Back to top

KAP 2020: fókuszban a vidék felzárkóztatása

A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformjairól és céljairól szóló nyilvános konzultációt tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Europe Direct Tájékoztató Központ a Szent István Egyetemen. Az egyik legfőbb változás, hogy a KAP kiemelt célja lesz a vidéki térségek társadalmi-gazdasági megerősítése, ezen felül pedig minden eddiginél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok.

Az 1962-ben létrejött Közös Agrárpolitika (KAP) az azóta eltelt időben folyamatosan változott: egyebek közt a klímaváltozás, a technikai fejlődés, illetve az éppen aktuális gazdasági és politikai helyzet miatt kényszerült alkalmazkodni. A KAP jelenleg a 2014-2020 közötti időszakát éli, ám az Európai Bizottság számára fontos, hogy az egyes tagországokban már most elkezdődjenek a 2020 utáni ciklusára vonatkozó egyeztetések és konzultációk. Ennek apropóján jöttek össze a téma iránt érdeklődők a Szent István Egyetemen, akik a barátságtalan idő ellenére is megtöltötték az intézmény Dísztermét.

Fotó: Balázs Gusztáv
„Egyetemünk az agrárterületet illetően az oktatás és a kutatás tekintetében is élen jár, így nagy öröm számunkra, hogy nálunk gyűltek össze azok, akik első kézből kívántak értesülni az EU Közös Agrárpolitikájának aktuális reformjairól” – mondta Dr. Helyes Lajos, a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese, majd adta át a szót a Europe Direct Tájékoztató Központ munkatársainak. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által meghívott szakemberek elmondták: az elmúlt másfél évben a Bizottság nyitott munkát végzett, aminek során összegezték tapasztalataikat – a pozitívumokat és a hiányosságokat egyaránt – a KAP helyzetét illetően. Hangsúlyozták: az elmúlt évek során a KAP-pal szembeni elvárások sokat változtak, így azt kezdetben az agrár típusú elképzelések vezérelték, amiből következtek később a környezetvédelmi gazdálkodás aspektusai, újabban pedig a szociális fenntarthatóság szem előtt tartása.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság 2017 őszén kiadott közleményében vázolta fel elképzeléseit egyebek közt a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban, s ami egy sor változásra tesz javaslatot a közös agrárpolitikában. Az egyik ilyen a gazdák jövedelmi helyzetének javítása beruházások ösztönzésével, jövőbe mutató fejlesztések és modern megoldások használatának elősegítésével, mert bár a közlemény szerint az mezőgazdaság az egyik első számú exportáló szektor Európában, ugyanakkor az egyre nagyobb munkaerő-hiány, és az ágazatok közötti összehasonlításban alacsony átlagbérek jellemzik. Ami pedig leginkább kritikus, az a vidéki térségek helyzete: egyebek közt minőségi munkahelyek, szakértelem és a fiatalok hiánya jellemzi.

Fotó: Balázs Gusztáv

Az Európai Bizottság munkatársai a KAP vidékfejlesztési törekvéseként az úgynevezett „Rural proofing” („a vidék szemszögéből”) szemléletét hozták fel példának, ami szerint egyszerre több EU-s alapnak és nemzeti forrásnak kell hozzájárulnia a vidék felzárkóztatásához. Az ilyen törekvések közül fontos például a fiatal gazdák támogatása, a nemzedékek közötti transzfer elősegítése – az idős szakemberek és a frissen végzettek együttműködése –, s az induló gazdák támogatása.

Az új KAP az eddigi tapasztalatokból adódóan törekszik majd a termelők jogbiztonságának erősítésére a nagy feldolgozó és értékesítő cégekkel történő egyeztetéseik során, minden eddiginél jobban támogatja majd a kutatási és innovációs szándékokat, a fenntartható mezőgazdasági termelést, s egyszersmind egyszerűbb szabályozást készít majd elő.

A Bizottság magyarországi képviselői ennek kapcsán elmondták: csak annyi uniós szintű előírást terveznek, amennyi biztosítani tudja az uniós hozzáadott értéket. Magyarán az EU csak az alap paramétereket fogja meghatározni annak érdekében, hogy biztosítsa a különböző uniós szinten kitűzött célok elérését, ez pedig nagyobb tagországi hatáskört jelent majd az intézkedések kidolgozásában.

A szakemberek hozzátették: a tagországoknak egy KAP Stratégiai tervet kell készíteniük, amit a Bizottság fog jóváhagyni, s amiben személyre szabott, helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. 2018 májusára várható a következő többéves pénzügyi keretre szóló bizottsági javaslat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

Ezermilliárd forint fix kamatra

Elindult az NHP fix hitelprogram (Növekedési Hitelprogram Fix), amelynek keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású, kiszámítható forrás áll a hazai kis- és kö­zép­vállalatok rendelkezésére. Sem ágazati, sem regionális megkötések nincsenek, vagyis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői is igénybe vehetik.

Megéri húsgalambot tartani, ha csak kiegészítő jövedelemnek is

Nemrég indult útjára a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.

Nagy István agrárminiszter: ki kell törni az alapanyag-termelő szerepből!

A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét és a versenyképességet látja a fő fejlesztendő területeknek Nagy István, aki szerint mennyiségi értelemben már vannak komoly eredmények, de jobb jövedelmezőséget kell elérni az agráriumban.

Több forrás juthat állatjóléti támogatásra

Új állatjóléti támogatási programról tárgyal az Európai Bizottsággal az Agrárminisztérium. Ennek keretében a baromfiágazat számára a tavalyinál több forrást különített el 2019-re a tárca.