Back to top

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Nem kellenek milliók, ötlet kell – kezdi Tóth Miklós a sikert hozó vadriasztó történetet, néhány utcányira a Nyugatitól. 

A Nowton Bt. három tagja huszonéves fiatal. Nowacki Pauletta a Corvinuson tanuló közgazdász. Testvére, Nowacki Krisztián, valamint Tóth Miklós a BME-n alapképzést végzett gépészmérnökök. Krisztián csak csendestárs a cégben, Pauletta és Miklós viszont a közös üzlet beindulása óta egészen mást csinál, mint amire az egyetemen felkészítették őket. Pauletta gazdasági informatikát tanul, ő alakítja közös brandjük online és offline arculatát, Miklós a termékek elektronikáját fejleszti, és a weboldalt programozza. 

Bukás után új utakon 

A fiatalok eleinte nem is vadriasztóban gondolkodtak: amikor 2014-ben összedobtak 150 ezer forintot, és betéti társaságot alapítottak belőle, akkor egy lengyel gyártó, a Krüger&Matz hangszóróit, hangfalait és telefonjait kezdték Magyarországon forgalmazni. Alaposan mellényúltak, de sokat tanultak belőle. Ahelyett, hogy megszüntették volna a céget, tovább gondolkodtak, mivel lehetne nagyot szakítani, hol vannak a piaci rések.

A vadriasztásban nem a téma fogta meg őket, hanem a lehetőséget látták meg benne. Miklós egyik barátjának már volt egy félkész terméke, nekik egy félkész cégük, így együtt kezdtek el dolgozni, aztán amikor nem értettek egyet a termékfejlesztési irányokban, békében elváltak egymástól. Saját útjukon elindulva kifejlesztették a madárriasztót, a villanypásztort és a mezőgazdasági napelemet. A cég beindítása után 2 évvel már fent tudták tartani magukat: a szenvedős szakasz után a vállalkozás végre termeli a profitot, és a növekedés a kapacitás fejlesztésével biztosítottá vált. 

Így működnek a vadriasztók 

Öt termékük van, ebből kettő működik ultrahanggal. A vadriasztó, ami őzek, szarvasok, vaddisznók és nyulak terménytől távol tartására szolgál, és a rágcsálóriasztó, ami valamivel magasabb frekvencián üzemel. A madárriasztó ragadozó madarak hangját játssza le, a villanypásztornál pedig beállítástól függ, mit tart bent, vagy kint.  

Az ultrahangos riasztó nem új találmány, hanem egy már létező szerkezet, amit a fiatalok azzal tökéletesítettek, hogy hozzátettek egy akkumulátort és egy napelemet a meglévő rendszerhez, az egészet pedig intelligens vezérléssel látták el.

Igyekeztünk, hogy ezen is csak egy gomb legyen, mert úgy lehet jól eladni valamit, ha nem bonyolult. A gazdáknak nem is kell tudniuk, hogy mi van benne. A lényeg számukra úgyis az, hogy ha kiteszik, működjön – mondja Miklós.

Vadregényes Újlipótváros 

A Szent István körúttól pár utcányira található iroda egyben műhely, ügyfélszolgálat és gyár is, ahol egy terméket nagyjából egy óra alatt raknak össze. A munkafolyamatokat Pauletta és Miklós egy munkatársukkal közösen végzi. De bővülnek, hogy tovább fejlődhessenek. Ezért épp a riport előtti napon vettek fel egy kollégát, valamint összedolgoznak egy külsős villamosmérnökkel, akivel együtt fejlesztik tovább a legújabb terméküket, a napelemes villanypásztort. Ez utóbbi főleg a haszonállatok bent tartására, a vadriasztó pedig a vadak kint tartására való. 

Igazolásképpen megkerestünk egy, a Mecsek lábánál működő vadásztársaságot is, akik használják a vadriasztót. A társaság egyik munkatársa elmondta, hogy azokban a kukoricásokban, ahol évekig tarra rágták a növényt a vaddisznók, a beüzemelés óta valóban nem járnak a vadak. 

A vadriasztóval egyébként védtek már vadkenderültetvényt is. Ezt akkor tudták meg, amikor azért kereste őket a Nógrád megyei rendőrség, hogy a sorozatszám alapján próbálják meg visszakövetni, ki volt a vásárló, aki később a marihuánaföldjét védte a vadaktól. 

Szezonális rendelések, offline gazdák 

A cégnek nehézséget jelent, hogy a vásárlás szezonális. Nyáron jóval többet adnak el a vadak elleni szerkezetből, mint az év többi részében. A téli hullámvölgy kiegyenesítésére találták ki a rágcsálóriasztót, amit inkább a hidegebb hónapokban rendelnek a vevők, a legutóbbi időszakban heti 50 darab is fogyott belőle. Ha nyáron jobban meghirdetik a terméket, akkor sokkal több az érdeklődő. Néha mesterségesen vissza kell fogni a reklámot, hogy bírják a megrendeléseket, amiket kizárólag az interneten és telefonon lehet leadni. 

