Back to top

Lázár: a középosztályba emeljük az agráriummal foglalkozókat

A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János szerint még küzdeni kell a magyar áruk arányának növeléséért a kiskereskedelemben, és a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítéséért.

Lázár János a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz. Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek - szögezte le. "Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani" - mondta a politikus.

A Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak:

azoknak, akik az agráriummal foglalkoznak, középosztálybeli családokká kell válniuk. A kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítése érdekében – hangsúlyozta a miniszter.

Lázár János kijelentette, helyes döntés volt a területalapú támogatások esetében a degresszió bevezetése. A kormány pártolja azt az uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár.

A politikus szerint a választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról. Két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret 300 hektáros maximumáról - jelezte. 

Lázár János közölte, a közös agrárpolitikáról folyó vita kapcsán meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés emelésére.

Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, Hódmezővásárhelyen 40 ezer hektár jó minőségű termőföld van, a járásban dolgozik a megye gazdáinak nagy része. A város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. A termelők érdeke volt, hogy Hódmezővásárhely a megyei agrár-közigazgatás központjává váljon, ennek befejező lépéseként az agrár-gazdasági kamara megyei szervezete is a településre költözik.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta, 2010 óta az agrárium kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt, 22 ezerrel emelkedett az élelmiszer-iparban, 50 ezerrel a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

Az éves export 5,6 milliárdról 8 milliárd euróra bővült, ez részben a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya emelkedésének köszönhető. Az ország adottságai alapján még további 50 százaléknyi fejlődés áll az ágazat előtt – hangsúlyozta az országgyűlés alelnöki posztját is betöltő politikus.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot - a normatív támogatások szinte egészét, a beruházási támogatások 72 százalékát - már odaítélték. 

Huszonkilenc pályázati felhívás keretében még jelentős források fordíthatók öntözésfejlesztésre, erdőtelepítésre, tanyavillamosításra, termelői csoportok létrehozására, kertészetek korszerűsítésére – tudatta az államtitkár.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kifejtette, egyes érdekcsoportok szeretnék, ha az unió költségvetésének 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikára fordított források aránya csökkenne. A szakember nem tartja reális veszélynek, hogy az egyik napról a másikra megszűnne a területalapú támogatás, várhatóan mértéke sem változik jelentősen, de jóval több feltételnek kell megfelelni.

A jelenlegi elképzelések szerint a végrehajtásban és az ellenőrzésben jóval nagyobb szabadságot kaphatnak a tagországok, ugyanakkor támogatásokat célhoz kötnék. Egyszerű gépbeszerzési vagy építési beruházásokhoz nagyon korlátozott mértékben lesznek elérhető vissza nem térítendő támogatások – mondta.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

„Vidéki élet, fiatalok vidéken”

Az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége tevékenységében az agrár szakmai érdekképviselet mellett kiemelkedően fontos a gazdák munkájának és a vidéki életformának a bemutatása, népszerűsítése. 2019-ben egy három pályázatból álló programcsomagot indít útjára, melynek legfőbb szempontja az agrárvilág bemutatása és a mezőgazdasági munka megkedveltetése a fiatal generációval.

Hétmilliárd forint támogatás energiahatékonysági célokra

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium. A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz.

Vidékfejlesztési támogatással újult meg két közösségi központ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A vidékfejlesztés, a vidéki térség felzárkóztatása kiemelt fontosságú a kormány politikájában, amelyet a Tiszaadonyban és Kérsemjénben pályázati támogatással megvalósult közösségi házak fejlesztése is bizonyít – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Először díjazták a leginnovatívabb termékek fejlesztőit

Hagyományteremtő céllal indították útjára a szervezők a Top 10 legérdekesebb magyar innováció díjátadó gála és jótékonysági estet, amelyen mások mellett elismerést kapott a „világító növények”, illetve a futószalagos növénytermesztési rendszer kiötlője is.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

A jövő tejüzeme épült Borjádon

A borjádi TS-Tej Kft. által épített tejüzemet adtak át a közelmúltban az anyacég, azaz a Borjádi Zrt. telephelyén.

Stabil, de "közterhes" évre számítanak a kkv-k

A cégek gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tényezők – mint a vállalkozás pénzügyei, az uniós pályázatok elérhetősége vagy a gazdaságpolitika – többségében alig várnak változást a vállalkozások, de egy jelentős részük a közterhek emelkedésre számít idén.