Back to top

KAP 2020: fókuszban a vidék felzárkóztatása

A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformjairól és céljairól szóló nyilvános konzultációt tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Europe Direct Tájékoztató Központ a Szent István Egyetemen. Az egyik legfőbb változás, hogy a KAP kiemelt célja lesz a vidéki térségek társadalmi-gazdasági megerősítése, ezen felül pedig minden eddiginél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok.

Az 1962-ben létrejött Közös Agrárpolitika (KAP) az azóta eltelt időben folyamatosan változott: egyebek közt a klímaváltozás, a technikai fejlődés, illetve az éppen aktuális gazdasági és politikai helyzet miatt kényszerült alkalmazkodni. A KAP jelenleg a 2014-2020 közötti időszakát éli, ám az Európai Bizottság számára fontos, hogy az egyes tagországokban már most elkezdődjenek a 2020 utáni ciklusára vonatkozó egyeztetések és konzultációk. Ennek apropóján jöttek össze a téma iránt érdeklődők a Szent István Egyetemen, akik a barátságtalan idő ellenére is megtöltötték az intézmény Dísztermét.

Fotó: Balázs Gusztáv
„Egyetemünk az agrárterületet illetően az oktatás és a kutatás tekintetében is élen jár, így nagy öröm számunkra, hogy nálunk gyűltek össze azok, akik első kézből kívántak értesülni az EU Közös Agrárpolitikájának aktuális reformjairól” – mondta Dr. Helyes Lajos, a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese, majd adta át a szót a Europe Direct Tájékoztató Központ munkatársainak. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által meghívott szakemberek elmondták: az elmúlt másfél évben a Bizottság nyitott munkát végzett, aminek során összegezték tapasztalataikat – a pozitívumokat és a hiányosságokat egyaránt – a KAP helyzetét illetően. Hangsúlyozták: az elmúlt évek során a KAP-pal szembeni elvárások sokat változtak, így azt kezdetben az agrár típusú elképzelések vezérelték, amiből következtek később a környezetvédelmi gazdálkodás aspektusai, újabban pedig a szociális fenntarthatóság szem előtt tartása.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság 2017 őszén kiadott közleményében vázolta fel elképzeléseit egyebek közt a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban, s ami egy sor változásra tesz javaslatot a közös agrárpolitikában. Az egyik ilyen a gazdák jövedelmi helyzetének javítása beruházások ösztönzésével, jövőbe mutató fejlesztések és modern megoldások használatának elősegítésével, mert bár a közlemény szerint az mezőgazdaság az egyik első számú exportáló szektor Európában, ugyanakkor az egyre nagyobb munkaerő-hiány, és az ágazatok közötti összehasonlításban alacsony átlagbérek jellemzik. Ami pedig leginkább kritikus, az a vidéki térségek helyzete: egyebek közt minőségi munkahelyek, szakértelem és a fiatalok hiánya jellemzi.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság munkatársai a KAP vidékfejlesztési törekvéseként az úgynevezett „Rural proofing” („a vidék szemszögéből”) szemléletét hozták fel példának, ami szerint egyszerre több EU-s alapnak és nemzeti forrásnak kell hozzájárulnia a vidék felzárkóztatásához. Az ilyen törekvések közül fontos például a fiatal gazdák támogatása, a nemzedékek közötti transzfer elősegítése – az idős szakemberek és a frissen végzettek együttműködése –, s az induló gazdák támogatása.

Az új KAP az eddigi tapasztalatokból adódóan törekszik majd a termelők jogbiztonságának erősítésére a nagy feldolgozó és értékesítő cégekkel történő egyeztetéseik során, minden eddiginél jobban támogatja majd a kutatási és innovációs szándékokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést, s egyszersmind egyszerűbb szabályozást készít majd elő.

A Bizottság magyarországi képviselői ennek kapcsán elmondták: csak annyi uniós szintű előírást terveznek, amennyi biztosítani tudja az uniós hozzáadott értéket. Magyarán az EU csak az alap paramétereket fogja meghatározni annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző uniós szinten kitűzött célok elérését, ez pedig nagyobb tagországi hatáskört jelent majd az intézkedések kidolgozásában.

A szakemberek hozzátették: a tagországoknak egy KAP Stratégiai tervet kell készíteniük, amit a Bizottság fog jóváhagyni, s amiben személyre szabott, helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. 2018 májusára várható a következő többéves pénzügyi keretre szóló bizottsági javaslat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Neonikotinoidok – pert vesztett a Bayer és a Syngenta

A Syngenta és a Bayer öt évvel ezelőtt, még 2013 májusában perelte be az Európai Bizottságot a neonikotinoidok (klotianidin, tiametoxam, imidakloprid) használatát tiltó végrehajtási rendelet miatt. Az Európai Bíróság május 17-én hirdetett ítéletet az ügyben, és teljes körűen elutasította a két nagyvállalat érveit.

Hamarosan kiderül, hogyan oldja meg a műanyaghulladék-problémát az EU

Az Európai Bizottság nemsokára nyilvánosságra hozza a megoldást az egyszer-használatos műanyaghulladékok problémájára a Műanyag Stratégia keretein belül. Azonban már a kezdeti tervezet is vegyes reakciókat váltott ki.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

NGM: nem piacvédelem a pálinka neta-mentessége

A kormány vizsgálja az Európai Bizottság elmarasztaló döntését a szeszesitalok magyarországi adóztatásáról, de a bizottságtól eltérően nem tekinti piacvédőnek a szabályozást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Gép emelgeti a paradicsomosrekeszeket

Számítógép-vezérelt áruelőkészítő, csomagoló gépsort üzemeltek be az orosházi Majsai kertészetben. Miután a szedők behelyezték a frissen szedett fürtöket a rekeszekbe, azokat már nem kell többé emelgetniük, és palettázáshoz sincs szükség kézimunkaerőre.

Brüsszel szerint diszkriminatív a szeszesitalok különadója

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, mert véleménye szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

Indul a munkavédelmi tudatosság növelését megcélzó projekt

A munkaügyi és munkavédelmi tudatosság növelésének mérföldköve lehet a 3,8 milliárd forintból megvalósuló Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése nevű projekt - mondta Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a projekt nyitórendezvényén.

Már igényelhető a támogatás a fémzárolt fűszerpaprika vetőmaghoz

Vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást igényelhet a fűszerpaprika-termelő a minőségi fűszerpaprika termelése céljából a fémzárolt vetőmag költségeinek részbeni kompenzálására - adta hírül a Magyar Államkincstár.