Back to top

Talajművelési ABC (I.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a gazdálkodóknak a nap mint nap adódó gondjaik enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Alapművelés

Elsődleges talajmunka, a termesztési rendszerben a legmélyebb művelés. A talajállapot javulása révén alapozza meg a növények biztonságos termesztését, jó esetben a teljes tenyészidőn keresztül.

Az alapművelés lehet sekély, középmély és mély, valamint végezhető:

  • forgatással (ekével) és
  • forgatás nélkül – sekély lazítás tárcsával, kultivátorral, talajmaróval,
    • szántási mélységet elérően vagy meghaladóan kultivátorral,
    • középmély- és mélylazítókkal,
  • kombinált módszerrel, például egy munkamenetben lazítóval kombinált ekével vagy külön munkafolyamatban végezve a lazítást és a szántást.

Gyakori hibák alapműveléskor. Hibának tekintendők azok a beavatkozások, amelyek kedvezőtlen állapotot hoznak létre vagy ilyen állapotot tovább rontanak, és nagy energiaráfordítással is járnak. Tipikus hiba az eszközök munkájához alkalmatlan talajnedvességnél való használat, továbbá az alapművelés mélységével és minőségével kapcsolatos túlzások vagy mulasztások.

• Az észszerűnél mélyebb alapművelés, ha a talaj állapota, a termesztési mód vagy a környezet védelme azt nem indokolja, emiatt agronómiai és energetikai szempontból túlzásnak minősül. Az alapművelési mélység és mód tervezésekor a talaj adott állapotát kell elsődlegesen figyelembe venni. Ha ezt elmulasztják, több energiát használhatnak fel anélkül, hogy a talaj állapota javulna, és akkor is, ha szükségtelen. Tömörödött talajon a 32–35 centiméter mélyszántáshoz 10–25 százalékkal több hajtóanyagra van szükség, mint a 40–45 centiméter középmély lazításhoz, annak ellenére, hogy a mélyebb rétegek állapota csak lazítással javul. A kedvező talajállapotot kultivátorral lehetséges megőrizni, jelentős energia-megtakarítás mellett.

• Az észszerűnél sekélyebb alapművelés alkalmazása tömörödött talajon termesztési (hozamcsökkenés) és környezetvédelmi (vízpangás a tömör réteg felett vagy a sekélyen megmunkált réteg teljes lesodrása lejtőn) szempontból is kockázatos. Ekkor a mélyebb, talajállapot-javító műveléshez képest kimutatható energia-megtakarítás inkább kárral jár, mint haszonnal. Kockázatos a sekélyművelés használata akkor is, ha sok a kártevő. Elgyomosodott talajon okszerű is lehet, a gyommagvak mélyre juttatása ugyanis nemkívánatos. A sekélyművelés elősegítheti a gyomkelesztést, és közvetve a gyomirtást.

• Az alapművelés minőségét befolyásoló talajtényezők figyelmen kívül hagyása. A talaj agyagtartalma, képlékenysége, rétegezettsége, humusztartalma befolyásolják a művelhetőség nedvességtartományát, ezáltal az elérhető minőséget. Alkalmatlan eszköz és módszer hibák sorozatához, energiaveszteséghez vezet.

• Nagy hiba a művelés mélységéről dönteni a talajállapot ismerete nélkül. A vizsgálatot tarlóművelést követően ajánlott elvégezni. Ha a – pálcaszondás, ásós – próbákkal tömörödés észlelhető a felső 10–20 centiméteres rétegben, gondoskodni kell az átlazításról (kultivátorral). Ekét csak szántásra alkalmas nedvességnél szabad alkalmazni.

• A talajban 25 vagy 30 centiméter alatt kialakult tömörödés enyhítése előtt tudni kell, mely mélységig terjed a tömör réteg, amelyet át kell lazítani. A lazító művelést a talaj adott nedvességéhez kell igazítani. Mélyszántó eke nyirkos talajon végez elfogadható munkát, de ekkor a tömör réteg csupán mélyebbre helyeződik át. Száraz (nem kiszárított) talajban lazítóval lehet a talpjelenséget gyógyítani.

Alapművelés-elmunkálás

1. fotó: Talajlazítás és felületegyengetés
1. fotó: Talajlazítás és felületegyengetés
Az alapműveléssel kialakult talajállapot és a felszín alakítása kímélő módon a vetési célnak megfelelően. Az esetleg durvább (túl laza, túlságosan rögös) állapotot oly mértékben kell alakítani, hogy a rögméret – lehetőleg porképzés nélkül – csökkenjen, a nedvességkülönbség kiegyenlítődjön, ezáltal a bekevert szerves anyagok feltáródása a biológiai folyamatok élénkülésével párhuzamosan meginduljon. Az elmunkálás történhet az alapműveléssel egy menetben, és külön, vagyis

• alapműveléssel egy menetben. Az alapművelő eszközre szerelt lazító-, porhanyító-, egyengető- és tömörítőelemekkel vagy kapcsolt eszközökkel (henger, fogas, simító, 1. fotó) hajtható végre.

