a főkertész jogállására vonatkozó javaslat, a faültetési és a favédelmi szabvány, a parképítési jogosultság és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabványok, illetve a kertészeti biztonsági szabályzat javaslatai már elkészültek, a döntéshozóknál vannak.

Sajnálatos tény, hogy a mezőgazdaságon belül a fogyasztható termékek előállítói élveznek előnyt a döntéshozók előtt - állapította meg Orlóci László. A díszkertész szakma fontos célja, hogy úgy tagozódjon a rendszerbe, hogy a saját szakmájának érvényt szerezzen, az érdekképviseleti szervekben aktív szereplők legyenek.

Korányi Erika a pályázatírás buktatóiról szólt, az észak-alföldi térségben szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A pályázati anyag összeállításakor gyorsan kell lépni, hiszen rövidek a leadási határidők, viszont a kérelmeket jellemzően 16-18 hónap alatt bírálják el. Érdemes tehát inkább olyan célokra pályázni, aminek a megvalósulása nem sürgős az üzemünkben. Ennél gyorsabb lefutású pályázatok jellemzik kertészeti gépbeszerzéseket.

A vízjogi engedély megléte fontos, mert e nélkül meghiúsulhat például egy ültetvénytelepítési pályázat. A hiánypótlásra vonatkozó határidőket is tartsuk be, mert szigorúan veszik a hatóságok. Fontos, hogy a terveken minden az elképzeléseink szerint szerepeljen, és a kivitelezés során már semmin se változtassunk, mert a kifizetés előtt tételesen, nagyon szigorúan ellenőrzik minden egyes részlet megvalósulását. A szakmai beszámolók elkészítését is vegyük komolyan, bár nincsenek meg a formai keretei, ellenőrzik a meglétét.

A nehézségek ellenére érdemes pályázni, a pályázatíró szakember többek között a gyógy- és fűszernövény-telepítési pályázatra, a szakmai utak, tanulmányutak és csereprogramok támogatási pályázatára hívta fel a kertészek figyelmét. Várhatóan a közeljövőben jelenik meg a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának növelésére irányuló pályázat, illetve a fólia- és üvegházak építésére igényelhető pályázat. A kertészeti gépbeszerzési pályázatot várhatóan egy év múlva újra kiírják. A beadási határidők rendkívül szorosak, érdemes felkészülni, és külön erőket mozgósítani a beadandó anyagok összekészítésére.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan telepítsünk mohát?

A moha a japán kertek egyik emblematikus növénye, ha jól érzi magát, hatalmas területeket boríthat be, vastag zöld szőnyeget alkotva köveken, kerti lámpásokon és nagy fákon. Ezt a puha szőnyeget mi is megtelepíthetjük a kertjeinkben.

Kert a fejünk fölött

Mind többet hallunk a zöldtetők előnyeiről, kedvező ökológiai hatásáról. Vajon az irodaépületeken túl lakóházak, társasházak tetején is működhetnek? Bécsi példáinkon keresztül fenntartási tapasztalatokról, a zöldtetők közösségi szerepéről szólunk. néhányukat már több évtizede, másokat csupán néhány éve használják aktívan és örömmel a lakók.

A díszkertészeken is múlik az agrárium jövője

A kertészeti szakma csak úgy érvényesítheti eredményesen érdekeit, ha érdemi javaslatokat és konkrét megoldásokat tesz le a kormány asztalára. Ezt immár a Magyar Díszkertészek Szövetségének küldöttein keresztül a Magyar Agrárgazdasági Kamarában a díszkertészek a korábbinál hangsúlyosabban tehetik meg - mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a zöld szakma közös bükfürdői konferenciáján.

Szigorodott több adózási határidő

Szigorúbbá váltak az adóeljárási határidőkre vonatkozó szabályok az adóhatóság és az adózók számára is - hívta fel a figyelmet a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó. Elemzésükben kiemelték: az adóhatóságnak be kell tartania a határozathozatalra vonatkozó határidőket, mert ha elmulasztja ezeket, akkor már nem lesz módja adóbírság kiszabására.

Megjelentek a munkahelyi képzési pályázatok

Összesen 31,5 milliárd forint értékben jelentek meg munkahelyi képzési pályázati felhívások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A nagyvállalatok számára 18,5 milliárd forint, míg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 13 milliárd forint az elérhető keretösszeg.

Rekordösszegű állami támogatást kapott az OTDK

A Kormány összesen 1 milliárd forinttal támogatja a Tudományos Diákköri Konferenciákat a következő időszakban – mondta Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke a Szent István Egyetem „SZIE Kiváló Tehetségei” konferenciáján, Gödöllőn.

Kiköltözik a természetbe az idei Euroflora kiállítás

Az idei, sorban a 11. kiállítás „kivonul” a természetbe, a genovai kiállítási csarnok helyett a Nervi Parkban rendezik meg összesen 17 ezer négyzetméteren. A négy fő elem (tűz, víz, levegő, föld) köré szerveződő témakörökben láthatjuk a dísznövénytermesztés és -alkalmazás legkülönfélébb elemeit Olaszországban, Genovában idén április 21. és május 6. között.

Holnaptól igényelhető a fóliások viharkár támogatása

A 2017. októberi viharkár utáni mezőgazdasági jövedelempótló támogatást holnaptól kezdődően március 15-ig lehet kérelmezni. 100 millió forinton kell osztozkodni.

Új párlatnevek jöhetnek a szesziparban

Módosult a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete.

Aranyérmes virágok

A Fleuroselect nemzetközi szervezet kihirdette az év aranyérmes virágfajtáit. Az idén összesen hatan érdemelték ki a rangos elismerést. Fajtajellemzéseiket, illetve termesztési tanácsaikat adjuk közre.