Back to top

KAP 2020: fókuszban a vidék felzárkóztatása

A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformjairól és céljairól szóló nyilvános konzultációt tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Europe Direct Tájékoztató Központ a Szent István Egyetemen. Az egyik legfőbb változás, hogy a KAP kiemelt célja lesz a vidéki térségek társadalmi-gazdasági megerősítése, ezen felül pedig minden eddiginél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok.

Az 1962-ben létrejött Közös Agrárpolitika (KAP) az azóta eltelt időben folyamatosan változott: egyebek közt a klímaváltozás, a technikai fejlődés, illetve az éppen aktuális gazdasági és politikai helyzet miatt kényszerült alkalmazkodni. A KAP jelenleg a 2014-2020 közötti időszakát éli, ám az Európai Bizottság számára fontos, hogy az egyes tagországokban már most elkezdődjenek a 2020 utáni ciklusára vonatkozó egyeztetések és konzultációk. Ennek apropóján jöttek össze a téma iránt érdeklődők a Szent István Egyetemen, akik a barátságtalan idő ellenére is megtöltötték az intézmény Dísztermét.

Fotó: Balázs Gusztáv
„Egyetemünk az agrárterületet illetően az oktatás és a kutatás tekintetében is élen jár, így nagy öröm számunkra, hogy nálunk gyűltek össze azok, akik első kézből kívántak értesülni az EU Közös Agrárpolitikájának aktuális reformjairól” – mondta Dr. Helyes Lajos, a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese, majd adta át a szót a Europe Direct Tájékoztató Központ munkatársainak. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által meghívott szakemberek elmondták: az elmúlt másfél évben a Bizottság nyitott munkát végzett, aminek során összegezték tapasztalataikat – a pozitívumokat és a hiányosságokat egyaránt – a KAP helyzetét illetően. Hangsúlyozták: az elmúlt évek során a KAP-pal szembeni elvárások sokat változtak, így azt kezdetben az agrár típusú elképzelések vezérelték, amiből következtek később a környezetvédelmi gazdálkodás aspektusai, újabban pedig a szociális fenntarthatóság szem előtt tartása.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság 2017 őszén kiadott közleményében vázolta fel elképzeléseit egyebek közt a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban, s ami egy sor változásra tesz javaslatot a közös agrárpolitikában. Az egyik ilyen a gazdák jövedelmi helyzetének javítása beruházások ösztönzésével, jövőbe mutató fejlesztések és modern megoldások használatának elősegítésével, mert bár a közlemény szerint az mezőgazdaság az egyik első számú exportáló szektor Európában, ugyanakkor az egyre nagyobb munkaerő-hiány, és az ágazatok közötti összehasonlításban alacsony átlagbérek jellemzik. Ami pedig leginkább kritikus, az a vidéki térségek helyzete: egyebek közt minőségi munkahelyek, szakértelem és a fiatalok hiánya jellemzi.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság munkatársai a KAP vidékfejlesztési törekvéseként az úgynevezett „Rural proofing” („a vidék szemszögéből”) szemléletét hozták fel példának, ami szerint egyszerre több EU-s alapnak és nemzeti forrásnak kell hozzájárulnia a vidék felzárkóztatásához. Az ilyen törekvések közül fontos például a fiatal gazdák támogatása, a nemzedékek közötti transzfer elősegítése – az idős szakemberek és a frissen végzettek együttműködése –, s az induló gazdák támogatása.

Az új KAP az eddigi tapasztalatokból adódóan törekszik majd a termelők jogbiztonságának erősítésére a nagy feldolgozó és értékesítő cégekkel történő egyeztetéseik során, minden eddiginél jobban támogatja majd a kutatási és innovációs szándékokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést, s egyszersmind egyszerűbb szabályozást készít majd elő.

A Bizottság magyarországi képviselői ennek kapcsán elmondták: csak annyi uniós szintű előírást terveznek, amennyi biztosítani tudja az uniós hozzáadott értéket. Magyarán az EU csak az alap paramétereket fogja meghatározni annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző uniós szinten kitűzött célok elérését, ez pedig nagyobb tagországi hatáskört jelent majd az intézkedések kidolgozásában.

A szakemberek hozzátették: a tagországoknak egy KAP Stratégiai tervet kell készíteniük, amit a Bizottság fog jóváhagyni, s amiben személyre szabott, helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. 2018 májusára várható a következő többéves pénzügyi keretre szóló bizottsági javaslat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már fizetik a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatásokat

A Magyar Államkincstár (Kincstár) 2018. augusztus első hetében elindította a jogos támogatási igények kifizetését, így 123 kérelem alapján, 81 szőlész-borász gazdálkodó részére mintegy 230 millió forint összegű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Hátrányosan érintheti a dísznövény-termelőket az EU készülő rendelete

Harminckilenc magas növény-egészségügyi kockázattal rendelkező fás szárú dísznövény, illetve trópusi szobanövény harmadik országokból történő importját korlátozná az Európai Bizottság rendelettervezete, amelyről az EB Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) július közepén on-line konzultációt indított.

Az anyatehéntartóknak jelenteni kell a kiesést és a pótlást!

Az anyatehéntartási támogatására jogosult gazdálkodóknak 60 napon belül pótolni és jelenteni kell a tenyészetükből kikerült egyedeket.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

Lengyelország is segíti az aszály sújtotta gazdákat

Közel százkilencven millió euró támogatást hagyott jóvá kedden a lengyel kormány az idei rendkívüli szárazság sújtotta gazdaságok támogatására, miután az időjárás mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat.

Növekvő árvízi biztonság, csökkenő kockázat

Hamarosan elkezdődik az Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Közép-Tiszán, a Közép-­Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén. A projekt 2020. február végén zárul.

Közös Agrárpolitika 2020: mi vár ránk a következő ciklusban?

„Közös Agrárpolitika 2020 után – Segíti vagy hátráltatja a gazdákat az új közös agrárpolitika?” címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői hangsúlyozták, hogy a támogatáspolitika európai szinten ne változzon, a magyar gazdák pedig legalább a korábbi szintű forrásokat kaphassák meg.

Segélyt nyújt az amerikai kormány a vámháború áldozatainak

Donald Trump kormánya 12 milliárd dollár gyorssegélyt nyújt azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiket károsan érint a Kínával zajló vámháború, számol be a The New York Times. Az intézkedéscsomagot Sonny Perdue agrárminiszter jelentette be hivatalosan július 25-én.

Mi a teendő, ha jogszerű földhasználat igazolásáról szóló felszólítást kapunk?

Szeptemberben várható a Magyar Államkincstártól azon felszólító végzések kiküldése, ahol nem ellenőrizhető vagy nem egyértelműsíthető a földhasználat.

Újabb 1,2 milliárd forint jut idén tanyafejlesztésre

Az idén is folytatódik az elmúlt években nagy sikerrel futó Tanyafejlesztési program. A 2011 és 2017 között megítélt közel kilencmilliárd forint után újabb 1,2 milliárd forint fordítható a tanyavilág megújítására. Az idén kiemelt figyelmet kapnak az induló tanyagazdaságok, a cél ugyanis az, hogy minél több fiatal helyben találja meg a boldogulását.