0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

A méhészek már többször tiltakoztak a Távol-Keletről beömlő gyenge minőségű import miatt, most egy mézjelentést állítottak össze, amit egy magyar európai parlamenti képviselő, Erdős Norbert már be is nyújtott Brüsszelben az Európai Parlamentnek (EP). Mi van ebben a jelentésben? Miért kell az EP elé vinni a méz ügyét? – kérdeztük Bross Pétertől, az  Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Annak ellenére, hogy csak félig önellátó az Európai Unió mézből, a tagországokban nem nő a méhcsaládok száma, sőt hanyatlik az ágazat. Európában csak azok a méhészek tudnak talpon maradni, akik közvetlen értékesítést folytatnak.

Akik hordóban adják el a mézüket, és termékük kiszerelés után jut el az áruházláncokba, nagyon rosszul járnak. Ott csak az ár számít – mondta az elnök.

Ezért folyamatosan nő az import, aminek egyenes következménye, hogy a termelés egyre inkább visszaszorul. A francia, a német, de a magyar méhészek sem tudnak versenyezni a harmadik világ mézeivel. Ugyanaz történik most Európában, mint ami húsz éve az Egyesült Államokban lezajlott. A hamisított, olcsó import azonban nem csak az európai méhészeket teszi tönkre, óriási ökológiai károkat fog majd okozni.

A megporzást ugyanis nem lehet importálni. Csak ez az áruházláncokat nem érdekli – jegyezte meg Bross Péter.

A magyar méhészek már többször jelezték ezt a problémát az Európai Bizottságnak, most az Európai Parlament számára összeállított mézjelentésben arra kérik az uniót, hogy védje meg az európai mézet. Hozzon olyan jogszabályokat, ami szigorítja a mézdirektívát, hiszen az import mézeknek a jelentős része nem méz, hanem hamisítvány. Szigorúbb határellenőrzést kérnek és a méz nyomon követését, továbbá, hogy a méz számítson kiemelt mezőgazdasági terméknek.

Nyilvánítsák szenzitív mezőgazdasági termékké, és csak úgy lehessen importálni, ha az unió illetékes hatósága kimegy a telephelyre, és ellenőrzi az exportáló cégeket.

Akkor tisztán lehetne látni, hogy például egy kínai mézüzemben olyan gépek vannak, amelyeknek egy mézüzemben nem lenne helyük. Vákuumsűrítőt, vagy a gyantaszűrő technológiát mézüzemben nem szabadna használni – hangsúlyozta az elnök.

A jelentésben kérik a termelők, hogy a támogatásukat 50 százalékkal emeljék meg, és tegyék egyszerűbbé az uniós marketing programokat. Sajnos, ők a promóciós támogatásokhoz nem tudnak hozzájutni, mert a szükséges önrészt nem tudják előteremteni. A méhészek sürgetik, hogy tiltsák be a méhekre kutatásokkal igazoltan veszélyes növényédőszereket.

Javasolják továbbá, hogy vezessenek be a tagállamokban iskolaméz programot a tej- és a gyümölcsprogramok mintájára. Vagyis a mézjelentés, mely várhatóan március 1-jén kerül az EP elé, nagyon sokrétű  – emelte ki Bross Péter. 

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu