Back to top

Olvasson, tanuljon és nyerjen!

Lapunk, az idén 73. évfolyamába lépett Magyar Mezőgazdaság, visszanyúlva a gyökereihez, első főszerkesztőnk nevével fémjelzett díjat alapított. Az 1946. október 1-jén megjelent első számunk vezércikkében Adorján János ugyanis így ír, „Célunk: a tudomány erejével segíteni a parasztságot”.

Mivel ezt a célt mi, az utódok is magunkénak valljuk, megalapítottuk a róla elnevezett

Adorján János-díjat,

amelyet lapunk külső szerzői közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

A díjat, amely a támogatók által felajánlott 500 ezer forint pénzjutalommal és egy szobrász által készített kisplasztikával jár, olvasóink szavazatai alapján ítéljük oda. Ezeket a szavazatokat is honoráljuk: havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét az Axiál Kft. és a KITE Zrt. jóvoltából.

Olvasóinknak tehát nincs más dolga, mint olvasni, tanulni és szavazni!

A szavazás menete: a Magyar Mezőgazdaságban megjelenő szakmai cikkek megtalálhatók lesznek honlapunkon is, a magyarmezogazdasag.hu/adorjandij2018 oldalon. Szavazni kizárólag e-mailben lehet. A szavazatokat az adorjandij@magyarmezogazdasag.hu email címre kell eljuttatni az alábbi adatok megadásával (mű sorszáma és címe, szavazó neve, szavazó telefonszáma). Ahhoz, hogy a szavazatot leadók között mi is sorsolhassunk, ismernünk kell a szavazó nevét és címét. A szavazók közül havonta egy nyertest sorsolunk.

Szavazni október végéig lehet, tehát még akkor is kaphat szavazatot egy hónapokkal korábban megjelent írás. A legtöbb szavazatot kapó cikk szerzőjét a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában, ünnepélyes keretek között, novemberben hirdetjük ki.

Önnek tehát nincs más dolga, mint olvasni, tanulni és nyerni!

A jelöltek:

1. Megreformálnák a hazai struccágazatot

2. Martonvásári őszi zabfajták

3. Talajművelési ABC (I.)

4. Talajművelési ABC (II.)

5. A hőstressz hatása

6. Talajművelési ABC (III.)

7. Az őszi búza tápanyagigénye

8. Talajművelési ABC (IV.)

9. Talajművelési ABC (V.)

10. Veszteségből fehérjekoncentrátum

11. Talajművelési ABC (VI.)

12. Talajművelési ABC (VII.)

13. Hibridbúza-előállítás és -hasznosítás

14. Talajművelési ABC (VIII.)

15. Talajművelési ABC (IX.)

16. Érdemes vakcinázni ellene

17. A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei

18. Talajművelési ABC (X.)

19. A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

20. Talajművelési ABC (XI.)

21. Ellés utáni méhelváltozások

22. Légzőszervi betegségek számokban

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

A hatvanas évekhez képest megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése. Ugyanakkor a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye drámaian csökkent. Cikkünk második részében a szaporodásbiológiai menedzsment számára hasznos információkat osztanak meg szerzőink.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)

A nagyobb tejtermelésre irányuló sikeres genetikai szelekció által a '60-as évekhez képest az Egyesült Államokban közel megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése, és ma már eléri az évi 11 ezer kilogrammot. Hasonló javulás következett be hazánkban is. Eközben a tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye csökkent: nőtt az üresen álló napok és az egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma is.

Hibridbúza-előállítás és -hasznosítás

Az ENSZ prognózisa szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9,8 milliárdot. Az előrejelzések alapján a megfelelő mennyiségű táplálék biztosításához a jelenleginél 60-110 százalékkal több élelmiszert kell előállítani. Búzában a jelenlegi éves növekedés nem éri el az 1 százalékot, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re mindössze 38 százalékkal több termést takaríthatunk be.

Talajművelési ABC (VIII.): magágykészítés

Hogyan készítsük elő a talajt a vetésre? Mik a magággyal szembeni követelmények? Milyen eszközökkel lehet elérni a legjobb eredményt a különböző tulajdonságú talajokon? Többek közt ezekre a kérdésekre talál választ Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének most közreadott részéből.