Back to top

Martonvásári őszi zabfajták

Az előző tél a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt, és próbára tette az őszi vetésű növények télállóságát. A kalászosokat termelők körében 2017 februárjában a leggyakrabban elhangzó kérdés az volt, hogy mekkora lesz a kipusztulás a tartósan hideg, az ország nagyobb területén döntően hótakaró nélküli januárt követően. Különösen igaz volt ez az őszi zabot termelőkre.

Az idei tél eddig az átlagosnál enyhébb volt, ezért nem az áttelelés kérdése, hanem az áttelelő kórokozók és a kártevők kerültek előtérbe.

1. kép: Őszi zab és őszi búzafajták a kísérleti tenyészkertben Martonvásáron, 2017. 03. 02-án
1. kép: Őszi zab és őszi búzafajták a kísérleti tenyészkertben Martonvásáron, 2017. 03. 02-án

Az őszizab-vetések 2017 márciusában inkább a kifagyott, és nem áttelelt képet mutattak messziről (1. kép), miközben a búzatáblák már zöldültek. Közelről szemlélve azonban látszott, hogy megindult a növények fejlődése (2. kép). A martonvásári nemesítésű őszi zabfajták túlélték ezt a hótakaró nélküli hideg telet, és az azt megelőző évek mindegyikéhez hasonlóan 2017-ben is többet teremtek, mint a tavaszi vetésűek.

2. kép: Fejlődésnek indult zab növények 2017. 03. 02-án
2. kép: Fejlődésnek indult zab növények 2017. 03. 02-án
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében 1992-ben indítottuk el zabkutatási programunkat olyan új fajták nemesítése céljából, amelyek jó termőképességük, betegség-ellenállóságuk és jó beltartalmi értékük révén a szokásos termesztési körülmények között gazdaságosan termeszthetők hazánkban. Széles körű nemzetközi kapcsolataink révén őszizab-genotípusokat gyűjtöttünk a világ különböző részeiből, és elvégeztük ezek szántóföldi tesztelését és fitotroni fagyállósági vizsgálatát. Az eredmények alapján kiválasztott fajtákkal keresztezéseket végeztünk, és megkezdtük a szelektálást a hazai körülmények között. E program eredményeképpen már két martonvásári nemesítésű őszi zabfajta, az Mv Hópehely és az Mv Vasderes részesült állami elismerésben, 2016 őszén pedig három új fajtánkat minősítették Mv Kincsem, Mv Istráng és Mv Imperiál néven. Ezekkel jelentősen bővült a Martonvásáron nemesített őszizab-fajtakínálat.

Az őszi zab biztonságos termesztésének egyik legfontosabb feltétele a fajták megfelelő télállósága.

Őszi zabot elsősorban az enyhébb telű országokban, Angliában, a Benelux-államokban, Németország és Franciaország déli részén, az Egyesült Államok középső és déli államaiban, például Texasban vagy Dél-Karolinában termesztenek. Ezeken a területeken az őszi zab vetésének előnyeit kisebb kockázattal tudják kihasználni, mint a szigorúbb telű vidékeken. Az őszi zab termeszthetőségének lehetőségét a többi között Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Oroszországban is vizsgálták. E kísérletek adatai alapján

megállapították, hogy az őszi vetésű zab jobban hasznosítja a talaj nedvességét és kevésbé szenved a tenyészidőszak végén fellépő szárazságtól. Ezek a tapasztalatok igazak hazánkban is.

A 2016. év téli időjárása jó lehetőséget biztosított a Martonvásáron nemesített őszi zabfajták és -törzsek télállóságának megállapítására. 2016 ősze az átlagosnál csapadékosabb volt, és az ország jelentős részén nehezen lehetett tartani az optimális vetésidőt, Martonvásáron is. Számos kísérletünket, köztük az őszizab-fajtakísérletet is csak október utolsó felében vetettük el. A november és a december is hűvösebb volt a sokévi átlagnál, így fejlődésben nem tudták behozni a késői vetés miatti lemaradásukat. A január volt a leghidegebb, a minimum-hőmérséklet -20 °C alatt volt, és az átlaghőmérséklet is 0 °C alatt maradt (1. ábra). Januárban két hideghullám érkezett. Az első január 9-én, amikor még hótakaró nélkül voltak a kísérleteink, majd az ezt követő napokban pár centiméter hó hullott. A második hideghullám január utolsó dekádjában érte a vetéseket, végig -5 °C alatti, több napon át pedig -10 °C alatti minimum értékekkel. Február első két harmadában is 0 °C fok alatt voltak a minimumértékek.

Márciusban a növények levelei fagy okozta elhalást mutattak, és csak a növény középső részén lehetett zöld hajtást látni (2. kép). A szokásosnál is később indult fejlődésnek a növényállomány, és csak április második felében vált láthatóvá az áttelelés mértéke (3. kép). A nemesítési törzseink között jelentős különbségek voltak, azonban a regisztrált fajták kisebb arányú kifagyása (20-35 százalék) ellenére kiemelkedő terméseredményeket értek el mind a standard fajtákhoz, mind pedig a tavaszi genotípusokhoz viszonyítva (2. ábra). A rendkívül hideg téli időjárás lehetőséget adott a gyenge télállósággal rendelkező genotípusaink selejtezésére.

3. kép: Őszizab-állomány 2017. 03. 02-án és 2017. 04. 25-én
3. kép: Őszizab-állomány 2017. 03. 02-án és 2017. 04. 25-én

Az őszi zabnak kiemelkedően jó a regenerálódó képessége, és mivel tavasszal később indul a fejlődése, van ideje a bokrosodásra, amivel az esetleg megritkult állomány miatti bugaszámcsökkenést kompenzálni tudja. Az elmúlt évtizedek kísérleti eredményei alapján megállapítható, hogy

az őszi zabtól Magyarországon akár 30-40 százalékkal is nagyobb termés várható, mint a tavaszitól, természetesen némi ingadozással

(3. ábra). Nagyobb az őszi zab terméstöbblete, ha a tavaszi zabra száraz tavasz jön, és kevesebb, ha részleges fagykárt szenved az ősszel vetett állomány. Az elmúlt több mint két évtizedben minden évben többet termett az őszi zab Martonvásáron, mint a tavaszi fajták.

Az első martonvásári nemesítésű őszi zabfajta Mv Hópehely néven kapott állami elismerést 2007-ben. E fajtát kiváló termőképessége miatt napjainkban már nagyobb területen termesztik hazánkban. Erősen bokrosodó, jó állományképző, kiváló alkalmazkodóképességű fajta. Az általunk vizsgált – a világ fontosabb őszizab-termesztő körzeteiből származó – genotípusok között a jobb fagyállóságúak közé sorolható, amivel megközelíti a közepes fagyállóságú őszi árpa szintjét. Az elmúlt évtizedben a martonvásári tenyészkertekben az ilyen fagyállósággal rendelkező genotípusok fagykár nélkül teleltek át.

A hideg tavalyi télen az ország egyes részein, az optimálisnál később vetett táblákon ugyan megritkult, de ott is több termést adott, mint a tavaszi fajták.

A különböző kórokozókkal szemben jó a szántóföldi ellenállósága. Megfelelő termesztéstechnológia és kedvező agroökológiai körülmények között ezzel a fajtával el lehet érni a tritikálé szemtermésmennyiségét. Az Mv Hópehely fajta vetőmagja már nagyobb mennyiségben elérhető az Mv Elitmag Kft.-nél.

2016 őszén három őszi zabtörzsünk részesült állami elismerésben (1-2. táblázat). Az Mv Kincsem mindhárom évben a legtöbbet termő zabtörzs volt, nemcsak a Nébih hivatalos kísérleteiben, hanem Martonvásáron is. A három év átlagában 17,1 százalékkal termett többet a kontroll fajtáknál.

Az Mv Istráng kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik. A nyersfehérje-tartalma a Nébih kísérleteiben három év átlagában 14,6 százalék volt, messze felülmúlva a kísérletben szereplő többi genotípust.

Az Mv Imperiál pedig az első martonvásári nemesítésű fekete pelyvájú őszi zabfajta, amelynek a termése gyakorlatilag megegyezik a kontroll fajtákéval, viszont a szem színe miatt különlegességnek számít. E három új fajta vetőmagjának a szaporítását megkezdtük.

Az őszi zab termesztéstechnológiája a vetésidő kivételével megegyezik a tavaszi zabokéval. Az őszi zab optimális vetésideje október első dekádja. Az ennél korábbi vetés elősegíti a vírusfertőzések fellépését, a későbbi vetés következménye viszont gyenge állomány lehet, és a télálló képesség csökkenéséhez vezethet.

Az őszi zab télálló képessége a kalászos gabonához képest gyenge, de az eddigi tapasztalatok alapján, a hazai téli időjárási körülményeket figyelembe véve az őszi káposztarepcéénél valamivel jobb. Az ősszel vetett különböző gabonafajok jellemző fagyállósági sorrendje a legjobbtól a gyengébb felé haladva általában a következő: búza és rozs, tritikálé, durumbúza, árpa, zab. Azonban az egyes fajokon belül jelentős eltéréseket mutatnak a fajták, vagyis az átlagos fagyállósági értékek alapján felállított sorrend a konkrét fajták esetében változhat.

