A 64. Növényvédelmi Tudományos Napokat megnyitó Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a világ minden tájáról érkezhet élelmiszer, aminek a biztonságát szavatolni kell, és kiemelt figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre.
Mindehhez jól fölkészült szakemberek és az állam tudatos szerepvállalása szükséges.
Az államtitkár megnyitó szavaira rímelt a plenáris előadás, amiben Holb Imre, a Debreceni Egyetem tanára a járványok kialakulásával és az előrejelzés lehetőségeivel foglalkozott. Ha a kórokozó nagy tömegben érkezik a fogékony gazdanövényre, kedvező környezeti feltételek mellett, akkor járvány alakul ki. Ezt a három tényezőt külön-külön is megpróbáljuk befolyásolni, illetve igyekszünk jobban megismerni az összefüggéseiket.
A gazdanövény esetében a rezisztencianemesítés az egyik lehetőség a járványok megelőzésére, bár a többféle kórokozóval szembeni ellenálló képesség gyakran a termésmennyiség és minőség romlásával jár együtt.
Francia kutatásokban a sakktáblaszerűen ültetett két részleges rezisztenciával rendelkező fajta esetén 20 százalékkal kevesebb almavarasodással fertőzött hajtást találtak május második felében, mint a hagyományos ültetvényben.
A környezeti tényezők közül főleg a hőmérséklet és a csapadék meg a nedvességborítás hat a kórokozók járványdinamikájára. Ezektől függ a tünetmegjelenés ideje, mértéke, a lappangási idő hossza.
Igen részletesen vizsgálják szerte a világon a kórokozók terjedését, az 1950-es évektől statisztikai módszerekkel is próbálják modellezni azt. Nemlineáris függvényekkel írják le a fölmért tüneteket, és a jellegzetes pontjai segítségével jelezhetik előre a járványt.
Térbeli járványvizsgálatnál száz fán mérik föl a tüneteket és ábrázolják a megjelenésüket, amiből kiderül, hogy véletlenszerűen, csoportosan vagy szabályosan terjed a járvány.
A következő lépcsőfok a térbeli és időbeli járványdinamikai leírás volt, amit már az 1990-es években, háromdimenziós modellekben mutattak be. A 2000-es évektől a számítógépes háttér lehetővé tette az automata meteorológiai állomások folyamatosan érkező adatainak földolgozását és kidolgozták a növényvédelmet befolyásoló speciális modulokat az időjárásról, a gazdanövényről, a kórokozóról, a védekezési módról, a permetezésről és a gazdaságosságról. Mindezek egymással kapcsolatban állva és adatokat cserélve megalapozzák az integrált védekezéshez szükséges növényvédelmi előrejelzést.
Folyamatosan lehet finomítani a programokon, például a gazdanövényt érdemes azzal jellemezni, mennyire fogékony az adott kórokozó fertőzésére. Holb Imre almafajták varasodásérzékenységét mérte föl különböző művelés mellett a tenyészidő folyamán. Megállapította, hogy a végső értékeléshez a betakarításkor mérhető fertőzöttség adja a legjobb támpontot. További kérdés lehet, hogyan találnak összefüggést az ültetvényben és a tárolás során bekövetkező megbetegedés között, vagy hogy hogyan befolyásolja a járványt több kórokozó együttes jelenléte.
A kidolgozott növényvédelmi szaktanácsadási rendszerrel sok fölösleges permetezést lehet megspórolni, mondta el előadása zárásaként Holb Imre.
Díjazottak
A plenáris előadás végén került sor a 2017-es növényvédelmi elismerések átadására.
A Magyar Növényvédelmi Tudományos Társaság agrozoológiai szakosztálya Balás Géza-emlékérmét Szőcs Géza kapta.
A növénykórtani szakosztály Linhart György-emlékérmét Palkovics Lászlónak ítélték, a Vörös József-emlékérmet Körösi Katalin kapta.
A gyombiológiai társaság Újvárosi Miklós-emlékérmével Szantner Sándor tevékenységét ismerték el, a Hunyadi Károly-emlékérmet Dávid István kapta meg.
A hazai növényvédelem legnagyobb elismerését, a Horváth Géza-emlékérmet Molnár János vette át.