Back to top

Felforgathatja az élelmiszergazdaság működését a blokklánc technológia

A kriptopénzek világán túl a hagyományos ágazatok is profitálhatnak a blokklánc technológiából. A fizikai árupiac mellett az élelmiszeripar működését, logisztikáját is átalakíthatja.

Napjaink egyik legérdekesebb kérdése a blokklánc technológia felhasználási lehetőségeinek feltárása és kiaknázása. Értelemszerűen a pénzügyi termékek piacán, tehát a fintech szférában megállja a helyét – elég csak Bitcoinra gondolni -, de más ágazatok is mutatnak érdeklődést: az angol nevén blockchain rendszer átírhatja a politikai választások lebonyolításának módját, a szerződéskötéseket, sőt az mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is megvetheti a lábát.

De mielőtt ennyire előre rohannánk, vegyük át, miről is van szó

A hagyományos módja az információk megosztásának az, ha küldünk egy Word, vagy Excell dokumentumot egy fogadó félnek és megkérjük, hogy végezze el a szükséges módosításokat rajta.

A probléma ezzel a megoldással az, hogy várni kell egy visszaküldött másolatra mielőtt láthatóvá válnak a változtatások, és így többi felhasználó ki van zárva a szerkesztési folyamatból, addig amíg a másik fél nem végez vele.

Manapság így működnek az adatbázisok. Két tulajdonos nem tud ugyanazzal az adatbázissal egyidejűleg az időben dolgozni. Ez alapján járnak el a bankok is a pénzügyi egyenlegek és átutalások terén: rövid időre zárolják a hozzáférést (vagy levonnak az egyenlegből) mialatt az utalást végzik, majd frissítik a másik oldalt, majd újra megnyitják (vagy frissítik újra). A Google Táblázatkezelővel mindkét félnek hozzáférése van ugyanahhoz a fájlhoz egyazon időben, amely egyben az egyedüli változatát is jelenti a dokumentumnak és minden körülmények között látható mindkét félnek. Mint egy megosztott főkönyv, de helyette megosztott dokumentum. Az elosztott rész akkor válik fontossá, amikor a megosztás nem egy, de több emberre vonatkozik.

A blokklánc gyakorlatilag egy decentralizáltan, egymással hálózatba kötött számítógépeken tárolt főkönyvként, vagy adatbázisként működik.

A szoftvert úgy tervezik, hogy különböző feladatokat automatizáltan, meghatározott feltételek teljesülése esetén hajtson végre - legyen az bitcoin értékesítés vagy egy szerződés teljesítése. A blokklánc tehát egy decentralizált okirat-megőrző rendszer, melynek legnagyobb előnyei a biztonság, az ellenőrizhetőség, illetve az, hogy általa közvetlenül lehet egymás között ügyleteket  véghez vinni, nem kell hozzá egy harmadik fél, mint például a klasszikus tranzakciók esetén. Ha valaki pénzt szeretne kivenni egy automatából, akkor a bank először leellenőrzi, hogy az adott személynek van-e fedezete és csak aztán engedélyezi a tranzakciót.

A blockchain ehelyett számítógépek hálózatát használja, amelyek jóváhagyják a tranzakciót. Minden számítógép a blokklánc egy-egy elemét tárolja, ami sokszor időpecséttel ellátott adat, és ami a lánc következő elemét tároló számítógéphez csatlakozik. Minden blokk titkosított, és az eredeti adatgazdákon túl csak azok férhetnek hozzá, akik számára az adattulajdonosok ezt az asszimetrikus titkosításnak köszönhetően lehetővé teszik.

A tárolt információ egy megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – főkönyvként létezik. Azért különleges a bitcoin és az azt kiszolgáló technológia, mert a feltalálója rájött, hogy egy szabályrendszer attól lehet megbonthatatlan és kőbe vésett, ha minden felhasználója a rendszer őre is egyben.

