Back to top

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Nem kellenek milliók, ötlet kell – kezdi Tóth Miklós a sikert hozó vadriasztó történetet, néhány utcányira a Nyugatitól. 

A Nowton Bt. három tagja huszonéves fiatal. Nowacki Pauletta a Corvinuson tanuló közgazdász. Testvére, Nowacki Krisztián, valamint Tóth Miklós a BME-n alapképzést végzett gépészmérnökök. Krisztián csak csendestárs a cégben, Pauletta és Miklós viszont a közös üzlet beindulása óta egészen mást csinál, mint amire az egyetemen felkészítették őket. Pauletta gazdasági informatikát tanul, ő alakítja közös brandjük online és offline arculatát, Miklós a termékek elektronikáját fejleszti, és a weboldalt programozza. 

Bukás után új utakon 

A fiatalok eleinte nem is vadriasztóban gondolkodtak: amikor 2014-ben összedobtak 150 ezer forintot, és betéti társaságot alapítottak belőle, akkor egy lengyel gyártó, a Krüger&Matz hangszóróit, hangfalait és telefonjait kezdték Magyarországon forgalmazni. Alaposan mellényúltak, de sokat tanultak belőle. Ahelyett, hogy megszüntették volna a céget, tovább gondolkodtak, mivel lehetne nagyot szakítani, hol vannak a piaci rések.

A vadriasztásban nem a téma fogta meg őket, hanem a lehetőséget látták meg benne. Miklós egyik barátjának már volt egy félkész terméke, nekik egy félkész cégük, így együtt kezdtek el dolgozni, aztán amikor nem értettek egyet a termékfejlesztési irányokban, békében elváltak egymástól. Saját útjukon elindulva kifejlesztették a madárriasztót, a villanypásztort és a mezőgazdasági napelemet. A cég beindítása után 2 évvel már fent tudták tartani magukat: a szenvedős szakasz után a vállalkozás végre termeli a profitot, és a növekedés a kapacitás fejlesztésével biztosítottá vált. 

Így működnek a vadriasztók 

Öt termékük van, ebből kettő működik ultrahanggal. A vadriasztó, ami őzek, szarvasok, vaddisznók és nyulak terménytől távol tartására szolgál, és a rágcsálóriasztó, ami valamivel magasabb frekvencián üzemel. A madárriasztó ragadozó madarak hangját játssza le, a villanypásztornál pedig beállítástól függ, mit tart bent, vagy kint.  

Az ultrahangos riasztó nem új találmány, hanem egy már létező szerkezet, amit a fiatalok azzal tökéletesítettek, hogy hozzátettek egy akkumulátort és egy napelemet a meglévő rendszerhez, az egészet pedig intelligens vezérléssel látták el.

Igyekeztünk, hogy ezen is csak egy gomb legyen, mert úgy lehet jól eladni valamit, ha nem bonyolult. A gazdáknak nem is kell tudniuk, hogy mi van benne. A lényeg számukra úgyis az, hogy ha kiteszik, működjön – mondja Miklós.

Vadregényes Újlipótváros 

A Szent István körúttól pár utcányira található iroda egyben műhely, ügyfélszolgálat és gyár is, ahol egy terméket nagyjából egy óra alatt raknak össze. A munkafolyamatokat Pauletta és Miklós egy munkatársukkal közösen végzi. De bővülnek, hogy tovább fejlődhessenek. Ezért épp a riport előtti napon vettek fel egy kollégát, valamint összedolgoznak egy külsős villamosmérnökkel, akivel együtt fejlesztik tovább a legújabb terméküket, a napelemes villanypásztort. Ez utóbbi főleg a haszonállatok bent tartására, a vadriasztó pedig a vadak kint tartására való. 

Igazolásképpen megkerestünk egy, a Mecsek lábánál működő vadásztársaságot is, akik használják a vadriasztót. A társaság egyik munkatársa elmondta, hogy azokban a kukoricásokban, ahol évekig tarra rágták a növényt a vaddisznók, a beüzemelés óta valóban nem járnak a vadak. 

A vadriasztóval egyébként védtek már vadkenderültetvényt is. Ezt akkor tudták meg, amikor azért kereste őket a Nógrád megyei rendőrség, hogy a sorozatszám alapján próbálják meg visszakövetni, ki volt a vásárló, aki később a marihuánaföldjét védte a vadaktól. 

