Back to top

Mangalica, az élő és viruló kövület

A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön egyaránt, az ágazat talpraállása pedig példa lehet más őshonos jószágot tartó szakmai szervezet számára is - mondta Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a hétvégi budapesti Mangalica Fesztivált megelőző konferencián.

“A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön”- mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE – Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete - International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten. Mint a szakember hangsúlyozta, az agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez.

A nemzetközi konferencia témája a mangalica jövője volt
Fotó: viniczai

Az államtitkár kiemelte, a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

Nagy István rámutatott, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.

A mangalica nemzeti kincsünk
Fotó: viniczai

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

Az összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt. A folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások.

A sertéságazat támogatása a 2010-es szinthez képest megháromszorozódott, évi 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül.

A MOE a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatáshoz jut az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.

Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké eléri a 4,0-4,5 milliárd forintot.

A konferencia mellett három napon át nagy érdeklődés mellett zajlott a XI. Budapesti Mangalica Fesztivál a Szabadság téren. A legjobb mangalicatenyésztők, és termékek, élő mangalicák, helyben készült mangalica finomságok vártak az érdeklődőkre a főváros közepén, ingyenes belépéssel. A térre kilátogatók közvetlenül találkozhattak az ország minden pontjáról érkező tenyésztőkkel és őstermelőkkel. A vásárlók számára garanciát jelentett, hogy csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehetett jelen a rendezvényen.

Szabadság tér, ahol - mangalica - kolbászból volt a kerítés
Fotó: viniczai

Az elmúlt időszak eredményeit alátámasztja az is, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató. A prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek. A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit. A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet.

Különleges termékek
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyaralókká "változott" szőlészetek: a hatóságok szemet hunynak

Drámai mértékben csökkent az utóbbi bő egy évtizedben a Balaton-felvidék szőlőterülete, miután az ültetvényeket felvásárlók jogellenesen nyaralókat építenek, továbbá felhagynak a szőlőműveléssel. Eközben pedig a szőlőtelepítés támogatott tevékenység.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

Főállatorvos: kampány indul a sertéspestis megelőzése érdekében 

Augusztusban a hatósági állatorvosok felkeresik a kisebb gazdaságokat és a járványvédelemről tájékoztatják őket, a kampány az afrikai sertéspestis visszaszorítását szolgálja - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos pénteken az M1 aktuális csatornán.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

A Nébih nagy sertéspestis térképe

Az elmúlt két hónapban több európai országban is rosszabbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. A Nébih összegyűjtötte a leginkább érintett országokkal kapcsolatos aktuális információkat.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Az inszeminátorok rémálma a mesterséges megtermékenyítés

Nem épp romantikus, ahogy a kismalacok vagy a bocik fogannak, de hatékony. Fantomkoca, műhüvely, spermahűtés, fedezési balesetek – a mesterséges termékenyítés a modern állattenyésztés nélkülözhetetlen eljárása. Manapság minden fejlettebb gazdaság ezt az összetett tenyésztéstechnikai módszert alkalmazza. Bemutatunk néhány alapvetést, és eloszlatunk pár tévhitet is a témában.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Csúcsra járatott élelmiszeripari üzemek

Az AKI közreadta a 2017-es előzetes élelmiszeripari kapacitásjelentését. Ebből kiderült, hogy a legnagyobb bővülés a konzerv- és hűtőiparban volt.