Back to top

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szervezésében rendezett, a Mézjelentésről szervezett országjárás Vas megyei eseményén Erdős Norbert elmondta, hogy Európában, Spanyolország és Románia után Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő ország, ahol több mint húszezer méhész tevékenykedik. A megtermelt méz 75 százalékát az Európai Unió piacán értékesíti.

Az EU nem önellátó mézből, a fogyasztás 40 százalékát harmadik országból származó importból fedezi, aminek a fele bizonyítottan hamis. Elsősorban Kínából érkezik a méznek nem nevezhető, „cukorszirupszerű termék”. Éppen ezért a magyar méhészek számára sem mindegy, hogy milyen minőségű termékekkel kell versenyezniük az európai piacon. Emellett a méznek álcázott, bizonytalan összetételű anyagok az egészségre nézve is veszélyesek lehetnek, hívta föl a figyelmet Erdős Norbert.

A Mézjelentés a méztermelés és a méhészet számos területével foglalkozik, sarkalatos pontja a mézhamisítás elleni küzdelem. Javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a méz címkéjén kötelező legyen föltüntetni a méz konkrét származási országát. Szeretnék továbbá betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását, amivel a hamisítók a kimutathatóság szintje alá csökkentik a mézet szennyező anyagokat. A Mézjelentés kitér még a mézfogyasztást népszerűsítő intézkedésekre, a méhegészségügy, a növényvédőszer-használat, a méhészképzés kérdésköreire, illetve a méhészek számára nyújtott pénzügyi támogatási lehetőségekre is.

Erdős Norbert elmondta, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága szinte egyhangúlag elfogadta a Mézjelentést, a parlamenti vita február 28-án lesz, és március elsején meg is szavazhatják a képviselők.

V. Németh Zsolt, Erdős Norbert és Keve György a sajtótájékoztatón
V. Németh Zsolt, Erdős Norbert és Keve György a sajtótájékoztatón
Fotó: Pap Edina

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Földművelésügyi Minisztérium szakmai segítségével elkészült Mézjelentés fölhívja a figyelmet arra, hogy az ágazatban nagy a baj, mondta V. Német Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelő államtitkára. Hozzátette; a méhvédelem sikere a természetvédelem sikere is, hiszen nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem az gyógyszeripari, könnyűipari alapanyag-, bioüzemanyag-termelés biztonsága is a beporzó rovarokon múlik.

Napjainkban fölértékelődnek a természet az ember számára nyújtott előnyei, amit ökoszisztéma-szolgáltatásnak hívunk. Tavaly több mint egymilliárd forintos keretösszeggel elkezdődött a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás feltérképezése, ezen belül a méhészek és a méhek szerepének számbavétele. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar méz amellett, hogy kiváló minőségű, GMO-mentes is, hiszen hazánk területén tilos a GMO-növényfajták termesztése.

Keve György, az OMME Szombathelyi Szervezetének elnöke elmondta, hogy a magyar méhésztársadalom foggal-körömmel kiáll saját az érdekeiért. Brüsszelben hat napig tüntettek a magyar méz hírnevét rontó és piaci zavarokat okozó mézhamisítás ellen. Az Európai Parlamentben támogatottságot élvező és elfogadás előtt álló Mézjelentés sokéves kitartó érdekérvényesítő munkájuk eredményének is tekinthető.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a méhcsaládok száma, de ennél még fontosabb a méz minőségének a növelése, tette hozzá a szakember. A magyar méz minősége kiváló, nem szorul manipulációra. A legkiválóbb mézfajtánk az akácméz, ami elismert Hungarikum. A magyar méztermelés 20-25 ezer tonna évente, ennek 40-60 százaléka akácméz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Átláthatóbbá válhat a peszticidek uniós engedélyezési eljárása

A növényvédő szerek (peszticidek) uniós engedélyezési eljárását átláthatóbbá, a felelősségi területeket egyértelműbbé tévő tervet szavazott meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?