Szezonális rendelések, offline gazdák 

A cégnek nehézséget jelent, hogy a vásárlás szezonális. Nyáron jóval többet adnak el a vadak elleni szerkezetből, mint az év többi részében. A téli hullámvölgy kiegyenesítésére találták ki a rágcsálóriasztót, amit inkább a hidegebb hónapokban rendelnek a vevők, a legutóbbi időszakban heti 50 darab is fogyott belőle. Ha nyáron jobban meghirdetik a terméket, akkor sokkal több az érdeklődő. Néha mesterségesen vissza kell fogni a reklámot, hogy bírják a megrendeléseket, amiket kizárólag az interneten és telefonon lehet leadni. 

„Üzlethelyiségünk nincs, pedig egy átlagos gazda jobban szereti a boltban megvenni a dolgokat. De igyekszünk átprogramozni őket. A vevők 10-20 százaléka azért így is idetelefonál, mielőtt vásárolna. A személyes jelenlét szerintem egy bizonyos szint felett fontos. Például traktort nem rendel a gazda a netről" – mondja nevetve Miklós. 

Külföldi viszonteladói hálózatuk még nincs, viszont szállítanak az ország határain túlra is. Sok vadriasztójuk került így ki Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Lengyelországba, valamint Erdélybe is.

A székely gazdák érdeklődtek egyébként olyan szerkezet után is, ami elriasztja a medvét, de a vadriasztó egyelőre erre nem jó, a lengyel bölények távol tartására pedig még nem érkezett megkeresés – mesélik mosolyogva.

Lehet gyorsan nőni, de hamar elértük a határokat – folytatja Miklós. Jelenleg az csomagol és gyárt, aki épp ráér: mindenki ért mindenhez, és felváltva csináljuk a munkákat. Ez egy darabig működik, de hamarosan át kell állnunk a feladatok jobb elosztására. 

 

Ki hallhatja az ultrahangot?

Leginkább a rovarok, a vadak és a vadon élő kutyák, valamint egyes kifinomult hallású vadászkutyák érzékelik. Az emberi környezethez szokott állatokra nem hat. Előfordult, hogy néhány ügyfél jelezte, hogy a kisunokák is hallják, de ez elég ritka. A riasztott állatok közül egyébként az őzek a többihez képest botfülűek, őket az alacsonyabb frekvenciájú, 18-20 kilohertzes hangok zavarják inkább.

 

Így állnak most

Az indulásuktól számított 2,5 év alatt eddig több mint 4300 terméket adtak el. Az első évben csak ennek 10 százalékát sikerült, aztán ráfeküdtek az online marketingre, és gyorsan beindult az üzlet. Az árbevétel 2016-ban nettó 35 millió forint volt, ezt tavaly 71 millióval megduplázták. Idén pedig minimum 100 milliós bevételt terveznek.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalocsa környékén aggódnak a pockok miatt

Kemény fagyok alig voltak ezen a télen. Amíg az előző az itatókat károsította, addig az utóbbi a kártevők elszaporodását eredményezheti a földeken, ahogy arra néhány éve volt is példa: szinte letarolta a kalászosokat és a repcemezőket egy jelentős pocokinvázió. Ez idén megismétlődhet.

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

Veszélyes burgonyakárosító érkezett Romániából

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma. A kártevővel fertőzött gumókat vetési célra nem szabad felhasználni, így a 10 tonnás tételt a Bács-Kiskun megyei hatóság visszahívja és megsemmisítteti.

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

A mi erdőnk a FeHoVán

A hagyományokhoz híven, a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat nemzetközi kiállításon is egységes arculattal, közösen várja a látogatókat a 22 állami erdészeti részvénytársaság a tulajdonosi jogokat gyakorló Földművelésügyi Minisztériummal karöltve.

Martonvásári őszi zabfajták

Az előző tél a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt, és próbára tette az őszi vetésű növények télállóságát. A kalászosokat termelők körében 2017 februárjában a leggyakrabban elhangzó kérdés az volt, hogy mekkora lesz a kipusztulás a tartósan hideg, az ország nagyobb területén döntően hótakaró nélküli januárt követően. Különösen igaz volt ez az őszi zabot termelőkre.

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

Tél a botanikus kertben

A müncheni Botanikus kertben (Botanischer garten münchen-nymphenburg) januárban jártam. már néhány napja havazott, így látogatásunk elsődleges célja kétségkívül nem a 22 hektáros park megtekintése volt, inkább az üvegházak felé vettük az irányt.

Lassul a fakitermelés az enyhe tél miatt

A heol.hu olvasói visszajelzések alapján nézett utána, hogyan lehet most tűzifához jutni Heves megyében. Egyes tapasztalatok alapján ugyanis akár három hetes várakozási idővel is számolni kell. Az EGERERDŐ Zrt. kérdésükre azt közölte, hogy a felnémeti tűzifaudvarban azonnal hozzá lehet jutni a tűzrevalóhoz. Az erdőről szállítóknak viszont valóban három hét a várakozás.