Back to top

Olvasson, tanuljon és nyerjen!

Lapunk, az idén 73. évfolyamába lépett Magyar Mezőgazdaság, visszanyúlva a gyökereihez, első főszerkesztőnk nevével fémjelzett díjat alapított. Az 1946. október 1-jén megjelent első számunk vezércikkében Adorján János ugyanis így ír, „Célunk: a tudomány erejével segíteni a parasztságot”.

Mivel ezt a célt mi, az utódok is magunkénak valljuk, megalapítottuk a róla elnevezett

Adorján János-díjat,

amelyet lapunk külső szerzői közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

A díjat, amely a támogatók által felajánlott 500 ezer forint pénzjutalommal és egy szobrász által készített kisplasztikával jár, olvasóink szavazatai alapján ítéljük oda. Ezeket a szavazatokat is honoráljuk: havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét az Axiál Kft. és a KITE Zrt. jóvoltából.

Olvasóinknak tehát nincs más dolga, mint olvasni, tanulni és szavazni!

A szavazás menete: a Magyar Mezőgazdaságban megjelenő szakmai cikkek megtalálhatók lesznek honlapunkon is, a magyarmezogazdasag.hu/adorjandij2018 oldalon. Szavazni kizárólag e-mailben lehet. A szavazatokat az adorjandij@magyarmezogazdasag.hu email címre kell eljuttatni az alábbi adatok megadásával (mű sorszáma és címe, szavazó neve, szavazó telefonszáma). Ahhoz, hogy a szavazatot leadók között mi is sorsolhassunk, ismernünk kell a szavazó nevét és címét. A szavazók közül havonta egy nyertest sorsolunk.

Szavazni október végéig lehet, tehát még akkor is kaphat szavazatot egy hónapokkal korábban megjelent írás. A legtöbb szavazatot kapó cikk szerzőjét a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában, ünnepélyes keretek között, novemberben hirdetjük ki.

Önnek tehát nincs más dolga, mint olvasni, tanulni és nyerni!

A jelöltek:

1. Megreformálnák a hazai struccágazatot

2. Martonvásári őszi zabfajták

3. Talajművelési ABC (I.)

4. Talajművelési ABC (II.)

5. A hőstressz hatása

6. Talajművelési ABC (III.)

7. Az őszi búza tápanyagigénye

8. Talajművelési ABC (IV.)

9. Talajművelési ABC (V.)

10. Veszteségből fehérjekoncentrátum

11. Talajművelési ABC (VI.)

12. Talajművelési ABC (VII.)

13. Hibridbúza-előállítás és -hasznosítás

14. Talajművelési ABC (VIII.)

15. Talajművelési ABC (IX.)

16. Érdemes vakcinázni ellene

17. A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei

18. Talajművelési ABC (X.)

19. A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

20. Talajművelési ABC (XI.)

21. Ellés utáni méhelváltozások

22. Légzőszervi betegségek számokban

23. Búzatermesztésünk feladatai

24. Új iparág: „zöld kémia”

25. Talajművelési ABC – Tarlóápolás

26. Talajművelési ABC - Tarlómaradványok kezelése

27. Tavasziak őszi vetése

28. A közeljövő élelmiszer-termelése

29. A hőstressz okozta károk enyhítése

30. A méhek egészségének erősítése

31. Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

 

És akik már olvastak, szavaztak és nyertek: Perity József és dr. Berkes Ágnes.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet 2017. január 1-je óta a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának önálló intézeteként működik. Az egyetemmel kialakított szorosabb integráció mellett folytatódik a sok évtizedes kutató-fejlesztő munka a napraforgó-, a szója-, a csicseri- és takarmányborsó-nemesítés területén.

A hőstressz okozta károk enyhítése

A hőstressz – súlyosságától függően – többféle hatással lehet a reprodukciós folyamatokra. Leglátványosabb hatásai közé tartoznak az ivarzási viselkedés intenzitásának csökkenése; az alacsony termékenység, nem utolsó sorban pedig az abnormális ivar- és embrionális sejtek előfordulásának növekvő gyakorisága.

A közeljövő élelmiszer-termelése

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 30 év során a népesség és a jövedelmek várható növekedését figyelembe véve a növényi termékek előállítását számottevően, 60-70 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a lakosság közvetlen élelmiszerigényét és az állatállomány megnövekedett takarmányigényét fedezni lehessen.

Tavasziak őszi vetése

A kedvező rostemészthetőségű tömegtakarmányok nagyobb arányban történő etetésekor kedvezőbb tejtermelés, kevesebb anyagforgalmi betegség, jobb lábállapot, hosszabb hasznos élettartam, kisebb abrakfelhasználás és jobb megtérülés várható. Minden 1 százalékos javulás a takarmányadag rostemészthetőségében +0,18 kg/nap szárazanyag-felvételt eredményez, aminek hatására +0,25 kg/nap tejnövekmény várható.

Talajművelési ABC - Tarlómaradványok kezelése

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből folytatjuk a tarlóápolásról szóló rész közreadását. Ezúttal a tarlómaradványok kezelését, eltávolítását, illetve azok védő hatását taglaljuk.

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.