A blokklánc egészét nem lehet egyetlen központi helyen eltárolni, ami azt jelenti, hogy az adatbázis valóban nyilvános és könnyen hitelesíthető. Nincs centralizált verziója az információnak, amelyet egy hekker korrumpálhatna. Milliónyi számítógépen van tárolva szimultán és az adathoz bárki hozzáférhet az interneten keresztül.” – olvasható blokklánc magyarázata Bitcoinbázis.hu-n.

A G7 témában írt cikke szerint mivel minden egyes felhasználó ugyanazt a főkönyvet vezeti a saját számítógépén (ez a főkönyv maga a blokklánc), így mindenki minden pillanatban ellenőrizni tudja, hogy a teljesülés előtt álló fizetési tranzakciók a szabályoknak megfeleltethetőek-e. Ezzel nagy biztonsággal kiszürhetők a jogosulatlan tranzakciók.

Másik előnye a blokklánc rendszernek, hogy valós időben frissül. A hagyományos tranzakcióknak van egy megszokott menete: a két fél elvégzi a feladatát, amelynek a dokumentációját elküldik a jóváhagyónak, ami lehet például bankok, vagy ügyvédi iroda is. A blokkláncnál erre nincs szükség, a hálózat képes önmagában jóváhagyásra.

Hogyan profitálhat az élelmiszeripar a blokklánc technológiából? 

A technológia egyik nagy ígérete a beszállítói láncokban a nyomon követhetőség biztosítása, legyen szó bármilyen termék előállításáról.

„Vegyünk egy beszállítót itt Magyarországon, aki exportra termel, mondjuk Németországba. A blokklánc technológia segítségével egy decentralizált online platformon a németországi vásárlóval állhat kapcsolatban, aki közvetlen tőle rendelhet és fizethet a cégnek (kripto- vagy hagyományos pénzzel) másodpercek alatt. A német eladónak meghatározott időben meghatározott mennyiségű termékre - lehet ez termés, félkész vagy késztermék - van szüksége, és egy platformon keresztül ő is élőben nyomon követheti a magyarországi élelmiszeripari cég készletét (mivel a termék életútja időbélyeggel van ellátva és a blokkláncon tárolva tartalmazza a termék összes specifikációját, sőt még szabványosított minőségi besorolást is kaphat) a kezdetektől egészen az kiskereskedelmi értékesítés időpontjáig.

A beszállító dönthet úgy, hogy az ő időbélyeggel ellátott és nyomon követett termékéből el akar adni a német vásárlónak, anélkül hogy neki közvetítő harmadik félhez kelljen mennie: nem kell ügyvédhez, könyvelőhöz futkosnia, adminisztrációval foglalkoznia, a blokkláncon tárolt és hitelesített megrendeléssel (ami megmásíthatatlan, visszavonhatatlan) azonnal a termék küldésével foglalatoskodhat miközben annak ellenértéke már a pénztárcájában van.” – nyilatkozta lapunknak Fekete Balázs, a Bitcoinbázis alapítója.

Mivel a decentralizált adatbázis folyamatosan elérhető, és csak nagyon nagy ráfordítással lehet megmásítani a tárolt információkat, ezért a napi működésnél garantálja a termék és a rendelés sorsának real time nyomon követését, az előre egyeztetett feltételek teljesülésétől függő okosszerződések révén a felek jogbiztonságát is. Az ügylet „nyoma” örökre ott lesz a lánc egy blokkjának adatsorában transzparensen anélkül, hogy bankoktól, hatóságoktól függene az ügylet teljesülése. A blokklánc révén változik az elszámoltathatóság és a minőségbiztosítás megítélése is - például egy élelmiszerbiztonsági probléma esetén.

„A hetekig vagy hónapokig tartó, élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegségekkel kapcsolatos vizsgálatok percekre csökkenthetők. Ez egyben marketingértéket is jelenthet, mivel a blokkláncon tárolható valamennyi tudnivaló, esemény, ami az élelmiszertermékkel addig történt, amíg a fogyasztóhoz eljutott, és visszakövethető egészen a termelőig.” – tette hozzá Fekete.

Na és a mezőgazdaság?