2. fotó: Felszínelmunkálás szántott talajon
2. fotó: Felszínelmunkálás szántott talajon
• alapművelést követően, külön menetben. Az egyszerű, kisebb hatékonyságú hagyományos eszközök (pl. tárcsa, simító, gyűrűs henger, fogas) mellett hajtott, intenzíven porhanyító és keverőeszközök (pl. talajmaró, forgóborona, lengőborona), talajhajtású (forgóelem, ásóborona) kombinációk, mély- és felszíntömörítő hengerek vagy henger nélküli egyengetők (2. fotó) alkalmazhatók.

Meggondolandók az alapművelés elmunkálása előtt:

• A talaj adott állapotához alkalmatlan eszköz használatakor a minőség alig javul, az eljárások ismétlése pedig – jelentékeny energiafelhasználás mellett – óhatatlan talajszerkezet- károsítást, taposási kárt, visszatömörítést okoz.

• Száraz idényben a körülményekhez alkalmatlan beavatkozásokkal a tarlóhántástól az alapművelésig bezáróan folyamatos nedvességvesztés léphet fel, az így kialakult kedvezőtlen állapot az alapműveléstől a vetésig fennállhat.

Az őszi alapművelés elmunkálásának a minősége még mindig gyenge láncszem a tavaszi vetésű növények művelési rendszerében. Az áttelelés előtt elkent, összegyúrt („szalonnás”) állapot legfeljebb csak a felső 2–3 centiméteres rétegben javul, ezért nem teszi lehetővé a tavaszi munkamenetek számának észszerű csökkentését, és kiegyenlített minőségű magágy készítését.

Tanács: Alkalmatlan nedvességnél ne bolygassák a talajt (akkor sem, ha még nem művelték, de alapművelés után sem). Törekedjenek a jó alapművelés-minőségre (akár szántás, akár lazítás), és ezt a jó minőséget őrizzék is meg. A kár vagy hiba (talp, taposás, szalonna, rög, por) megelőzése bármely talajon kevesebbe kerül, mint a hibajavítás a következő idényben.

• Az egyszerű felszínelmunkálók az egyengetés során a téli vízbefogadást nehezítő mértékben visszatömöríthetik a talajt. Ezt a gazdálkodók a szántás (többnyire még ágyekés) elmunkálásának elhagyásával küszöbölik ki, ugyanakkor így szükség lesz a kora tavaszi – gyakran minőségrontó – simítózásra.

• A tavaszi simítózás (gerendasimítóval, 3. fotó) az áttelelt szántás taposása, a felszín elkenése vagy elporosítása miatt kritikus beavatkozás. Haszna a vízvesztő felület csökkentésében megmarad.

• A felszíni hibákat elmunkálással lehet javítani, de a 20 cm alatt kialakult tömör talpakat, eltemetett nagy hantokat már nem.

3. fotó: Gerendasimító-munka minősége szántott talajon
3. fotó: Gerendasimító-munka minősége szántott talajon
• A korszerű vetőgépek a felszínen változóan rögös, akár tarlómaradványos talajba is tökéletesen vetnek, nincs szükség az elmunkálás túlfinomítására. Az elmunkálásnak az egyengetésben maradt meg a szerepe, különösen szántott talajon.

Felszínalakítás

A felszín formázása a termesztési és/vagy talajvédelmi feladatok teljesítése érdekében. Fontos teendő tarlóműveléskor, nyári és őszi alapművelés után, kora tavasszal vetés előtt és vetést követően. A fő cél a nedvesség megkímélése és a kelés (tarlóműveléskor a gyomok és az árvakelés, vetés után a kultúrnövény kelésének) elősegítése. Az alapművelési, felszínalakítási hibák miatt a talaj egyenetlenül ázik be és a nedvességkülönbségek magágykészítésig sem egyenlítődnek ki. Ez a hiba az elsietett vagy a vetés előtt több nappal végzett magágykészítés miatt súlyosbodhat, lépcsős lesz a kelés. A megkésve kelt növények gyomokkal szembeni versenyképessége, kártevőkkel szembeni ellenállása, trágyahasznosítása, termése és a termés minősége is elmarad azokétól, amelyek kedvezőbb körülmények között keltek.

