Back to top

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Nem kellenek milliók, ötlet kell – kezdi Tóth Miklós a sikert hozó vadriasztó történetet, néhány utcányira a Nyugatitól. 

A Nowton Bt. három tagja huszonéves fiatal. Nowacki Pauletta a Corvinuson tanuló közgazdász. Testvére, Nowacki Krisztián, valamint Tóth Miklós a BME-n alapképzést végzett gépészmérnökök. Krisztián csak csendestárs a cégben, Pauletta és Miklós viszont a közös üzlet beindulása óta egészen mást csinál, mint amire az egyetemen felkészítették őket. Pauletta gazdasági informatikát tanul, ő alakítja közös brandjük online és offline arculatát, Miklós a termékek elektronikáját fejleszti, és a weboldalt programozza. 

Bukás után új utakon 

A fiatalok eleinte nem is vadriasztóban gondolkodtak: amikor 2014-ben összedobtak 150 ezer forintot, és betéti társaságot alapítottak belőle, akkor egy lengyel gyártó, a Krüger&Matz hangszóróit, hangfalait és telefonjait kezdték Magyarországon forgalmazni. Alaposan mellényúltak, de sokat tanultak belőle. Ahelyett, hogy megszüntették volna a céget, tovább gondolkodtak, mivel lehetne nagyot szakítani, hol vannak a piaci rések.

A vadriasztásban nem a téma fogta meg őket, hanem a lehetőséget látták meg benne. Miklós egyik barátjának már volt egy félkész terméke, nekik egy félkész cégük, így együtt kezdtek el dolgozni, aztán amikor nem értettek egyet a termékfejlesztési irányokban, békében elváltak egymástól. Saját útjukon elindulva kifejlesztették a madárriasztót, a villanypásztort és a mezőgazdasági napelemet. A cég beindítása után 2 évvel már fent tudták tartani magukat: a szenvedős szakasz után a vállalkozás végre termeli a profitot, és a növekedés a kapacitás fejlesztésével biztosítottá vált. 

Így működnek a vadriasztók 

Öt termékük van, ebből kettő működik ultrahanggal. A vadriasztó, ami őzek, szarvasok, vaddisznók és nyulak terménytől távol tartására szolgál, és a rágcsálóriasztó, ami valamivel magasabb frekvencián üzemel. A madárriasztó ragadozó madarak hangját játssza le, a villanypásztornál pedig beállítástól függ, mit tart bent, vagy kint.  

Az ultrahangos riasztó nem új találmány, hanem egy már létező szerkezet, amit a fiatalok azzal tökéletesítettek, hogy hozzátettek egy akkumulátort és egy napelemet a meglévő rendszerhez, az egészet pedig intelligens vezérléssel látták el.

Igyekeztünk, hogy ezen is csak egy gomb legyen, mert úgy lehet jól eladni valamit, ha nem bonyolult. A gazdáknak nem is kell tudniuk, hogy mi van benne. A lényeg számukra úgyis az, hogy ha kiteszik, működjön – mondja Miklós.

Vadregényes Újlipótváros 

A Szent István körúttól pár utcányira található iroda egyben műhely, ügyfélszolgálat és gyár is, ahol egy terméket nagyjából egy óra alatt raknak össze. A munkafolyamatokat Pauletta és Miklós egy munkatársukkal közösen végzi. De bővülnek, hogy tovább fejlődhessenek. Ezért épp a riport előtti napon vettek fel egy kollégát, valamint összedolgoznak egy külsős villamosmérnökkel, akivel együtt fejlesztik tovább a legújabb terméküket, a napelemes villanypásztort. Ez utóbbi főleg a haszonállatok bent tartására, a vadriasztó pedig a vadak kint tartására való. 

Igazolásképpen megkerestünk egy, a Mecsek lábánál működő vadásztársaságot is, akik használják a vadriasztót. A társaság egyik munkatársa elmondta, hogy azokban a kukoricásokban, ahol évekig tarra rágták a növényt a vaddisznók, a beüzemelés óta valóban nem járnak a vadak. 

A vadriasztóval egyébként védtek már vadkenderültetvényt is. Ezt akkor tudták meg, amikor azért kereste őket a Nógrád megyei rendőrség, hogy a sorozatszám alapján próbálják meg visszakövetni, ki volt a vásárló, aki később a marihuánaföldjét védte a vadaktól. 