A mezőgazdaság területén például a farmereknek nyújtott kifizetéseknél, vagy földterület nyilvántartásba vételekor szintén hasznos lehetne a blockchain technológia. Egy mezőgazdaságra kihegyezett kriptopénz és decentralizált platform a kistermelők produktivitását tudná javítani, különösen a harmadik világbeli országokban - mondta Fekete Balázs.

Egy Etherum (Bitcoinhoz hasonló kriptovaluta – a szerk.) okosszerződés révén közvetlen összeköttetés érhető el a harmadik országbeli farmerek és a fejlett országokból származó vevők között és kizárhatóak az ügyletet drágító közvetítők. Egy okosszerződés révén egyszerűsíteni lehet a nemzetközi szállítmányozás és adásvétel folyamatát, például egy kávéház tulajdonosa közvetlen egy kenyai farmertől tud kávébabot venni. Ha a valós időben frissülő főkönyvön nyomon követhetőek a kifizetések és egyéb tranzakciók, az a kínálat és a kereslet optimalizálását is segíti – mondta Fekete Balázs.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Traktoros kontra autós: a gépkezelő felelőssége, hogy látható legyen

Javában tartanak a mezőgazdasági munkálatok, fokozottan számítani lehet az utakon haladó, lassabb mezőgazdasági gépekre. Mind a gépkezelőknek, mind az utakon közlekedő többi résztvevőnek kiemelten figyelnie kell egymásra a balesetek megelőzése érdekében.

Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

Május 31-ig nyújthatják be szankciómentesen az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat az élelmiszerlánc szereplők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeretné felhívni az érintettek figyelmét, hogy az esetleges problémák elkerülése érdekében a kötelezettséget ne halasszák az utolsó pillanatra.

Akkumulátor és motorolaj mellett készült a pizza

Felfüggesztette egy Pest megyei illegális pizzafutár tevékenységét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szakemberek megállapították, hogy az üzlet a szükséges engedély és adószám nélkül végezte tevékenységét, emellett a helyszínen a műszaki, a higiéniai és a személyi feltételek nem voltak alkalmasak élelmiszer készítésére. Az egység tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették.

A britek zöme nem jól értelmezi minőségmegőrzési időt

Nagy-Britannia legnagyobb szupermarket-lánca, a Tesco az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében közel 70 zöldség- és gyümölcstermékéről távolítja el a minőségmegőrzési idő feltüntetését.

Mennyit ér a magyar agrárium és élelmiszeripar?

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előtt kecsegtető exportlehetőségek vannak. A kérdés, hogy miként tudjuk kihasználni az adottságainkat, milyen választ találunk a munkaerőhiányra és hogyan sikerül a technológiai felzárkózás. Szakértők keresték a válaszokat a HG Media konferenciáján.

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

A TOP 3 digitális trend a mezőgazdaságban

Az elmúlt néhány év a mezőgazdaság digitalizációjáról szólt. A következő két évtizedben az ágazat modernizációja megállíthatatlanul folytatódik. A jelenleg legnépszerűbb technológiai trendek között szemezgettünk.

Még kevesebb cukrot és sót fog használni a Nestlé

Még kevesebb sót, cukrot és telített zsírokat fog használni a Nestlé termékei előállításához. Mark Schneider, a vállalat vezérigazgatója elmondta, céljuk, hogy javuljon a csomagolt élelmiszerek megítélése az egészségtudatos vásárlók körében.

Egymilliárd forintból bővült a berkenyei gyümölcsfeldolgozó

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet csütörtökön; a szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz - mondta az ünnepélyes átadáson a faluszövetkezet elnöke.

Ha kisebb lenne az adag, kevesebbet ennénk

Rosszul ítéljük meg hogy mennyi az egészséges adag az egyes élelmiszerekből és erre nagy hatással van a termékek csomagolásának mérete. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy „újratanítható-e” mennyi az elég. A kísérlet eredménye nem csak a fogyasztóknak, az élelmiszergyártóknak is üzen.