Az elmunkálás és a magágykészítés eljárásai egyrészt lazító-porhanyító, másrészt tömörítő- felszínalakító hatásúak.

4. fotó: Kíméletes porhanyítás nyirkos talajon forgóelemmel
4. fotó: Kíméletes porhanyítás nyirkos talajon forgóelemmel
A lazító-porhanyító eszközök rangsora nyirkos talajon: henger nélküli kombinátor > forgóelem > kombinátor > kompaktor > forgóborona > ásóborona > fogasborona. A henger nélküli kombinátor és a forgóelem a kíméletes porhanyító munka révén (4. fotó), a kompaktor a művelőelemek összhatása okán hatékony.

Száraz talajon a visszatömörödés veszélye kicsi, de szélkár fellépésével számolni kell. A szén-dioxid-kibocsátás és a szervesanyag-fogyás sem válik erőteljessé, mivel a lazító- porhanyító eljárások nyomán többé-kevésbé egyenletes felület marad. Elporosodás fogas- vagy ásóborona használatakor következhet be. A forgóelem, a kompaktor és a kombinátor haszna a talaj kíméletes porhanyítása. A lazító- porhanyító eljárások rangsora száraz talajon: kompaktor = kombinátor = forgóelem > ásóborona > forgóborona > fogas.

5. fotó: Nedves talajon a henger nélküli kombinátor alkalmazása ajánlott
5. fotó: Nedves talajon a henger nélküli kombinátor alkalmazása ajánlott
Nedves talajon lazító-porhanyító eljárások rangsora: henger nélküli kombinátor > forgóelem > kompaktor vagy kombinátor > forgóborona > fogasborona > ásóborona. A száraz talajhoz képest több a kockázat, például a tömörödés, gyúrás és kenés, különösen a fogas- és az ásóborona használatakor. Legkevesebb kár a henger nélküli kombinátor (5. fotó) és a forgóelem használatakor várható, mivel a nagyobb talajfrakciókat tömörítés, gyúrás és kenés nélkül porhanyítják.

6. fotó: Száraz rögös talaj elmunkálása síktárcsás porhanyítóval eredményes
6. fotó: Száraz rögös talaj elmunkálása síktárcsás porhanyítóval eredményes
7. fotó: A talaj állapotához igazított eszközzel a porhanyítás, egyengetés, tömörítés kevesebb porképződéssel jár együtt
7. fotó: A talaj állapotához igazított eszközzel a porhanyítás, egyengetés, tömörítés kevesebb porképződéssel jár együtt
A tömörítő-felszínalakító eljárások okszerű használata nyirkos talajon nem okoz tömörödést. A rugós simító és porhanyítóhenger kombináció kifogástalan munkát ad. Az egyszerű eszközök után nyirkos talajon keletkezik kevesebb kár. A gyűrűshengerrel, a simítóval alakított felszín azonban később hátrányos lehet (eliszapolódás, cserepesedés következhet be). A mély- és felszíntömörítő henger kombináció rögösebb talajon is az elvárt minőséget adja.

Tanács: A megoldást a táblaszinten egyformán jó alapművelés- minőség, az elmunkálás és a magágykészítés jó időzítése, a porhanyítás, egyengetés, tömörítés műveleteinek észszerű kombinálása nyújtja (7. fotó).

Száraz talajon legkevésbé porosít a rugós simító és porhanyítóhenger, továbbá a síktárcsa, ezen felül egyengető munkájuk is jó (6. fotó). Hatásos porhanyítás és tömörítés várható a mély- és felszíntömörítő henger kombinációtól. A hagyományos simító és a gyűrűshenger száraz talajon kevésbé hatékony, ráadásul porosítanak is.

Nedves talajon a tömörítő-felszínalakító eljárások között is nagy a különbség. Legkisebb a várható kár a henger nélküli kombinátor, a rugós simító és hengerborona nyomán, a legnagyobb a hagyományos simító, a gyűrűs- és simahenger használatakor keletkezik. Nehéz mély- és felszíntömörítő henger nedves talajra nem való.

Ide kattintva adhatja le szavazatát a 3. számú, "Talajművelési ABC (I.)" cikkre!

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/07 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungárai Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Újraindul az olvasókör – agrártörténeti kuriózumokba lapozhatunk bele

Szemezgető agrármúltunk szakirodalmából címmel hirdetett olvasókört a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: minden hónap egy-egy szerdáján egy-egy agrártörténeti kuriózumba nyerhetünk betekintést a könyvtár szakértőinek köszönhetően. Az idei első alkalom február 20-án lesz, de aki lemarad, az tavasszal még három másik olvasókörön is részt vehet.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.