Back to top

Elemészti a török húsmarhapiacot is a szír polgárháború

Betett a török húsmarhapiacnak a szíriai háború. A gazdaság megtorpanása, a líra értékvesztése jelentősen rontott a jövedelmi helyzeten, a törökök pedig már nem tudják, illetve nem akarják megfizetni a jó minőségű magyar marhát. A verseny is egyre erősödik, a nagy világpiaci szereplők mellett már a csehek, a szlovákok és a románok is konkurenciának számítanak.

MÁR NEM TUDJÁK MEGFIZETNI A MAGYAR MARHÁT A TÖRÖK PIACON

A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA AZ EGYETLEN ESZKÖZ, AMIVEL NÖVELHETŐ A VERSENYELŐNYÜNK

Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta: az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el.

– Bár a piac továbbra is élénk, a török árak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez viszonyítva. Lassan olyan szintet közelítenek meg, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni – emelte ki. A tenyészállatok esetében a másik fontos célpiac Románia, ahova egyre többet szállítanak a magyar tenyésztők, a növendék marhák pedig a délszláv régióban számítanak keresettnek.

– A horvát, a bosnyák és a szlovén piac egyre jobb árat kínál a magyar marhákért – jegyezte meg a szakember.

Nem véletlen, hogy ezek az országok egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében. Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak.

A felnőtt vágómarhát elsősorban a libanoni kereskedők vásárolják. Márton István szerint bő egy hónapja hagyta el a kikötőket egy jelentősebb szállítmány, amelyben a magyar mellett a horvát és a szlovén tenyésztők is képviseltették magukat. Itt az árak stagnálnak, de ezen a piacon is nagyfokú túlkínálat van.

A törökországi áresésben több tényező játszik szerepet. Márton István szerint egyrészt azzal, hogy állami kézbe került a szállítási engedélyek kiadása, egyfajta monopolhelyzet alakult ki a piacon: ma csak az szállíthat Törökországba, akinek kapcsolatai vannak. Egyrészt ez is letöri az árakat, másrészt a török gazdaság megtorpanása is visszafogja őket.

– A szír konfliktusban vállalt szerep miatt az ország gazdasága meggyengült, a török líra euróhoz viszonyított árfolyama fél év alatt jelentősen gyengült. Emiatt tulajdonképpen drágák lettünk a törököknek – mondta a tenyésztőszervezet ügyvezetője. Ráadásul a kínálat sem túl alacsony.

Magyarország mellett a nyugat-európai tenyésztők is sorban állnak, ráadásul a világpiac szereplőivel is versenyre kell kelnünk. Törökország az elmúlt években komoly mennyiségre adott beszállítási engedélyt a dél-amerikai országoknak, köztük Uruguaynak és Argentínának, emellett Kanada és Ausztrália is nagy mennyiségben ad el marhát a török piacon. A másik dolog, amire figyelni kell – jelezte Márton István –, hogy a magyar marha rendkívül keresett és jó minőségű, de felnőttek mellettünk a csehek is, ott vannak a szlovákok, és bizony Románia is egyre inkább képes jó minőségű húshasznú marhát előállítani. Ez azt jelenti, hogy nekünk EU-n belül is kezd kialakulni a konkurenciánk.

– Ez is jelzi, hogy a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz – mondta.

A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll. Márton István szerint nem szabad felélni ezt az összeget. Azoknak, akik hosszú távon a piac szereplői akarnak maradni, technológiai fejlesztéseken, a fajtahasználat átgondolásán, a legelőhasználat, a téli tartás megfontolásán kell dolgozniuk.

A cél ugyanis a jelenlegi világpiaci árak mellett minél hatékonyabban piacra vinni az állatokat, a szakember szerint ugyanis komolyabb drágulásra a jövőben sem lehet számítani.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

A változó klíma átalakítja a hazai húsmarhatartást is

Újra kell gondolni a hazai, extenzív tartásra, öntözés nélküli legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre alapuló húsmarhatartást, mivel a klímaváltozás hatására csökkenő éves csapadékmennyiség miatt gyengül a gyepek eltartó képessége, a silókukoricatermesztés termésbiztonsága - derült ki a klímaváltozás húsmarhatenyésztési hatásait körüljáró idei Állattenyésztési Tudományos Napon az MTÁ-n.

„Gulyás” - az okos telepirányító

Szükség lenne arra, hogy a tenyésztés, a vállalatirányítás, a döntésmegalapozás egységes rendszert alkosson a mezőgazdasági vállalkozásoknál, így a húsmarhatenyésztésben is, hasonlóan bármilyen más, ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató cégekhez – mondta el Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, amikor bemutatta egyesületük új szakmai irányítási rendszerét.

Van-e legjobb fajta?

Az intenzív tenyésztésben is van vagy tucatnyi húsmarha fajta. Még egy olyan nagy húsmarhatenyésztő múlttal rendelkező országban is, mint Franciaország nehéz döntés a fajtaválasztás – hallottuk Damien Blanc francia tenyésztésvezetőtől.

Merre tart a magyar húsmarhatenyésztés?

Szűkülő piacok, kereskedelmi monopóliumok, új betegségek, a támogatási rendszer változása – ezek lesznek azok a tényezők, amelyek az elkövetkező tíz évben alapvetően befolyásolják majd a húsmarhaágazat jövedelmezőségét – hangzott el a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége által szervezett keszthelyi tanácskozáson.

Nem zsákutca a kettős hasznosítás

A kettős hasznosítású szarvasmarhafajtákat sokan egyfajta kövületnek tartják, de az elmúlt évek tejválsága bizonyította, hogy a választás lehetősége, a rugalmasság még ma is aranyat ér. Tízezer literes rekordok nincsenek közöttük, ám genetikai potenciáljukban még van tartalék: 2016-ban az ország legnagyobb termelésű magyartarka-állományában a laktációs tejtermelés átlépte a 8000 kilogrammot.

Javult a magyartarkák tej- és húshozama

A 2010. óta a termelésellenőrzés alatt álló magyartarka szarvasmarha-állomány tej- és húshozama fokozatosan javult, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomszelekciós programot tervez az állomány tulajdonságainak további javítására.

Felejtsük el az 1200 forintos borjúárakat

Megfelelő fejlesztésekkel, törzskönyvezett fajtatiszta állományokkal a húsmarhatartás hosszú távon is jövedelmező lesz- mondta Márton István, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a XI. KÁN keretében rendezett tanácskozáson. Készülni kell a támogatási rendszer átalakítására és a klímaváltozás hatásaira, mint az aszályos években kiszáradó legelőkre.

Már a klímaváltozás is befolyásolja a fajtaválasztást

Bármennyire sikerágazat a húsmarhatartás, komoly elemzést igényel, hogy milyen fajtát tartsunk. Ehhez a döntéshez igyekszik segítséget adni a XI. KÁN húsmarha bemutatója, ahol a különböző fajták tenyésztői bemutatják az általuk tartott fajtát, beszámolnak a tapasztalataikról.

Izmos, szőke és francia - Húsmarhák váltották a tejelő állományt

A tejtermelő ágazatot felszámolta és a megüresedő istállókba húsmarhákat helyezett el az egyazon cégcsoporthoz tartozó Fűzvölgyi Agrár Zrt. és a kiskanizsai Alkotmány Agro Zrt.