Back to top

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szervezésében rendezett, a Mézjelentésről szervezett országjárás Vas megyei eseményén Erdős Norbert elmondta, hogy Európában, Spanyolország és Románia után Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő ország, ahol több mint húszezer méhész tevékenykedik. A megtermelt méz 75 százalékát az Európai Unió piacán értékesíti.

Az EU nem önellátó mézből, a fogyasztás 40 százalékát harmadik országból származó importból fedezi, aminek a fele bizonyítottan hamis. Elsősorban Kínából érkezik a méznek nem nevezhető, „cukorszirupszerű termék”. Éppen ezért a magyar méhészek számára sem mindegy, hogy milyen minőségű termékekkel kell versenyezniük az európai piacon. Emellett a méznek álcázott, bizonytalan összetételű anyagok az egészségre nézve is veszélyesek lehetnek, hívta föl a figyelmet Erdős Norbert.

A Mézjelentés a méztermelés és a méhészet számos területével foglalkozik, sarkalatos pontja a mézhamisítás elleni küzdelem. Javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a méz címkéjén kötelező legyen föltüntetni a méz konkrét származási országát. Szeretnék továbbá betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását, amivel a hamisítók a kimutathatóság szintje alá csökkentik a mézet szennyező anyagokat. A Mézjelentés kitér még a mézfogyasztást népszerűsítő intézkedésekre, a méhegészségügy, a növényvédőszer-használat, a méhészképzés kérdésköreire, illetve a méhészek számára nyújtott pénzügyi támogatási lehetőségekre is.

Erdős Norbert elmondta, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága szinte egyhangúlag elfogadta a Mézjelentést, a parlamenti vita február 28-án lesz, és március elsején meg is szavazhatják a képviselők.

V. Németh Zsolt, Erdős Norbert és Keve György a sajtótájékoztatón
V. Németh Zsolt, Erdős Norbert és Keve György a sajtótájékoztatón
Fotó: Pap Edina

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Földművelésügyi Minisztérium szakmai segítségével elkészült Mézjelentés fölhívja a figyelmet arra, hogy az ágazatban nagy a baj, mondta V. Német Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelő államtitkára. Hozzátette; a méhvédelem sikere a természetvédelem sikere is, hiszen nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem az gyógyszeripari, könnyűipari alapanyag-, bioüzemanyag-termelés biztonsága is a beporzó rovarokon múlik.

Napjainkban fölértékelődnek a természet az ember számára nyújtott előnyei, amit ökoszisztéma-szolgáltatásnak hívunk. Tavaly több mint egymilliárd forintos keretösszeggel elkezdődött a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás feltérképezése, ezen belül a méhészek és a méhek szerepének számbavétele. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar méz amellett, hogy kiváló minőségű, GMO-mentes is, hiszen hazánk területén tilos a GMO-növényfajták termesztése.

Keve György, az OMME Szombathelyi Szervezetének elnöke elmondta, hogy a magyar méhésztársadalom foggal-körömmel kiáll saját az érdekeiért. Brüsszelben hat napig tüntettek a magyar méz hírnevét rontó és piaci zavarokat okozó mézhamisítás ellen. Az Európai Parlamentben támogatottságot élvező és elfogadás előtt álló Mézjelentés sokéves kitartó érdekérvényesítő munkájuk eredményének is tekinthető.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a méhcsaládok száma, de ennél még fontosabb a méz minőségének a növelése, tette hozzá a szakember. A magyar méz minősége kiváló, nem szorul manipulációra. A legkiválóbb mézfajtánk az akácméz, ami elismert Hungarikum. A magyar méztermelés 20-25 ezer tonna évente, ennek 40-60 százaléka akácméz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért ez a nap lett a méhek világnapja?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 20-át jelölte meg a méhek világnapjának. A határozatot december 20-án hozták a tavaly tartott new yorki közgyűlésén. A javaslatot főleg az Európai Unió tagországai támogatták. De miért ezt a napot választották?

Nagyobb figyelmet kell fordítani a méhegészségügyre

A kiváló minőségű magyar méz Európában is elismert, a méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Miskolcon. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

A kiskérődzők magasabb támogatásáért lobbiznak az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága megszavazta a magyar javaslatokat is tartalmazó juh és kecske ágazatról szóló jelentést. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki, illetve a rendelkezésre bocsátott forrásokból a juh- és kecsketejet is támogassák.

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

A világ legmagányosabb békája

Bolíviában él Rómeó, a Sehuencas-vízibéka (ejtsd: széjuenkássz), aki fajának utolsó élő példánya lehet. A tudósok versenyt futnak az idővel, hogy találhassanak neki egy nőstényt.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

A tűlevelűeket károsító rovarok pusztítója

A búbos cinege talán a legszebb hazai cinegefaj, a verébnél kisebb, hossza 11,5 cm. Hátrafelé hajló hegyes bóbitája alapján könnyű felismerni. A tojó és a fiatalok búbja valamivel rövidebb, mint a hímé, de ezt általában csak akkor látni, ha a két madár egymás közelében van. Leggyakrabban hallatott nagyon jellemző hangja pergő „gürrr”.

„A fene egye meg!” - a farkasok helyzete a korábbi századokban

Nincs magyar ember akinek e „szelíd” káromkodás ne hagyta volna el az ajkát. A „fene” szót elsősorban a népi gyógyászatban, mint betegségelnevezést használták. Az viszont kevésbé ismert, hogy egészen a 1270-es évekig Magyarországon a „fene” alatt farkast értettek. A magyarságot, mint pásztorkodó, állattartó népet mindig erősen foglalkoztatta a farkas elleni védelem.