Tállai András tájékoztatása szerint az úgynevezett utólagos adótraffipax több mint egy átlagos szolgáltatás, az adóhivatal ugyanis az ellenőrzés megkezdése előtt egy hetet biztosít a hibák javítására, illetve a bevallani elmulasztott adó összegének a megfizetésére.
Kiemelte, hogy az EU-ban is egyedülálló szolgáltatás lényege az önkéntes jogkövetésre ösztönzés.
Az utólagos adótraffipax bejelentése után a NAV egy hetet biztosít az önellenőrzésre.
Aztán viszont a kockázatelemzők kiválasztása alapján a revizorok már megbízólevéllel keresik fel az érintett adózókat. A rendelkezésre álló egy hetet érdemes kihasználni, mert ez alatt a hét nap alatt még szankciómentes a hibajavítás. A meg nem fizetett adón kívül csak – a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű – önellenőrzési pótlékot kell megfizetni.
Februárban az EU-ban kereskedő vállalkozásokat veszi górcső alá a NAV. Az utólagos adótraffipax rostáján azok az adózók akadnak fent, akik közösségi beszerzéseiket elmulasztották bevallani.
Az eltérés nagyságát, a tévesztés súlyosságát mérlegelve az adóhivatal dönt a további eljárásról. Szándékos adóeltitkolás esetén ellenőrzésre, kisebb hibák esetén támogató eljárásra számíthatnak az érintettek. A csalárd, adókijátszást bűnszervezetten űző adózók esetében a pénzügyi nyomozók az adóigazgatási eljárással párhuzamosan a költségvetési csalás tényállásának megalapozottságát vizsgálják – tette hozzá a NAV vezetője.
A héten elküldött önellenőrzéssel a vállalkozó mentesülhet a szigorú adójogi szankciók alól.
Amennyiben ugyanis a revizorok a február 26-án kezdődő ellenőrzés során állapítják meg a bevallani elmulasztott adó összegét, akkor nemcsak az adóhiányt kell megfizetni, hanem az adóbírságot is, amelynek mértéke szándékos adóeltitkolás esetén akár az adóhiány 200 százaléka is lehet. Az adóhiány után pedig a jegybanki alapkamat kétszeresére rugó késedelmi pótlékkal is számolhat az érintett.