Back to top

Marad a bizonytalanság a rézkészítmények körül

Az Európai Bizottság és a tagállamok újból meghosszabbították a rézszulfát hatóanyag engedélyét. Az ökológiai gazdálkodásban széles körben használt és ellentmondásosnak ítélt gombaölő hatóanyag az EU „helyettesítendő anyagok” listáján szerepel, az emberi egészségre gyakorolt káros hatása egyelőre nem tisztázott.

A részkészítmények, köztük a rézszulfát alkalmazását a permetezést végző dolgozókra, a madarakra, az emlősökre és a talaj-mikroorganizmusokra kockázatosnak, és a tágabb környezetre nézve veszélyesnek ítéli meg az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA). A réz ugyanis fölhalmozódik a talajban és maradványként megjelenik az élelmiszerekben, így a biotermékekben is. Arra vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok, hogy az emberi szervezetre hogyan hat a rézmaradvány. Több szervezet, köztük a brit talajvédelmi szervezet (Soil Association) a réz használatának a mérséklésére buzdít, ám nincs, amivel helyettesíteni lehetne.

Az Európai Bizottság 2014-ben további környezeti hatásvizsgálatok elvégzése érdekében hosszabbította meg a rézkészítmények használatát, de azzal a feltétellel, ha csökkentik a kijuttatott mennyiséget. Az EU 2015-ben a rézkészítményeket fölvette a helyettesítésre jelölt anyagok listájára, jelezve, hogy azokat az emberi egészségre és a környezetre veszélyesnek tartja.

A feltételes engedély idén január 31-én lejárt volna, ám a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottság újabb egy évre meghosszabbította, a hatásvizsgálatok eredményét azonban még nem tették közzé. Az Euractiv információi szerint a tagállamok közül 26 értett egyet az engedély meghosszabbításával, Franciaország és Svédország ellene voksolt. Az EFSA indokolással ellátott véleménye márciusra várható, tudta meg az Euractiv a szervezet egyik, neve elhallgatását kérő tisztviselőjétől. Arra kérdésre, hogy a már ismert kockázatok elégségesek-e ahhoz, hogy kivonják a hatóanyagot a piacról, az EFSA tisztviselője nem válaszolt.

Egyelőre nem tisztázott, hogy az emberi szervezetre milyen hatással van a rézmaradvány
Egyelőre nem tisztázott, hogy az emberi szervezetre milyen hatással van a rézmaradvány

Az EFSA 2017 áprilisában kelt Növényvédő szer-maravány jelentésében az áll, hogy a bioélelmiszerekben kimutatott 140 különböző növényvédőszer-hatóanyag közül a vizsgált mintákban a réz fordult elő a leggyakrabban, több mint kétszer olyan gyakorisággal, mint a biotermékekben második leggyakoribb bromidion. Az Euractiv informátora szerint ezek az eredmények, illetve az adatok hiányossága meglehetősen aggasztó.

A mostani hosszabbítás lehet az Európai Parlament politikai vezetői által újonnan alakított, január 18-án az EU növényengedélyezési rendszerének felülvizsgálatára létrehozott különleges biztosságának, a PEST-nek a „próbapere”. A PEST feladata lesz egyebek mellett, hogy megvizsgálja a hatóanyagok tudományos értékelési és engedélyezési eljárásainak lehetséges hibáit, valamint az Európai Bizottság szerepét a glifozát engedélyének megújításában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

A magyar gazdák számára elfogadhatatlan a közös uniós agrártámogatások csökkentése - mondta Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Elfogadhatatlan az uniós agrártámogatások csökkentése

Magyarország számára elfogadhatatlan a Közös Agrárpolitika költségvetésének csökkentése – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a COPA-COGECA 2018. szeptember 13-án tartott elnökségi ülésén, Brüsszelben.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.

Európai tejtermelői körkép az aszály árnyékában

Európa legnagyobb tejtermelő régiói is érintettek a takarmánytermő területeket sújtó időjárási szélsőségektől. A nyári hónapok rendkívül száraz időjárása miatt a tejtermelés európai növekedési ütemének visszaesésre kell számítani. Várható a téli takarmányhiány, valamint a tehénkivágások növekvő száma.

Drasztikus díjemelés vagy áruhiány

Soha nem látott fuvarozói összefogást és egységes fuvardíjemelést kényszerítenek ki az elmúlt időszak gazdasági és európai uniós jogalkotási folyamatai. A fuvarozó szervezetek közös sajtótájékoztatóján elhangozott: Ha el akarjuk kerülni, hogy a boltokban áruhiány lépjen fel és a szolgáltatások akadozva működjenek elkerülhetetlen a díjemelés.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Elindult az MFB kkv-knak szánt kamatmentes hitelprogramja

Már igényelhetik a kis és közepes vállalkozások (kkv) a nulla százalékos kamatú európai uniós forrású hitelt technológiai korszerűsítésre az MFB Pontokon - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hétfőn.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.