Back to top

Milyen a jó kantár alapanyaga?

A bőr a lovaglás kellékeinek klasszikus anyaga. Mellette azonban időről időre megjelennek a piacon más, általában szintetikus variációk is. Leginkább a natural horsemanship (természetes lókiképzés) világméretű térhódításával, újrafelfedezésével váltak népszerűvé a zsinórból készült kötőfékek és kötelek.

Az alapanyagként napjainkban rendszerint használt poliészter kötelek („hajókötelek”) által kínált lehetőségek tárháza azonban nem ér itt véget. Manapság virágkorukat élik a zsinórból készült zablás és zabla nélküli kantárvariációk is.

Fotó: Mráz Edina

A bőr egyik legértékesebb ismérve, hogy „természetes viselet”. Ahhoz azonban, hogy ebből adódó jó tulajdonságait – puha, mégis van kellő tartása, jól illeszkedik a lóra, nem irritálja, nem dörzsöli – hosszú távon is megtarthassa, fontos, hogy rendszeresen ápoljuk, karban tartsuk. A vásárlásnál érdemes figyelmesen nézelődni és a jó minőséget keresni, hiszen a jó alapanyag, mint mindenhol, itt is feltétele a jó használhatóságnak és a tartósságnak. Természetesen ennek anyagi vonzatai is vannak, a jó minőséget meg kell fizetni.

A bőr alapvetően tartós, biztonságos anyag. Természetesen az olcsó „papírbőr” kantárak jóval hamarabb tönkremennek, mint a magas minőségűek, amelyek megfelelő ápolás mellett évtizedeken át szolgálhatják a lovat és a lovast!

A bőr a tradicionális eleganciát képviseli a lovaglásban (is). Megvannak a klasszikusnak mondható színek és formák, ám emellett azért egyedi igényekre is szabható, mind mintázat, mind színek terén.

A poliészter kötelek kifejezetten olyan konstrukciók, melyeknek legfontosabb tulajdonsága a rendkívüli szakítószilárdság.

A jó minőségű kötelek rendkívül nehezen szakadnak, emellett nem is nyúlnak ki a használatban. Ez jó hír az anyag élettartama szempontjából, azonban ugyanezért szokták óvva inteni a lovasokat attól, hogy mondjuk, zsinórkötőfékben kössenek ki vagy szállítsanak lovat; baleseti helyzetben előfordulhat, hogy jobb, ha az anyag szakad.

A kiképzés során viszont fontos szempont az anyag strapabírósága. A szintetikus anyagból tartós termék állítható elő, melynek ápolása, karbantartása egyszerű (akár gépben is mosható). Hátránya, főképp alacsonyabb anyagminőségnél, hogy idővel elkezdhet bolyhosodni. A kötél rugalmassága pedig néha éppen, hogy túlzó a jó minőségű, puha bőráruk jobb öntartásához képest. Ezáltal sokszor probléma a lóra illeszkedés – elforoghat, elcsúszhat, dörzsölhet.

Az írás Mráz Edinának a Kistermelők Lapja februári számában megjelent részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/02 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek