Back to top

Távérzékelés a termésbiztonságért

A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolja a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta.

A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén monitorozták a kutatók két éven át. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában, melyekkel a gyümölcsös vízellátottságáról, egészségi állapotáról próbáltak következtetéseket levonni.

A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, így kevésbé vegyszer- és munkaigényesek.

- A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól nyomonkövethető. Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – összegezte a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.

A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak, egyikük a témában írt szakdolgozatával elnyerte nemrég a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc-kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a VI. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vette át az elismerést.

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nem csak almásban, körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert.

Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.
Forrás: 
Sajtóiroda - TH

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európai dohánytermesztők: világszerte tovább csökken a cigarettatermelés

Az elmúlt öt évhez hasonlóan 2017-ben is tovább csökkent a világ cigarettatermelése: a csúcsot jelentő 2012-es adatokhoz képest mintegy tavaly 500 milliárd darabbal kevesebb, összesen 5894 milliárd darab cigarettaszálat állítottak elő a világon

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.

Névtáblát cseréltek a NAIK-ban

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetében (NAIK) rendezett Kováts Zoltán Emléknapon több kiemelt eseményre került sor. Felavatták az intézet új névtábláját, Kováts Zoltán emlékművét, valamint együttműködési megállapodást írt alá a NAIK a Magyar Díszkertészek Szövetségével.

Dísztököt csak díszíteni

Az őszi időszakban a hazai piacok és áruházak kínálatában is egyre nagyobb számban jelennek meg a tökfélék. A Nébih felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a tökfélék családjába tartozó fajok közül nem mindegyik ehető.

Repülőn hurcoljuk be a veszélyes betegségeket

A NAV és a Nébih munkatársai négy alkalommal ellenőrizték az utasok csomagjait a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A közös akció célja az volt, hogy felmérjék a személyi forgalommal járó növény-egészségügyi kockázatokat