Szezonális rendelések, offline gazdák 

A cégnek nehézséget jelent, hogy a vásárlás szezonális. Nyáron jóval többet adnak el a vadak elleni szerkezetből, mint az év többi részében. A téli hullámvölgy kiegyenesítésére találták ki a rágcsálóriasztót, amit inkább a hidegebb hónapokban rendelnek a vevők, a legutóbbi időszakban heti 50 darab is fogyott belőle. Ha nyáron jobban meghirdetik a terméket, akkor sokkal több az érdeklődő. Néha mesterségesen vissza kell fogni a reklámot, hogy bírják a megrendeléseket, amiket kizárólag az interneten és telefonon lehet leadni. 

„Üzlethelyiségünk nincs, pedig egy átlagos gazda jobban szereti a boltban megvenni a dolgokat. De igyekszünk átprogramozni őket. A vevők 10-20 százaléka azért így is idetelefonál, mielőtt vásárolna. A személyes jelenlét szerintem egy bizonyos szint felett fontos. Például traktort nem rendel a gazda a netről" – mondja nevetve Miklós. 

Külföldi viszonteladói hálózatuk még nincs, viszont szállítanak az ország határain túlra is. Sok vadriasztójuk került így ki Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Lengyelországba, valamint Erdélybe is.

A székely gazdák érdeklődtek egyébként olyan szerkezet után is, ami elriasztja a medvét, de a vadriasztó egyelőre erre nem jó, a lengyel bölények távol tartására pedig még nem érkezett megkeresés – mesélik mosolyogva.

Lehet gyorsan nőni, de hamar elértük a határokat – folytatja Miklós. Jelenleg az csomagol és gyárt, aki épp ráér: mindenki ért mindenhez, és felváltva csináljuk a munkákat. Ez egy darabig működik, de hamarosan át kell állnunk a feladatok jobb elosztására. 

 

Ki hallhatja az ultrahangot?

Leginkább a rovarok, a vadak és a vadon élő kutyák, valamint egyes kifinomult hallású vadászkutyák érzékelik. Az emberi környezethez szokott állatokra nem hat. Előfordult, hogy néhány ügyfél jelezte, hogy a kisunokák is hallják, de ez elég ritka. A riasztott állatok közül egyébként az őzek a többihez képest botfülűek, őket az alacsonyabb frekvenciájú, 18-20 kilohertzes hangok zavarják inkább.

 

Így állnak most

Az indulásuktól számított 2,5 év alatt eddig több mint 4300 terméket adtak el. Az első évben csak ennek 10 százalékát sikerült, aztán ráfeküdtek az online marketingre, és gyorsan beindult az üzlet. Az árbevétel 2016-ban nettó 35 millió forint volt, ezt tavaly 71 millióval megduplázták. Idén pedig minimum 100 milliós bevételt terveznek.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Újra Zambó Péter az OEE elnöke

Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület (OEE). A gyűlésen a küldöttek 2010 után immár a harmadik ciklusra választották meg az egyesület elnökének Zambó Pétert.

Megállj a jégverésnek!

„A klímaváltozás egyik kézzel fogható hatása a szélsőséges időjárási tényezők gyakoribb észlelése”- fogalmazta meg tapasztalatát Győrffy Balázs, hogy emberi erővel csak a jégkár és a szárazság ellen lehet hatásosan küzdeni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében szerzett tapasztalatairól számolt be újságírók körében.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Biogazdaságokban "használt elemmel" trágyáznak

Érdekes, első hallásra egyenesen megdöbbentő innovációval állt elő egy finn cég, amely egy veszélyes hulladékból, használt alkálielemekből vonja ki a cinket és a mangánt. Az így kinyert anyagokból lombtrágyát állít elő, amit már a világ számos országában sikerrel értékesítenek.

350 ezer tonna szója a cél

A jövőben is ösztönözni kell a szójatermesztést, mivel az éves, átlagos termés távolról sem fedezi az ország fehérjeigényét - mondta Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.

Batátatermesztés: az első fecskék

A megújulási képesség és annak megőrzése: mezőgazdászaink számára ez a piacon maradás egyik fontos feltétele. Mindez korszerű technológiák bevezetésével vagy új termékek piacra juttatásával egyaránt lehetséges. Ez utóbbival próbálkozik egy tucat fiatal kárpátaljai gazda, akik a batátatermesztés meghonosításában látnak fantáziát.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.

Emelhetők a földbérleti díjak

Nem alaptörvény-ellenes a legalább tízéves időtartamú bérleti díjak megváltoztatása – állapította meg az Alkotmánybíróság.

A sikergyáros szója magyar specialitás lehet

Miközben egyes növények termesztésében évről évre ingadozások tanui lehetünk, a szója népszerűsége világszerte nő. Míg tavaly 331-333 millió tonnát állítottak elő, idén ez a mennnyiség legalább 20 százalékkal fogja azt meghaladni.