Az őszi zab tavaszi fejlődése később indul, mint a többi őszi kalászosé. Különösen igaz ez egy olyan keményebb tél után, mint amilyen a 2016–2017-es volt. Ezért az áttelelés mértékének a megállapítása is később válik lehetségessé. A tavaszi bokrosodás ideje hosszabb, ami azt eredményezi, hogy az esetleg megritkult állományban egy növényen több produktív hajtás képződik. E tulajdonságának köszönhetően kiváló az őszi zab tavaszi reprodukciós képessége. Kimagasló bokrosodási képességének köszönhetően a növényszám esetleges ritkulását kompenzálni tudja a hajtások számának növelésével.

A termesztéstechnológia lényegi eleme a tápanyagellátás, és ezen belül a nitrogénműtrágya adagolása. Általános alapelv, hogy a zab kisebb műtrágyaigényű, mint a kalászos gabonák. A nitrogénműtrágyázás optimális ideje – a költségtakarékos kijuttatást is figyelembe véve – a hó olvadását követően, kora tavasszal. Az ekkor kijuttatott nitrogén nagyban elősegíti a jó állományképzést, a nagy hajtásszámot, ugyanakkor a szemképződés időszakában is kifejtheti kedvező hatását. A javasolt dózis 80-120 kilogramm N/ha, attól függően, hogy milyen a talaj tápanyag-ellátottsága. A túlzott nitrogénellátás növeli a megdőlés kockázatát.

A tavaszi fejtrágyázást a martonvásári nemesítésű őszi zabfajták meghálálják, és nagy fehérjetartalmú szemtermésük optimális időjárási körülmények között megközelíti az őszi búzáét. A zab a nyári melegben gyorsan érik, ezért ha a legfejlettebb külső szemek érettek, meg kell kezdeni a betakarítását. Az időben elvégzett aratással megelőzhető a szeles időben előforduló szemkiverődés, és a szalma is jó minőségű szálastakarmányként takarítható be.

Az eddig szerzett negyedszázados őszizab-nemesítési és -termesztési tapasztalatok alapján nyugodt szívvel javasoljuk a Martonvásáron nemesített őszi zabfajtákat! Termesztésük során azonban figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőségek, főleg az egyre ritkábban, de azért előforduló kemény telek kockázatot jelenthetnek. Kedvező évjáratokban azonban a tavaszi fajtákhoz képest bőséges terméssel, kiemelkedő haszonnal kecsegtet.

Veisz Ottó, Varga Balázs, Vida Gyula

MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

Ide kattintva adhatja le szavazatát a 2. számú, "Martonvásári őszi zabfajták" cikkre!

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/04 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hőstressz hatása

A nyári meleg időszakban fellépő termelés-visszaesés egyre jelentősebb az utóbbi években fokozódó kánikulák miatt. A nagy genetikai képességű gazdasági haszonállatok ugyanis igen erősen reagálnak a tartósan magas környezeti hőmérsékletre. Az intenzíven tejelő tehenek esetében a nyári hónapokban a hőstressz következtében csökken a napi tejtermelés, illetve romlanak a szaporodásbiológiai mutatók is.

Kalocsa környékén aggódnak a pockok miatt

Kemény fagyok alig voltak ezen a télen. Amíg az előző az itatókat károsította, addig az utóbbi a kártevők elszaporodását eredményezheti a földeken, ahogy arra néhány éve volt is példa: szinte letarolta a kalászosokat és a repcemezőket egy jelentős pocokinvázió. Ez idén megismétlődhet.

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

Veszélyes burgonyakárosító érkezett Romániából

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma. A kártevővel fertőzött gumókat vetési célra nem szabad felhasználni, így a 10 tonnás tételt a Bács-Kiskun megyei hatóság visszahívja és megsemmisítteti.

Talajművelési ABC (II.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a talaj művelőinek nap mint nap adódó gondjai enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

A magyar szőlőnemesítés csillagára emlékezünk

Idén ünnepségsorozattal emlékezik meg a hazai szőlész-borász ágazat az egyik legtermékenyebb és fáradhatatlanabb hazai szőlőnemesítő, Dr. Csizmazia Darab József születésének 100. évfordulójáról.

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

Vadriasztó a főváros szívéből

Medvére nem ajánlják, bölényre még nem próbálták, a vaddisznó messze elkerüli a főváros XIII. kerületében található vállalkozás ultrahangos vadriasztóit. Több ezer darabot adtak el belőle itthon és külföldön.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.