0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szervezésében rendezett, a Mézjelentésről szervezett országjárás Vas megyei eseményén Erdős Norbert elmondta, hogy Európában, Spanyolország és Románia után Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő ország, ahol több mint húszezer méhész tevékenykedik. A megtermelt méz 75 százalékát az Európai Unió piacán értékesíti.

Az EU nem önellátó mézből, a fogyasztás 40 százalékát harmadik országból származó importból fedezi, aminek a fele bizonyítottan hamis. Elsősorban Kínából érkezik a méznek nem nevezhető, „cukorszirupszerű termék”. Éppen ezért a magyar méhészek számára sem mindegy, hogy milyen minőségű termékekkel kell versenyezniük az európai piacon. Emellett a méznek álcázott, bizonytalan összetételű anyagok az egészségre nézve is veszélyesek lehetnek, hívta föl a figyelmet Erdős Norbert.

A Mézjelentés a méztermelés és a méhészet számos területével foglalkozik, sarkalatos pontja a mézhamisítás elleni küzdelem. Javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a méz címkéjén kötelező legyen föltüntetni a méz konkrét származási országát. Szeretnék továbbá betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását, amivel a hamisítók a kimutathatóság szintje alá csökkentik a mézet szennyező anyagokat. A Mézjelentés kitér még a mézfogyasztást népszerűsítő intézkedésekre, a méhegészségügy, a növényvédőszer-használat, a méhészképzés kérdésköreire, illetve a méhészek számára nyújtott pénzügyi támogatási lehetőségekre is.

Erdős Norbert elmondta, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága szinte egyhangúlag elfogadta a Mézjelentést, a parlamenti vita február 28-án lesz, és március elsején meg is szavazhatják a képviselők.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Földművelésügyi Minisztérium szakmai segítségével elkészült Mézjelentés fölhívja a figyelmet arra, hogy az ágazatban nagy a baj, mondta V. Német Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelő államtitkára. Hozzátette; a méhvédelem sikere a természetvédelem sikere is, hiszen nemcsak az élelmiszer-termelés, hanem az gyógyszeripari, könnyűipari alapanyag-, bioüzemanyag-termelés biztonsága is a beporzó rovarokon múlik.

Napjainkban fölértékelődnek a természet az ember számára nyújtott előnyei, amit ökoszisztéma-szolgáltatásnak hívunk. Tavaly több mint egymilliárd forintos keretösszeggel elkezdődött a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás feltérképezése, ezen belül a méhészek és a méhek szerepének számbavétele. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar méz amellett, hogy kiváló minőségű, GMO-mentes is, hiszen hazánk területén tilos a GMO-növényfajták termesztése.

Keve György, az OMME Szombathelyi Szervezetének elnöke elmondta, hogy a magyar méhésztársadalom foggal-körömmel kiáll saját az érdekeiért. Brüsszelben hat napig tüntettek a magyar méz hírnevét rontó és piaci zavarokat okozó mézhamisítás ellen. Az Európai Parlamentben támogatottságot élvező és elfogadás előtt álló Mézjelentés sokéves kitartó érdekérvényesítő munkájuk eredményének is tekinthető.

Örvendetes tény, hogy az utóbbi években folyamatosan nő a méhcsaládok száma, de ennél még fontosabb a méz minőségének a növelése, tette hozzá a szakember. A magyar méz minősége kiváló, nem szorul manipulációra. A legkiválóbb mézfajtánk az akácméz, ami elismert Hungarikum. A magyar méztermelés 20-25 ezer tonna évente, ennek 40-60 százaléka akácméz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu