Back to top

Elemészti a török húsmarhapiacot is a szír polgárháború

Betett a török húsmarhapiacnak a szíriai háború. A gazdaság megtorpanása, a líra értékvesztése jelentősen rontott a jövedelmi helyzeten, a törökök pedig már nem tudják, illetve nem akarják megfizetni a jó minőségű magyar marhát. A verseny is egyre erősödik, a nagy világpiaci szereplők mellett már a csehek, a szlovákok és a románok is konkurenciának számítanak.

MÁR NEM TUDJÁK MEGFIZETNI A MAGYAR MARHÁT A TÖRÖK PIACON

A HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA AZ EGYETLEN ESZKÖZ, AMIVEL NÖVELHETŐ A VERSENYELŐNYÜNK

Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta: az elmúlt években a tenyészállatok és a hízónövendékek is alacsonyabb áron keltek el.

– Bár a piac továbbra is élénk, a török árak lényegesen alacsonyabbak a korábbi évekhez viszonyítva. Lassan olyan szintet közelítenek meg, hogy az embernek meg kell gondolnia, szabad-e ebbe a relációba eladni – emelte ki. A tenyészállatok esetében a másik fontos célpiac Románia, ahova egyre többet szállítanak a magyar tenyésztők, a növendék marhák pedig a délszláv régióban számítanak keresettnek.

– A horvát, a bosnyák és a szlovén piac egyre jobb árat kínál a magyar marhákért – jegyezte meg a szakember.

Nem véletlen, hogy ezek az országok egyre vonzóbbá válnak a magyar tenyésztők körében. Az árak közelítenek a törökországi szinthez, az állategészségügyi előírások ugyanakkor itt jóval enyhébbek és a szállítási költségek is alacsonyabbak.

A felnőtt vágómarhát elsősorban a libanoni kereskedők vásárolják. Márton István szerint bő egy hónapja hagyta el a kikötőket egy jelentősebb szállítmány, amelyben a magyar mellett a horvát és a szlovén tenyésztők is képviseltették magukat. Itt az árak stagnálnak, de ezen a piacon is nagyfokú túlkínálat van.

A törökországi áresésben több tényező játszik szerepet. Márton István szerint egyrészt azzal, hogy állami kézbe került a szállítási engedélyek kiadása, egyfajta monopolhelyzet alakult ki a piacon: ma csak az szállíthat Törökországba, akinek kapcsolatai vannak. Egyrészt ez is letöri az árakat, másrészt a török gazdaság megtorpanása is visszafogja őket.

– A szír konfliktusban vállalt szerep miatt az ország gazdasága meggyengült, a török líra euróhoz viszonyított árfolyama fél év alatt jelentősen gyengült. Emiatt tulajdonképpen drágák lettünk a törököknek – mondta a tenyésztőszervezet ügyvezetője. Ráadásul a kínálat sem túl alacsony.

Magyarország mellett a nyugat-európai tenyésztők is sorban állnak, ráadásul a világpiac szereplőivel is versenyre kell kelnünk. Törökország az elmúlt években komoly mennyiségre adott beszállítási engedélyt a dél-amerikai országoknak, köztük Uruguaynak és Argentínának, emellett Kanada és Ausztrália is nagy mennyiségben ad el marhát a török piacon. A másik dolog, amire figyelni kell – jelezte Márton István –, hogy a magyar marha rendkívül keresett és jó minőségű, de felnőttek mellettünk a csehek is, ott vannak a szlovákok, és bizony Románia is egyre inkább képes jó minőségű húshasznú marhát előállítani. Ez azt jelenti, hogy nekünk EU-n belül is kezd kialakulni a konkurenciánk.

– Ez is jelzi, hogy a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz – mondta.

A versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a tenyésztők kihasználják azt az uniós támogatást, ami 2020-ig még rendelkezésre áll. Márton István szerint nem szabad felélni ezt az összeget. Azoknak, akik hosszú távon a piac szereplői akarnak maradni, technológiai fejlesztéseken, a fajtahasználat átgondolásán, a legelőhasználat, a téli tartás megfontolásán kell dolgozniuk.

