Back to top

Mangalica, az élő és viruló kövület

A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön egyaránt, az ágazat talpraállása pedig példa lehet más őshonos jószágot tartó szakmai szervezet számára is - mondta Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a hétvégi budapesti Mangalica Fesztivált megelőző konferencián.

“A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön”- mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE – Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete - International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten. Mint a szakember hangsúlyozta, az agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez.

A nemzetközi konferencia témája a mangalica jövője volt
Fotó: viniczai

Az államtitkár kiemelte, a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

Nagy István rámutatott, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.

A mangalica nemzeti kincsünk
Fotó: viniczai

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

Az összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt. A folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások.

A sertéságazat támogatása a 2010-es szinthez képest megháromszorozódott, évi 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül.

A MOE a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatáshoz jut az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.

Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké eléri a 4,0-4,5 milliárd forintot.

A konferencia mellett három napon át nagy érdeklődés mellett zajlott a XI. Budapesti Mangalica Fesztivál a Szabadság téren. A legjobb mangalicatenyésztők, és termékek, élő mangalicák, helyben készült mangalica finomságok vártak az érdeklődőkre a főváros közepén, ingyenes belépéssel. A térre kilátogatók közvetlenül találkozhattak az ország minden pontjáról érkező tenyésztőkkel és őstermelőkkel. A vásárlók számára garanciát jelentett, hogy csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehetett jelen a rendezvényen.

Szabadság tér, ahol - mangalica - kolbászból volt a kerítés
Fotó: viniczai

Az elmúlt időszak eredményeit alátámasztja az is, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató. A prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek. A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit. A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet.

Különleges termékek
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Aggódnak a sertéspestis miatt a szlovákok

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy rövid időn belül náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írta a Magyar Idők.

Újra lendületben a gyulai húsipar

Az elmúlt esztendőben rekordmennyiségű árbevételt, több mint hatmilliárd forintos forgalmat ért el a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Gyulahús Kft., mely immár másfél évszázados tradíciókkal bír. Még 1868-ban jött létre Gyulán az a vágóhíd, melytől számíthatjuk a húsüzem meglétét is.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Visszakerült a kettős minőségű élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozási javaslat

Az újabb V4 összefogásnak köszönhetően, a decemberi módosítást követően, a román elnökség visszatette a kettős minőségű élelmiszerről szóló vonatkozásokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló tervezetbe.

2019 az intenzív nemzetközi együttműködések éve

Ausztria, Georgia és Moldávia nagyköveteivel találkozott Nagy István agárminiszter Budapesten a nemzetközi agrárkapcsolatok fellendítése érdekében.

Olcsó, rossz minőségű import termékektől tartanak a Brexit gazdák

A brit élelmiszerlánc képviselői, élelmiszergyártók és gazdák egyaránt, arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi termékek védelmét meg kell erősíteni mire az Egyesült Királyság kilép az Unióból.

Megéri húsgalambot tartani, ha csak kiegészítő jövedelemnek is

Nemrég indult útjára a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.