Back to top

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén monitorozták a kutatók két éven át. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában, melyekkel a gyümölcsös vízellátottságáról, egészségi állapotáról próbáltak következtetéseket levonni.

A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, így kevésbé vegyszer- és munkaigényesek.

- A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól nyomonkövethető. Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – összegezte a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.

A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak, egyikük a témában írt szakdolgozatával elnyerte nemrég a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc-kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a VI. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vette át az elismerést.

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nem csak almásban, körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert.

Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.
Forrás: 
Sajtóiroda - TH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Tomcsányi Pál kertészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója. Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA.

A kitolódó tél nem kedvez a palántanevelésnek

Hóval borítottak a város körüli dombok, és a hét végére még kemény fagyokat ígér a meteorológia. Mintha nem akarna véget érni a tél. Pedig egyszercsak eljön a tavaszi palántázások időszaka. A kertészek már javában készülnek erre.

Kalocsa környékén aggódnak a pockok miatt

Kemény fagyok alig voltak ezen a télen. Amíg az előző az itatókat károsította, addig az utóbbi a kártevők elszaporodását eredményezheti a földeken, ahogy arra néhány éve volt is példa: szinte letarolta a kalászosokat és a repcemezőket egy jelentős pocokinvázió. Ez idén megismétlődhet.

Virágárusító automatája is van a belga rózsakertészetnek

A rózsatermesztésnek Európában is van létjogosultsága, a távoli földrészekről érkező portéka mellett a kedvezőtlenebb időjárási körülmények között nevelt nyugat-európai árura is van kereslet. Az energia-hatékonyságot célzó megfontolt fejlesztésekkel gazdaságos szinten termeszthető növény, vallja Wim Scheers, belga termesztő. A Floraldaily internetes portálon megjelent cikket adjuk közre.

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

Veszélyes burgonyakárosító érkezett Romániából

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma. A kártevővel fertőzött gumókat vetési célra nem szabad felhasználni, így a 10 tonnás tételt a Bács-Kiskun megyei hatóság visszahívja és megsemmisítteti.

2500 tonna gombát termelnek majd Tiszapüspökiben

Mintegy 1,8 milliárd forintból, a magyar kormány 500 millió forintos támogatásával gombatermesztő üzem épül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspökiben, a tervek szerint az idén nyáron kezdődő beruházás év végére készül el és ötven új munkahelyet teremt - közölte a település független polgármestere hétfőn az MTI-vel.

Kert a fejünk fölött

Mind többet hallunk a zöldtetők előnyeiről, kedvező ökológiai hatásáról. Vajon az irodaépületeken túl lakóházak, társasházak tetején is működhetnek? Bécsi példáinkon keresztül fenntartási tapasztalatokról, a zöldtetők közösségi szerepéről szólunk. néhányukat már több évtizede, másokat csupán néhány éve használják aktívan és örömmel a lakók.

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Martonvásári őszi zabfajták

Az előző tél a korábbi évekhez képest szokatlanul hideg volt, és próbára tette az őszi vetésű növények télállóságát. A kalászosokat termelők körében 2017 februárjában a leggyakrabban elhangzó kérdés az volt, hogy mekkora lesz a kipusztulás a tartósan hideg, az ország nagyobb területén döntően hótakaró nélküli januárt követően. Különösen igaz volt ez az őszi zabot termelőkre.