Back to top

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a lap szombati számában elmondta, a szántóföldeken nem jelent különösebb problémát a belvíz, ami elsősorban a mélyebb területeken alakul ki. Ugyanakkor, mivel a talaj nincs megfagyva, könnyen magába tudja szívni a nedvességet - tette hozzá.

A szakember szerint, amíg ötvenezer hektár alatt van a belvizes területek nagysága az országban, nincs gond, a probléma akkor kezdődik, ha eléri a százezer hektárt. A belvíz még jól is jöhet a termelőknek, amennyiben tavasszal kevés csapadék lesz, egy aszályt is gond nélkül túlélhetnek a növények, köszönhetően annak, hogy télen a talaj telítődött nedvességgel - emelte ki.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az ültetvényeknek csak kis része belvizes, a gyümölcsöskertek többsége ugyanis dombon van. A növények nincsenek veszélyben, a munkálatokat azonban a legtöbb helyen hátráltatja a nedves talaj - mondta.

Bár az enyhe időjárás miatt a metszést már el lehetne végezni, a gazdálkodók csak ott tudnak metszeni, ahol gyepesített az ültetvény - jegyezte meg a szakember, aki szerint a szántóföldeken termesztett zöldségféléknél egyelőre nem lehet megmondani, hogy a vetést hátráltatja-e majd a belvíz, egy hirtelen jött szeles időszak ugyanis gyorsan kiszáríthatja a talajt.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mennyit ér a magyar agrárium és élelmiszeripar?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt kecsegtető exportlehetőségek vannak. A kérdés, hogy miként tudjuk kihasználni az adottságainkat, milyen választ találunk a munkaerőhiányra és hogyan sikerül a technológiai felzárkózás. Szakértők keresték a válaszokat a HG Media konferenciáján.

Kezdődik a cseresznyeszezon

Már megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése; felgyorsította a cseresznye fejlődését és érését az, hogy hirtelen felmelegedéssel érkezett idén is a tavasz – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A március eleji erős lehűlések a Dunántúlon és a Dél-Alföldön okoztak kisebb fagykárokat, de azok lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a barackféléknél, és a korai fajtákat érintették.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

Kanada fejlesztené a gabonaszállítást

Kanada komoly gabonatermelő ország, ám az áru szállításával már vannak gondjai - különösen az arrafelé kemény teleken. A probléma mára a hatalmas termelési mennyiségek értékesítését veszélyezteti, ezért vasúti fejlesztésekbe kezdenek.

Alig találnak embert az idénymunkára

A kertészeteket is sújtja a munkaerőhiány Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Idénymunkára egyre nehezebb jelentkezőt találni, az a réteg, mely egykor a földeken és a kertészetekben kereste meg napszámosként a betevőt, ma már inkább a közmunkaprogramban dolgozik.

Körmend után már nincs árvízveszély

Elsőfokú árvízkészültség mellett tetőzött a Rába Körmendnél, már apad ez a szakasz, lejjebb pedig nem várható készültségi szintet elérő vízállás. A Körmend környéki völgyi elöntések érintettek egy közutat és mezőgazdasági területeket is.

Egymilliárd forintból bővült a berkenyei gyümölcsfeldolgozó

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet csütörtökön; a szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz - mondta az ünnepélyes átadáson a faluszövetkezet elnöke.

Csak kicsiben termesztjük Popeye kedvencét

Elsősorban a helyi piacok és a kiskertek növényévé vált a spenót, amelynek nagyüzemi termelése Magyarországon mindössze százötven–kétszáz hektáron folyik. Eközben a fagyasztott spenót importjának értéke tíz százalékkal 336 millió forintra emelkedett, míg az exportból származó bevétel 12 százalékkal 115 millió forintra csökkentek tavaly.

Több mint 500 hektár új borszőlőültetvény hazánkban

A tavalyinál nagyobb területen kívánnak új borszőlőt telepíteni a hazai szőlészek, de a beérkezett igények így sem érik el az Európai Unió által engedélyezett maximális területet. A cél, hogy a magyar borok exportátlagára növekedjen – mondta Gál Péter helyettes államtitkár.