A cél ugyanis a jelenlegi világpiaci árak mellett minél hatékonyabban piacra vinni az állatokat, a szakember szerint ugyanis komolyabb drágulásra a jövőben sem lehet számítani.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésztő szülők, gyógyító gyerekek

Jakab Juditék generációkra eljegyezték magukat az állatgondozással.Férjével, Lukács Lászlóval több mint 20 éve húsmarhatartással foglalkoznak Mindszentgodisa-Bakóca térségében. A világvégi falvakhoz egy világon át vezetett az út, az egyetem után az USA-ban dolgoztak közel egy évet húsmarha farmokon. Az ott tapasztalt mentalitás, munkaszervezés alapján kezdték el kiépíteni saját gazdaságukat.

Csengelétől Hollywoodig

Családi gazdálkodó. Teheneket és lovakat tart, de ha hívja az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer cég, akár a fél világot képes beutazni, hogy hobbijának hódoljon, a lovas kaszkadőrködésnek. A csengelei Gyurkovics Róbert olyan szuperprodukciókban játszott, mint például a Ben-Hur, de a felkérések azóta is folyamatosak, hamarosan például Kínába megy forgatni.

Változás a hereford, angus és galloway tenyésztő szervezeti feladatokban

A Földművelésügyi Minisztérium visszavonta a Magyar Hereford Angus Galloway Tenyésztők Egyesületének tenyésztőszervezeti elismerését. A visszavonás az egyesület által gondozott valamennyi szarvasmarha fajtára (hereford, angus, galloway) vonatkozik.

Álom árak után ébredés a húsmarha piacon

Nem megy a piac, nem jön a török vevő – panaszkodott néhány húsmarhatenyésztő az elmúlt hetekben. Átmeneti ingadozás ez, vagy nagy a baj - kérdeztük Márton Istvántól, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatójától.

Egy mintaértékű húsmarha állomány

A most bemutatott húshasznú szarvasmarhát tenyésztő gazdaság méretét és termelési színvonalát alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló gyepterület mérete és minősége. Tartástechnológiáját alkalmasnak tartjuk szélesebb körű alkalmazásra, a gazdaság mintául szolgálhat a kisebb állományú húsmarhát tartó vállalkozások számára.

A változó klíma átalakítja a hazai húsmarhatartást is

Újra kell gondolni a hazai, extenzív tartásra, öntözés nélküli legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre alapuló húsmarhatartást, mivel a klímaváltozás hatására csökkenő éves csapadékmennyiség miatt gyengül a gyepek eltartó képessége, a silókukoricatermesztés termésbiztonsága - derült ki a klímaváltozás húsmarhatenyésztési hatásait körüljáró idei Állattenyésztési Tudományos Napon az MTÁ-n.

„Gulyás” - az okos telepirányító

Szükség lenne arra, hogy a tenyésztés, a vállalatirányítás, a döntésmegalapozás egységes rendszert alkosson a mezőgazdasági vállalkozásoknál, így a húsmarhatenyésztésben is, hasonlóan bármilyen más, ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató cégekhez – mondta el Török Márton, a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének tenyésztésvezetője, amikor bemutatta egyesületük új szakmai irányítási rendszerét.

Van-e legjobb fajta?

Az intenzív tenyésztésben is van vagy tucatnyi húsmarha fajta. Még egy olyan nagy húsmarhatenyésztő múlttal rendelkező országban is, mint Franciaország nehéz döntés a fajtaválasztás – hallottuk Damien Blanc francia tenyésztésvezetőtől.

Merre tart a magyar húsmarhatenyésztés?

Szűkülő piacok, kereskedelmi monopóliumok, új betegségek, a támogatási rendszer változása – ezek lesznek azok a tényezők, amelyek az elkövetkező tíz évben alapvetően befolyásolják majd a húsmarhaágazat jövedelmezőségét – hangzott el a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége által szervezett keszthelyi tanácskozáson.

Nem zsákutca a kettős hasznosítás

A kettős hasznosítású szarvasmarhafajtákat sokan egyfajta kövületnek tartják, de az elmúlt évek tejválsága bizonyította, hogy a választás lehetősége, a rugalmasság még ma is aranyat ér. Tízezer literes rekordok nincsenek közöttük, ám genetikai potenciáljukban még van tartalék: 2016-ban az ország legnagyobb termelésű magyartarka-állományában a laktációs tejtermelés átlépte a 8000 kilogrammot.