Back to top

Lázár: a középosztályba emeljük az agráriummal foglalkozókat

A magyar nemzeti szuverenitás tartópillére az agrárium, az ágazat szempontjából azonban döntő jelentősége van az élelmiszer-kereskedelemnek - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen. Lázár János szerint még küzdeni kell a magyar áruk arányának növeléséért a kiskereskedelemben, és a kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítéséért.

Lázár János a Kihívások a mezőgazdaságban című konferencián rámutatott: a kérdés az, hogy ki termeli meg az élelmiszert, és az miként jut el a vevőkhöz. Az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntő mértékben a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el. Ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek - szögezte le. "Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani" - mondta a politikus.

A Fidesznek a mezőgazdasággal társadalompolitikai célkitűzései is vannak:

azoknak, akik az agráriummal foglalkoznak, középosztálybeli családokká kell válniuk. A kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie a tulajdonosi középosztály erősítése érdekében – hangsúlyozta a miniszter.

Lázár János kijelentette, helyes döntés volt a területalapú támogatások esetében a degresszió bevezetése. A kormány pártolja azt az uniós kezdeményezést, hogy még alacsonyabbra kerüljön a kiemelt támogatást lehetővé tevő birtokhatár.

A politikus szerint a választások tétje az is, miként zárul Magyarország és az unió közötti vita kimenetele a magyar föld sorsáról. Két éven belül az Európai Bíróság dönt a társas vállalkozások földszerzéséről, valamint a birtokméret 300 hektáros maximumáról - jelezte. 

Lázár János közölte, a közös agrárpolitikáról folyó vita kapcsán meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek vannak az uniós agrártámogatásokhoz nyújtott nemzeti kiegészítés emelésére.

Hegedűs Zoltán (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, Hódmezővásárhelyen 40 ezer hektár jó minőségű termőföld van, a járásban dolgozik a megye gazdáinak nagy része. A város az elmúlt években a legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a gazdáknak nyújtott szolgáltatások helyben elérhetők legyenek. A termelők érdeke volt, hogy Hódmezővásárhely a megyei agrár-közigazgatás központjává váljon, ennek befejező lépéseként az agrár-gazdasági kamara megyei szervezete is a településre költözik.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta, 2010 óta az agrárium kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt, 22 ezerrel emelkedett az élelmiszer-iparban, 50 ezerrel a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

Az éves export 5,6 milliárdról 8 milliárd euróra bővült, ez részben a magasabb hozzáadott értékű termékek aránya emelkedésének köszönhető. Az ország adottságai alapján még további 50 százaléknyi fejlődés áll az ágazat előtt – hangsúlyozta az országgyűlés alelnöki posztját is betöltő politikus.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette, az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztési program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárdból 1100 milliárd forintot - a normatív támogatások szinte egészét, a beruházási támogatások 72 százalékát - már odaítélték. 

Huszonkilenc pályázati felhívás keretében még jelentős források fordíthatók öntözésfejlesztésre, erdőtelepítésre, tanyavillamosításra, termelői csoportok létrehozására, kertészetek korszerűsítésére – tudatta az államtitkár.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kifejtette, egyes érdekcsoportok szeretnék, ha az unió költségvetésének 40 százalékát kitevő közös agrárpolitikára fordított források aránya csökkenne. A szakember nem tartja reális veszélynek, hogy az egyik napról a másikra megszűnne a területalapú támogatás, várhatóan mértéke sem változik jelentősen, de jóval több feltételnek kell megfelelni.

A jelenlegi elképzelések szerint a végrehajtásban és az ellenőrzésben jóval nagyobb szabadságot kaphatnak a tagországok, ugyanakkor támogatásokat célhoz kötnék. Egyszerű gépbeszerzési vagy építési beruházásokhoz nagyon korlátozott mértékben lesznek elérhető vissza nem térítendő támogatások – mondta.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvos inkább gyógyítson

Tudomásom szerint az Európai Unióban minden állatfajnak egyedeinek ellenőrzöttnek kell lennie. Mivel nem minden kecsketartó szeretné állatai után a támogatást felvenni, nem minden kecske szerepel a nyilvántartásban. Helyette olyan döntés született, hogy az állatorvosok a működésük területén tegyenek füljelzőt a kecskék fülébe. Viszont nem minden állatorvos foglalkozik szívesen a kecskékkel.

Agrárkultúránk s nemzetünk erősödésében is fontos szerepet töltenek be

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából hatvanhatan vehették át munkájukat elismerő kitüntetésüket Nagy István agrárminisztertől. A tárcavezető szerint a díjazottak kimagasló szakmai teljesítményről tettek tanúbizonyságot.

Brazília is beszáll az afrikai agráriumba

Brazília komoly összegekkel szállna be Nigéria mezőgazdaságának modernizálásába. Ennek érdekében traktorgyárat építenek az afrikai országban, és finanszírozzák a feldolgozást is.

Közel hétezer gazdálkodóra vár még adategyeztetés

Még egy bő hétig javíthatják a korábban benyújtott egységes kérelmek esetleges pontatlanságait a területalapú támogatást igénylő gazdálkodók. Sok termelő helyett idén is a falugazdászok nyújtották be az igénylést, segítenek-e a javításban is a szakemberek? Mi történek, ha valaki elmulasztja a határidőt - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK).

Növekvő termelés, javuló jövedelmezőség a tejágazatban

A tejágazatban is a legfontosabb cél a versenyképesség növelése, ezért a tárca több intézkedéssel is segíti a tejelő tehéntartással foglalkozókat – mondta az Agrárminisztériumban szerdán megrendezett tejágazati fórumon Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette: kívánatos a szarvasmarha állomány-létszámának növelése és a tej beltartalmi értékeinek javítása.

Több kis- és mikro-vállalkozás juthat hitelhez

Az Agrárminisztérium hatékonyságnövelésre és a beruházások ösztönzésére irányuló törekvéseit segíti az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) és az Európai Beruházási Alap (EIF) között két évvel ezelőtt létrejött COSME viszontgarancia megállapodás.

Agrárvonatkozású miniszteri rendeletek módosulnak októberben

A Magyar Közlönyben 2018. október 11-én megjelent a 30/2018. (X.11.) AM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. A NAK elemzése következik:

Megkezdődött az egységes kérelmek előlegeinek kifizetése

Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.

Az Ön vállalkozása hogyan digitalizál? – Rövid felmérés

Amennyiben ön egyéni gazdálkodó vagy cégvezető, kérjük, szánjon néhány percet az önkéntes és anonim kérdőív kitöltésére! Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) célja az agrárgazdaság digitalizációs átalakítása és fejlesztése az agrárgazdaság hatékonyságának növeléséhez. A DAS gördülékeny és hatékony megvalósítása érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet felmérést készít a jelenlegi helyzetről.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.