Back to top

Mangalica, az élő és viruló kövület

A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön egyaránt, az ágazat talpraállása pedig példa lehet más őshonos jószágot tartó szakmai szervezet számára is - mondta Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a hétvégi budapesti Mangalica Fesztivált megelőző konferencián.

“A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön”- mondta köszöntőjében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a MOE – Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete - International Együttműködési Program Konferencián, Budapesten. Mint a szakember hangsúlyozta, az agrártárca által az elmúlt években bevezetett intézkedések, így például a sertésstratégia és az állatjóléti, tenyésztésszervezési támogatások egyaránt hozzájárultak a sertéságazat mai sikeréhez.

A nemzetközi konferencia témája a mangalica jövője volt
Fotó: viniczai

Az államtitkár kiemelte, a több mint 9400-as törzskönyvezett mangalica kocalétszám, valamint a hazai és a nemzetközi piacokon egyre népszerűbb mangalica termékek kiváló bizonyítékai az agrártárca és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) munkájának, együttműködésének.

Nagy István rámutatott, hogy a mangalica, mint védett őshonos állatfajta hazánk magas genetikai értéket képviselő, kiemelt jelentőségű mezőgazdasági kulturális értéke. Emellett a biológiai sokféleség megőrzője és különleges biológiai minőségű, magasabb élvezeti értékű öko-, illetve bioélelmiszerek, márkázott termékek alapanyaga is egyben.

A mangalica nemzeti kincsünk
Fotó: viniczai

A sertéságazat kibocsátása 2017-ben a KSH előzetes adatai szerint 240 milliárd forint volt. Az államtitkár kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci kereslet a sertéshús iránt. 2017 első tizenegy hónapjában 130 ezer tonna volt a sertéshúsexport, éves összehasonlításban 4,8 ezer tonnával bővült a mennyisége és a magasabb áraknak köszönhetően 10 százalékkal emelkedett az értéke.

Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 2016. január elsejétől 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására érezhetően tisztult a piac, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, a sertéshús fogyasztása, valamint a sertéshús árának csökkenése érdemi megtakarítást eredményezett a fogyasztók számára.

A konferencián Tóth Péter, a MOE elnöke elmondta, hogy a találkozó legfőbb célja az a közös szándéknyilatkozat, amelyben az aláíró szervezetek és személyek közös célként tűzik ki a magyar mangalica sertésfajták genetikai állományának és fenotípusos megjelenésének változatlan fenntartását, a fajták védelmét, formagazdagságuknak a beltenyésztés elkerülése melletti megőrzését, továbbá a fajtákhoz kötődő értékes tulajdonságok bemutatását.

Az összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt. A folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások.

A sertéságazat támogatása a 2010-es szinthez képest megháromszorozódott, évi 6 milliárd forintról 17,8 milliárd forintra emelkedett az állatjóléti támogatásokon keresztül.

A MOE a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatáshoz jut az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.

Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké eléri a 4,0-4,5 milliárd forintot.

A konferencia mellett három napon át nagy érdeklődés mellett zajlott a XI. Budapesti Mangalica Fesztivál a Szabadság téren. A legjobb mangalicatenyésztők, és termékek, élő mangalicák, helyben készült mangalica finomságok vártak az érdeklődőkre a főváros közepén, ingyenes belépéssel. A térre kilátogatók közvetlenül találkozhattak az ország minden pontjáról érkező tenyésztőkkel és őstermelőkkel. A vásárlók számára garanciát jelentett, hogy csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehetett jelen a rendezvényen.

Szabadság tér, ahol - mangalica - kolbászból volt a kerítés
Fotó: viniczai

Az elmúlt időszak eredményeit alátámasztja az is, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató. A prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek. A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit. A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet.

Különleges termékek
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Nagy István: új vidékfejlesztési pályázatok jönnek

„Gazdának lenni jó.” Ezt az életérzést kellene átadni a fiataloknak Nagy István agrárminiszter szerint, illetve megteremteni azt a stabilitást, ami a hosszú távú tervezéshez, fejlődéshez nélkülözhetelen. Ezt célozná az osztatlan közös tulajdonok felszámolása is, amihez már az őszre kormány elé kerülne komplex törvénytervezet.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

ASP: Horvátország a magyar élősertés import szüneteltetését kéri

Horvátország nem tiltja ki ugyan a Magyarországról származó sertés eredetű termékeket piacáról, de arra kér mindenkit, hogy az afrikai sertéspestis (AFP) felbukkanása miatt ne hozzon be élősertést a szomszédos országból - mondta Tomislav Tolusic horvát mezőgazdasági miniszter Zágrábban. Szigorúan ellenőrzik az élősertés behozatalt, így nem kell, hogy probléma adódjon, de az esély mindig fennáll. 

Afrikai sertéspestis az ukrán határ mellett is

Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.

Nagy István: önálló környezetügy, erősebb Nébih, családi gazdaságok támogatása

Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek - mondta Nagy István az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Átkerülhet a rettegett sertéspestis Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is

A megyei állattartók aggódnak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. A gazdák úgy vélik, jól sikerült tájékoztatni az embereket, a fogyasztás nem esett vissza jelentősen, ám az árak mégis csökkennek. A legnagyobb nehézséget az exporttilalmak jelentik.

Közmunkásokkal enyhítené a munkaerő-hiányt az új miniszter

Az agrárium területén a munkaerőhiány csökkentésére, a mezőgazdaság fehéredésének további elősegítésére, az öntözött területek nagyságának a növelésére, a feldolgozási kapacitások bővítésére lenne szükség - egyebek mellett ezeket mondta Nagy István agrárminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Tavaly végre beindultak az agrárberuházások

A mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben - derül ki a KSH mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét elemző jelentéséből. A mezőgazdasági beruházások volumene 12 százalékkal nőtt, és a termelői árak is növekedtek – átlagosan 5,6 százalékkal.