Back to top

Terjed a bécsi módi: városi életminőség-javítás biotermékekkel

Ünnepélyes keretek között alakult meg Párizsban egy környezetbarát gazdálkodást ösztönző kezdeményezés, az Organic Cities Network Europe. A megállapodást aláíró nagyvárosok célja a városban élő állampolgárok életminőségének javítása a regionális biogazdálkodásból származó termékek segítségével.

Josef Taucher, a bécsi közgyűlés tagja aláírja az alapító okiratot
Fotó: Jean-Pierre Viguié
A szervezet alapító tagjai közé olyan európai nagyvárosok tartoznak, mint Párizs, Piemont és környéke, Milánó, Nürnberg, Poreč vagy Bécs. Az együttműködési tervezet létrehozása során példaként az osztrák főváros ökogazdaság-politikája szolgált, ahol a környezetbarát termelésből származó élelmiszerek felvásárlásával Bécs városa már több mint húsz éve segíti a helyi bioüzemeket.

Bécsben mindösszesen ezer hektárnyi területen termelnek első osztályú, bio minősítéssel ellátott burgonyát, gabonaféléket, kukoricát, borszőlőt és zöldségeket. Az Európában is elismert bécsi ökogazdálkodási stratégia sikere az önkormányzat erdő- és mezőgazdálkodási ügyosztálya, valamint az ökológiai kutatásokat végző Bio Forschung Austria közötti együttműködésnek köszönhető. Az intézet elmúlt húsz évben végzett kutatásai elsősorban a talajtermékenység vizsgálatát és elemzését ölelték fel, melynek révén széles körben terjedt el például a biokomposzt használata.

Ökogazdaság Bécsben
Fotó: Bio-Forschung

Josef Taucher, a bécsi közgyűlés tagja az alapító okirat aláírása alkalmából elmondta, hogy városa a legjobbnak számít a bioélelmiszer-ellátásban: az óvodákban 50, a kórházakban pedig 30 százalékban ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszer kerül a menübe.

A biogazdálkodást serkentő együttműködésben résztvevő nagyvárosok célja a lakók első osztályú, hazai ökogazdálkodásból származó gyümölcsökkel, zöldségekkel, illetve textil- és építőanyagokkal való ellátása. A közös megállapodás szerint a partnervárosok arra törekednek, hogy a regionális és helyi élelmiszer-áruházláncok polcain még több bioélelmiszer legyen megtalálható, ezáltal is növelve a bioáruk versenyképességét az európai piacon. Távolabbi célkitűzésük a környezetbarát termelési szektor bővítése és az új munkahelyek megteremtése, valamint az öko és méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termékek – például kozmetikumok és textíliák – gyártásának támogatása.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Eurocomm-PR

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kérdőív biogazdák figyelmébe

Az ökológiai vetőmagokkal/szaporítóanyagokkal és nemesítéssel kapcsolatban oszthatják meg tapasztalataikat és véleményüket a gazdálkodók a LIVESEED kérdőíven, az unió-szerte zajló felmérést Magyarországon az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezi. A felmérés eredményeként létrejövő adatok további ökológiai növénynemesítéssel és vetőmagtermeléssel kapcsolatos kutatásoknak szolgálnak alapul.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

"Multifunkcionális" családi gazdaság: összetett ökofarm a vidék jövője

Az elhagyott zártkertek hasznosításának egyik lehetősége a ligetes legelők kialakítása, több kertre kiterjedő környezetkímélő állattartás, mint ahogyan az elhagyott porták udvarait is lehetne hasznosítani juhok legeltetésével, termékeik feldolgozásával. Egy ilyen kezdeményezésről számol be olvasónk, aki sikeres biogazdálkodó.

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

Mire jó az alga?

Az algák olyan mikroorganizmusok, melyeknek a növekedésükhöz nincs szükség talajra. Megvan bennük a lehetőség, hogy a megújuló energia egyik legmegbízhatóbb és legjelentősebb forrásaivá váljanak. Az üzemanyagárak emelkedésével a zavaros, iszapos tavaknak sok új felhasználási lehetőségére van esély.

Őrült tempóban fejlődik a bolgár biotermesztés, de sokan hamar bedobják a törölközőt

Mindössze két év alatt, 2014 és 2016 között 161 ezer hektárra nőtt, vagyis megtriplázódott az ökológiai gazdálkodásba bevont felületnagyság Bulgáriában. Ráadásul nem legelőkből és gyepekből lett több, hanem értékes gyümölcskultúrák teszik ki a 161 ezer hektár oroszlánrészét. Viszont a fluktuáció is nagy, sokan vágnak bele, de sokan ki is szállnak rövid időn belül.

„Ez a bolt egy nagy kovász…”

Van egy régies stílusú üzlet Keszthelyen, amelyben a vásárló úgy érzi magát, mint a nagyi kamrájában annak idején. Ennél is fontosabb azonban, hogy nemcsak a hangulata, hanem az ott található ízek is a múltat idézik – vagyis a termékek természetesek és finomak. Ez itt mindenre igaz, mert az áruk összeválogatásakor eleve ez a szándék vezérli az üzlet tulajdonosát.

Belecsapnak a Nagy Lecsóba

Augusztus 26-án, Domonyvölgyben, a Lázár Lovasparkban rendezi meg az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Közhasznú Nonprofit Kft. az öt hónapon át tartó, biogazdálkodást és bioélelmiszer-fogyasztást népszerűsítő Talajtól a tányérig kampányát lezáró családi rendezvényét, a Nagy Lecsót.

Egyre jobban megéri biogazdaságot üzemeltetni

Tolna megyéből kilenc termelő tagja a biokultúra egyesületnek. Közülük az egyik Komáromi János nagydorogi gazdálkodó. Munkája és igyekezete arra irányul, hogy minél több emberhez eljussanak a biotermékek.