„Üzlethelyiségünk nincs, pedig egy átlagos gazda jobban szereti a boltban megvenni a dolgokat. De igyekszünk átprogramozni őket. A vevők 10-20 százaléka azért így is idetelefonál, mielőtt vásárolna. A személyes jelenlét szerintem egy bizonyos szint felett fontos. Például traktort nem rendel a gazda a netről" – mondja nevetve Miklós. 

Külföldi viszonteladói hálózatuk még nincs, viszont szállítanak az ország határain túlra is. Sok vadriasztójuk került így ki Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Lengyelországba, valamint Erdélybe is.

A székely gazdák érdeklődtek egyébként olyan szerkezet után is, ami elriasztja a medvét, de a vadriasztó egyelőre erre nem jó, a lengyel bölények távol tartására pedig még nem érkezett megkeresés – mesélik mosolyogva.

Lehet gyorsan nőni, de hamar elértük a határokat – folytatja Miklós. Jelenleg az csomagol és gyárt, aki épp ráér: mindenki ért mindenhez, és felváltva csináljuk a munkákat. Ez egy darabig működik, de hamarosan át kell állnunk a feladatok jobb elosztására. 

 

Ki hallhatja az ultrahangot?

Leginkább a rovarok, a vadak és a vadon élő kutyák, valamint egyes kifinomult hallású vadászkutyák érzékelik. Az emberi környezethez szokott állatokra nem hat. Előfordult, hogy néhány ügyfél jelezte, hogy a kisunokák is hallják, de ez elég ritka. A riasztott állatok közül egyébként az őzek a többihez képest botfülűek, őket az alacsonyabb frekvenciájú, 18-20 kilohertzes hangok zavarják inkább.

 

Így állnak most

Az indulásuktól számított 2,5 év alatt eddig több mint 4300 terméket adtak el. Az első évben csak ennek 10 százalékát sikerült, aztán ráfeküdtek az online marketingre, és gyorsan beindult az üzlet. Az árbevétel 2016-ban nettó 35 millió forint volt, ezt tavaly 71 millióval megduplázták. Idén pedig minimum 100 milliós bevételt terveznek.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mennyit ér a magyar agrárium és élelmiszeripar?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt kecsegtető exportlehetőségek vannak. A kérdés, hogy miként tudjuk kihasználni az adottságainkat, milyen választ találunk a munkaerőhiányra és hogyan sikerül a technológiai felzárkózás. Szakértők keresték a válaszokat a HG Media konferenciáján.

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

Alig találnak embert az idénymunkára

A kertészeteket is sújtja a munkaerőhiány Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Idénymunkára egyre nehezebb jelentkezőt találni, az a réteg, mely egykor a földeken és a kertészetekben kereste meg napszámosként a betevőt, ma már inkább a közmunkaprogramban dolgozik.

Körmend után már nincs árvízveszély

Elsőfokú árvízkészültség mellett tetőzött a Rába Körmendnél, már apad ez a szakasz, lejjebb pedig nem várható készültségi szintet elérő vízállás. A Körmend környéki völgyi elöntések érintettek egy közutat és mezőgazdasági területeket is.

Lezajlott az erdészek háziversenye a Pétervásárai Erdészeténél

Szép időben, baráti hangulatban zajlott az EGERERDŐ Zrt. Pétervásárai Erdészeténél a 2018 évi háziverseny, ahol az erdészeti versenyszámok egy helyen, a Váraszói-völgyben kerültek megrendezésre.

Csak kicsiben termesztjük Popeye kedvencét

Elsősorban a helyi piacok és a kiskertek növényévé vált a spenót, amelynek nagyüzemi termelése Magyarországon mindössze százötven–kétszáz hektáron folyik. Eközben a fagyasztott spenót importjának értéke tíz százalékkal 336 millió forintra emelkedett, míg az exportból származó bevétel 12 százalékkal 115 millió forintra csökkentek tavaly.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A KSH megkezdte az egyéni gazdaságok júniusi összeírását. Az adatfelvétel többek között a szántóföldi növények és a zöldségfélék termesztésére, a szőlő- és gyümölcstermesztésre terjed ki. Számba veszik a főbb haszonállatfajokat, az állományokban az előző év vége óta bekövetkezett változásokat is.

Nagy István: önálló környezetügy, erősebb Nébih, családi gazdaságok támogatása

Az újonnan létrejövő agrártárcánál visszaadnák a környezetügy megfelelő súlyát, ennek első lépéseként önálló államtitkárságot hoznak létre a szakterületnek - mondta Nagy István az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.