Back to top

Milyen a jó kantár alapanyaga?

A bőr a lovaglás kellékeinek klasszikus anyaga. Mellette azonban időről időre megjelennek a piacon más, általában szintetikus variációk is. Leginkább a natural horsemanship (természetes lókiképzés) világméretű térhódításával, újrafelfedezésével váltak népszerűvé a zsinórból készült kötőfékek és kötelek.

Az alapanyagként napjainkban rendszerint használt poliészter kötelek („hajókötelek”) által kínált lehetőségek tárháza azonban nem ér itt véget. Manapság virágkorukat élik a zsinórból készült zablás és zabla nélküli kantárvariációk is.

Fotó: Mráz Edina

A bőr egyik legértékesebb ismérve, hogy „természetes viselet”. Ahhoz azonban, hogy ebből adódó jó tulajdonságait – puha, mégis van kellő tartása, jól illeszkedik a lóra, nem irritálja, nem dörzsöli – hosszú távon is megtarthassa, fontos, hogy rendszeresen ápoljuk, karban tartsuk. A vásárlásnál érdemes figyelmesen nézelődni és a jó minőséget keresni, hiszen a jó alapanyag, mint mindenhol, itt is feltétele a jó használhatóságnak és a tartósságnak. Természetesen ennek anyagi vonzatai is vannak, a jó minőséget meg kell fizetni.

A bőr alapvetően tartós, biztonságos anyag. Természetesen az olcsó „papírbőr” kantárak jóval hamarabb tönkremennek, mint a magas minőségűek, amelyek megfelelő ápolás mellett évtizedeken át szolgálhatják a lovat és a lovast!

A bőr a tradicionális eleganciát képviseli a lovaglásban (is). Megvannak a klasszikusnak mondható színek és formák, ám emellett azért egyedi igényekre is szabható, mind mintázat, mind színek terén.

A poliészter kötelek kifejezetten olyan konstrukciók, melyeknek legfontosabb tulajdonsága a rendkívüli szakítószilárdság.

A jó minőségű kötelek rendkívül nehezen szakadnak, emellett nem is nyúlnak ki a használatban. Ez jó hír az anyag élettartama szempontjából, azonban ugyanezért szokták óvva inteni a lovasokat attól, hogy mondjuk, zsinórkötőfékben kössenek ki vagy szállítsanak lovat; baleseti helyzetben előfordulhat, hogy jobb, ha az anyag szakad.

A kiképzés során viszont fontos szempont az anyag strapabírósága. A szintetikus anyagból tartós termék állítható elő, melynek ápolása, karbantartása egyszerű (akár gépben is mosható). Hátránya, főképp alacsonyabb anyagminőségnél, hogy idővel elkezdhet bolyhosodni. A kötél rugalmassága pedig néha éppen, hogy túlzó a jó minőségű, puha bőráruk jobb öntartásához képest. Ezáltal sokszor probléma a lóra illeszkedés – elforoghat, elcsúszhat, dörzsölhet.

Az írás Mráz Edinának a Kistermelők Lapja februári számában megjelent részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/02 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

A húsgalamb: cél a legnagyobb vitalitású utód

A háztáji haszongalamb-tenyésztés elsősorban a fajtatiszta tenyésztésen alapul, mivel a hibridektől várható heterózishatás (hibridhatás) a galambfajban kisebb, mint más baromfifajokban. Ettől függetlenül, mint a fajtákat ismertető részben is kitértünk rá, a húsgalambtenyésztésben is vannak jól kiválasztott és szelektált fajták és vonalak keresztezésével előállított árutermelő hibridek.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Középpontban a nyúltenyésztés: Mitől függ a nyulak születési súlya? (2.)

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Drágábbak a gabonák, olcsóbbak a gyümölcsök

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Új házikedvenc Közép-Ázsiából

Él Közép-Ázsiában egy dekoratív rágcsáló, az óriás versenyegér, amelynek tartására eleddig kevesen vállalkoztak. Ő a versenyegerek óriása, a fej és a test hossza 15-18,5 cm, farokhossza 13-16 cm, testsúlya pedig 169-275 gramm. Így érthető, hogy rokonfajaihoz képest jóval nagyobb helyet igényel.

Népszerűek a magyar galambfajták

2019. január második hétvégéjén rendezte meg a B. 15. Testvériség Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület éves kiállítását Rákospalotán, a Csokonai Művelődési Házban. A hajdan csak a kerület galambtenyésztőinek meghirdetett seregszemle mára kiteljesedett Budapest más, elsősorban északi kerületeiben lakó galambászaival.

Hatályba léptek a földtörvény módosításai

2019. január 11-én hatályba léptek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, és az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosítások.