Back to top

Jövőnk színpompás gazdasági madara(?)

A keselyűfejű gyöngytyúk, melyet nálunk ma még csak díszmadárként tartanak, de a világ több pontján már félvadon is tenyésztik, vadgazdálkodási szempontból figyelemreméltó, emellett húsa is ízletes csemege. Viszonylag nagytestű a vadonélő gyöngytyúkfajok között, sokak szerint egyben a legszebbek közé is sorolható.

Ez a faj is - a házi gyöngytyúkunkhoz hasonlóan - vándorlásra hajlamos, de némi beszoktatás után könnyen helyhez köthető. A nemek közötti különbség nem igazán jelentős, bár egyes irodalmi adatok szerint a kakasok tömege akár másfélszer akkora, mint a tyúkoké.

A sisakos gyöngytyúk Északkelet-Afrika szárazabb területein még ma is viszonylag elterjedt madár. Európába az első példányok díszmadárként érkeztek, s mivel áruk meglehetősen alacsony volt, sokáig nemigen törődtek szaporításukkal.

A keselyűfejű gyöngytyúkra jellemző, hogy általában csak június végén kezd el tojni, viszont az utolsó tojásokat már télvíz idején rakja. Ha elszedjük a tojásokat, évente 25-40 darabot nyerhetünk tőle. Fontos, hogy nyugodt költőhelyet biztosítsunk számára, a gazdák gyakorta kukoricaszárból építenek kis búvóhelyet, ahol a tyúk biztonságban érezheti magát, s ahol kaparhat egy kis fészekgödröcskét. Érdekesség, hogy a keselyűfejű gyöngytyúk, ellentétben a legtöbb vadonélő rokonával, nem kétnaponta tojik egy-egy tojást, hanem 5-6 napon keresztül naponta, majd egy-két nap kihagyás után ismét naponta rakja le a maradékot. A fészekaljak általában 8-12 tojásból állnak.

Fotó: Nényi Borbála

A vadonban költési időszakban a keselyűfejű gyöngytyúk általában párban él. A kakasok a költési időszakban meglehetősen agresszívek egymással, így a fajt nagyobb csoportban csak akkor tarthatjuk, ha jókora tér áll rendelkezésre, s az állatok így ki tudnak térni egymás elől. Csibéi 21-22 napra kelnek, s általában meglehetősen erős szervezetűek, ellenállóak.

A keselyűfejű gyöngytyúk táplálása lényegében megegyezik a házi gyöngytyúkéval, a fiatalokra igazából addig kell különösen vigyázni, míg éjszakára fel nem tudnak gallyazni ülőrúdjaikra.

E faj szaporasága gyors növekedése, viszonylag nagy testtömege, jó alkalmazkodóképessége, hazai és külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a jövőben mint gazdasági haszonállat is helyt állhat.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

ASP: figyelmeztetik a Békés megyei állattartókat a megelőzési módokra

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A KSH megkezdte az egyéni gazdaságok júniusi összeírását. Az adatfelvétel többek között a szántóföldi növények és a zöldségfélék termesztésére, a szőlő- és gyümölcstermesztésre terjed ki. Számba veszik a főbb haszonállatfajokat, az állományokban az előző év vége óta bekövetkezett változásokat is.

Napjaink eszmei galambfajtája Hódmezővásárhelyen

A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a galambok közül legnagyobb számban a szalontai óriást mutatták be. Ez jelzésértékű, hiszen ezek az állatok kiváló hústermelő képességgel, szaporasággal bírnak, miközben ellenálló képességük is kimagasló, s ahol lehet, kijáró (vagy ahogy Erdélyben nevezik, réti) galambként is szedegethetnek némi eleséget maguknak a határban.