Back to top

Az aszály fogta vissza az agrár-GDP-t

A tavalyi kedvezőtlen időjárás miatti terméscsökkenést némileg kompenzálták az emelkedő termelői árak, így a mezőgazdasági kibocsátás folyó alapáron számított értéke csupán 1 százalékkal esett vissza 2016-hoz képest – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentéséből. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 5 százalékkal lett alacsonyabb, az előző évinél.

A mezőgazdasági számlarendszer második előzetes eredménye alapján közölt információ szerint a folyó áron mért tavalyi 1 százalékos kibocsátáscsökkenés mögött a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának 4,5 százalékos mérséklődése áll, amelyet nagyrészt ellensúlyozott, hogy az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke viszont 5 százalékkal nőtt.

Mennyiségben a mezőgazdasági termelés a 2016. évi 9 százalékos emelkedés után tavaly 5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Ezen belül a növényi termékek termelése 7, az állatoké és állati termékeké pedig 3 százalékkal csökkent.

Mivel azonban ezt a visszaesést emelkedő termelői árak kísérték, a termelés költségei pedig összességében az előző évi szinten maradtak, a bruttó hozzáadott érték csupán 1, az agrártevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 5 százalékkal lett alacsonyabb tavaly, mint 2016-ban. Némileg – 1,4 százalékkal – csökkent az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem is.

A termelői árak tavaly átlagosan 5 százalékkal emelkedtek a 2016-os szinthez viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár-színvonala 3, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 9 százalékkal nőtt 2017-ben.

A támogatásokat is figyelembe véve a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának értéke folyó alapáron 4,5 százalékkal csökkent, míg az állatok és állati termékek kibocsátásának értéke 5 százalékkal nőtt.

A növénytermesztésben az ipari növények kivételével valamennyi termékcsoport termésmennyisége csökkent, vagy az előző évi szinten maradt. A gabonafélék termelése az előzetes adatok szerint 16 százalékkal lett gyengébb, elsősorban azért, mert kukoricából 6,8 millió tonna termett, ami 22 százalékkal kevesebb a 2016-os mennyiségnél. Az AKI kutatói megjegyzik, hogy a tavalyi kukoricatermés csak 6 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. Példaként a 2012-es évet említik, amikor 4,8 millió tonna termett, ami 30 százalékkal kevesebb a tavalyinál.

Búzából összesen 5,2 millió tonnát takarítottak be, ami 7 százalékkal kevesebb a 2016. évinél, de az elmúlt öt év átlagánál 4 százalékkal több.

Az árpa és a zab mennyisége 12 százalékkal volt kevesebb, mint 2016-ban. Az ipari növényekből 4 százalékkal több termett tavaly. A napraforgó 2017. évi termésmennyisége 6 százalékkal haladta meg a 2016. évi addigi rekordot, és 27 százalékkal több a 2012–2016. évek átlagánál. A repcetermés 2 százalékkal több az előző évinél, és csaknem másfélszerese az ötéves átlagnak.

Az élő állatok és állati termékek mennyisége 3 százalékkal csökkent, ezen belül a sertéskibocsátás 5, az élő baromfié 6 százalékkal esett vissza. A termelői árak összességében 9 százalékkal nőttek, az állatok termelői ára 6, míg az állati termékeké 16 százalékkal emelkedett a 2016. évi szinthez képest.

A két alaptevékenység, a növénytermelés és a kertészet, illetve az állattenyésztés kibocsátásának aránya az előzetes adatok szerint 2017-ben 63-37 százalék volt. Ez az arány 2016-ban 65-35 százalék volt, azaz 2017-ben csökkent a növénytermesztés aránya.

A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke előző évi áron 13 százalékkal, folyó áron 1,2 százalékkal csökkent tavaly. A termeléshez kötött támogatás 7 százalékos, az egyéb termelési támogatás 4 százalékos emelkedésével kalkulált az AKI.

A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyó alapáron 5 százalékkal lett alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökken a növényvédőszerek használata

Az időjárási hatásokon kívül főként a hatóanyagok kivonása miatt több mint 11 százalékkal csökkent tavaly a növényvédő szerek felhasználása a mezőgazdaságban az előző évhez képest - írja a keddi Világgazdaság az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tájékoztatására hivatkozva.

Egyre több a magyar bor

Az Európai Unió bortermelése a nemzetközi állománynak több mint hatvan százalékát tette ki az előző évben – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből

Nagyobb területről takaríthatnak be búzát az EU-ban

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) februári előrejelzése szerint a 2018/2019. gazdasági évinél (július/június) 1 százalékkal nagyobb területről, világszerte 219,6 millió hektárról arathatnak búzát a 2019/2020. évi szezonban. A növény termőterülete elsősorban Ausztráliában, az Európai Unióban és Ukrajnában növekedhet.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Képesek-e érvényesülni a magyar fajták?

Magyarországon az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővült a termeszthető növényfajok és fajták száma: míg 1960-ban 600-nál is kevesebb államilag elismert fajta volt elérhető a gazdák számára (szántóföldi növények, zöldségfélék, gyógy- és fűszernövények, szőlő, gyümölcs), addig 2018-ban a Nemzeti Fajtalistán már több mint 3000 tételt tartottak számon.

Hazai sertéságazat: van hova fejlődni

Az AKI 2016-ban csatlakozott az InterPIG nemzetközi szervezethez, amely egységes módszerrel gyűjt adatokat a sertéságazat hatékonyságáról, termelési költségeiről és jövedelmezőségéről. A fontosabb piaci szereplőkkel végzett összehasonlítás alapján a sertéstartásnak Magyarországon több ponton is javulnia kell.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Öntözésfejlesztést – de hova?

AKI-s kutatások a termelői és agrárpolitikai döntéstámogatás, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás szolgálatában: Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Húsz éves a PÁIR

Húsz esztendős lett a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR), ennek alkalmából jubileumi konferenciát tartott az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) az AGROmashEXPO nyitónapján.

Kevesebb a kínai: milyen a fokhagyma piaca?

Az Európai Unióban közel 44 ezer hektáron mintegy 394 ezer tonna fokhagymát termeltek 2017-ben. A legjelentősebb uniós termelő évek óta Spanyolország, ahol kiemelkedően nagy mennyiséget, 274 ezer tonnát takarítottak be 2017-ben.