Back to top

Mire jó az arcfelismerő program a tehenészetben?

Az arcfelismerés és a mesterséges intelligencia fejlődése nem áll meg az emberi arcok azonosításánál és a várható viselkedés előrejelzésénél. A Cargill egy dublini gépi érzékeléssel foglalkozó céggel, a Cainthussal fogott össze, hogy az arcfelismerő technológiát világszerte meghonosítsák a tejtermelő gazdaságokban is.

Fotó: www.cainthus.com
A Cainthus prediktív (jósló) képalkotást használ arra, hogy az állatok egészségét és jólétét nyomon kövesse. A szoftver az egyes állatokat az arcfelismerés elve és az irhájuk mintázata alapján tudja azonosítani. Adatokat gyűjt az egyes állatok táplálék és vízfelvételéről, képes jelezni az ivarzást, illetve követi a viselkedésben bekövetkezett változásokat is (ami akár betegségre utaló jel is lehet).

Ezután a rendszer analitikus elemzést végezve segíti a gazdaságon belül meghozott döntéseket, amelyek a Cargill szerint befolyásolják a tejtermelést és az állatok egészségét.

Példaképpen: a teheneket pár másodperc alatt képes azonosítani és az egyedi tulajdonságaikat - mint a külső jegyeik vagy a mozgásmintázatuk - eltárolni. Ezután az információ egy mesterséges intelligencia által kezelt algoritmusba kerül, ami hozzárendeli a képhez a bevitt táplálék és víz mennyiségéről származó analízist. Ezek aztán a viselkedéssel és az esetleges egészségügyi riasztásokkal együtt közvetlenül a gazdához jutnak el.

A két cég elsősorban arra törekszik, hogy átalakítsa és megújítsa a tejtermelők számára nyújtott adatbetekintést és adatanalízist, mutatott rá SriRaj Kantamneni, a Cargill digitális szolgáltatásokért felelős üzletágának igazgatója. „Ezzel a technológiával jelentősen javul az ügyfelek esélye a megelőzést segítő döntések meghozására, amivel javul az állatok egészsége, jóléte, csökken az elhullás, és végső soron növeli a gazdaság profitját.”

A vállalkozás elsősorban a világ tejtermelő ágazatára koncentrál, de a következő hónapokban kiterjesztenék a szolgáltatást más haszonállatokra is, beleértve a sertéseket, baromfikat és a vízi élőlényeket is.

Forrás: 
www.mediapost.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

Agrárdigitalizáció: mérföldkő az EU-s adatmegosztási kódex

Az új technológiák gyorsabb hasznosíthatósága érdekében az EU-s agrár-élelmiszeripari vállalkozások érdekképviseletei egy közös EU magatartási kódexet hoztak létre a mezőgazdasági adatmegosztásról április 23-án. A szerződés kinyilvánítja, hogy egy gazdaságban keletkező adatok bármilyen mezőgazdasági tevékenység kapcsán a gazdát illetik meg, és csak ő használhatja fel szabadon.

Precíziós gazdálkodás az akvakultúrában is

„Új-Zélandon a halgazdálkodási iparág célja, hogy az eladások elérjék az 1 milliárd dollárt 2025-re. Ennek elérésében jelentős szerepe lesz a technológiai újításoknak, melyek a fenntarthatóságot, hatékonyságot célozzák, és azt, hogy az part menti vizeknél távolabb is lehessen gazdálkodni” nyilatkozta Dr. Cornelisen, a kutatási projekt vezetője.

Mobilról is nyomonkövetheti a kertész, hogyan haladnak a dolgozók a hajtatótelepen

Jó néhány hazai kertészetben működik már a magyar fejlesztésű munkaerő-monitorozó rendszer, a közelmúltban megjelent mobiltelefonos változata pedig várhatóan még nagyobb lökést ad a terjedésének. A terminálos rendszer továbbfejlesztésével már a dolgozók növényházakon kívüli munkáját is nyomon követhetjük, sőt a károsítók észlelésének jelzésére is van lehetőség.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)

A nagyobb tejtermelésre irányuló sikeres genetikai szelekció által a '60-as évekhez képest az Egyesült Államokban közel megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése, és ma már eléri az évi 11 ezer kilogrammot. Hasonló javulás következett be hazánkban is. Eközben a tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye csökkent: nőtt az üresen álló napok és az egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma is.

Intelligens tejtaxi

Sok tehenészeten belül kell nagyobb távolságokra is elszállítani a borjak táplálására szolgáló tejet, amire jó megoldást jelentenek a tejtaxiként is ismert tejszállító kocsik.

Ikerellések bejelentésével csaltak a holland gazdák

Valami bűzlik a holland tejágazat körül – ezzel a mondattal kezdi a The Guardian azt a cikkét, amelyben a németalföldi ország tejhasznú tehénállománya túlszaporodásának következményeiről ír.

Új fogalom a tejtermék piacon: etikus sajt

Skóciából indult az etikus sajt mozgalom. A tehenészet, mely az új technológiával előállt reméli, hogy több követője is akad majd, mivel ez az állatok jólétében ez egy fontos előrelépés.