Back to top

Talajművelési ABC (II.)

A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve, amely a szerző 2010-ben kiadott Talajművelők zsebkönyvéhez hasonlóan arra vállalkozik, hogy segítsen a talaj művelőinek nap mint nap adódó gondjai enyhítésében. A Talajművelési ABC egyaránt szól a szakmát éppen kezdő és az abban már járatos szakembereknek.

Ásópróba

A talaj felső (0–25/30 cm) rétegben jellemző állapot ellenőrzésére alkalmas egyszerű módszer. A kiásott minták alapján ítélhető meg a talaj szerkezetessége, nyirkossága, a felszínhez közel kialakult tömör réteg pontos helye, vastagsága, a művelésre alkalmassága. A táblán átsétálva fel kell fedezni a kritikus helyeket, és az elvégzett próbákat célszerű az ún. jobb részek mintáival összevetni.

1. fotó: Ásó a talaj 0–30 centiméter rétegének bírálatához
1. fotó: Ásó a talaj 0–30 centiméter rétegének bírálatához
A vizsgálathoz bármely, lapos, jól kiélezett, hagyományos vagy téglalap alakú ásó alkalmas (1. fotó).

Ásópróbás vizsgálat ajánlott hántott tarlón, nyári és őszi alapművelés után, a tavaszi munkák előtt, vetés után és a növényállományban. A forgók talaja kiemelt figyelmet érdemel, mivel állapotuk jelentősen rosszabb lehet a tábla belső részeinél. Egy-egy táblán legalább 10 ásópróba ajánlatos. A kritikus helyeken (belvíz nyomott folt, hőségben erős lankadás, túl korán „leszáradó kukorica” stb.) 2–3 próba szükséges.

2. fotó: Az ásóminta kijelölése
2. fotó: Az ásóminta kijelölése
Az ásópróba elvégzése: a kiválasztott helyen az ásó hegyével jelöljünk ki négyzetformát (2. fotó), majd nyomjuk az ásót egészen a talajba mind a négy oldalon. Az egyik oldalon készítsünk szabad helyet a minta kiemeléséhez. A mintát a kiemelés után az ásó lapján hagyva helyezzük a talajra (3. fotó).

3. fotó: Kiemelt ásóminta
3. fotó: Kiemelt ásóminta
Mérjük meg a mélységét, értékeljük a talaj szerkezetességét, nyirkosságát, a gilisztajáratokat, a tarlómaradványok helyét és állapotát. Szenteljünk figyelmet a gyúrás nyomokra (4. fotó) – és ha van –, a tárcsatalp- tömörödésre. Számláljuk meg a gilisztákat. Ha a talaj tömörnek tűnik az ásónyom alatt (az eketalp-tömörödés leggyakoribban 28 cm alatt van), le kell ásni újabb ásónyom mélységig.
4. fotó: Összegyúrt állapot jelei 10 cm alatt
4. fotó: Összegyúrt állapot jelei 10 cm alatt

Értékelés:

• Jó a talajállapot, ha a minta teljes egészében szerkezetes, morzsás (5. fotó), tömör réteget nem, ugyanakkor gilisztajáratokat és gilisztákat is tartalmaz.

• Közepes a talajállapot, ha a minta erősebb nyomásra kisebb- nagyobb rögökre bontható szét, erősen tömör réteg nincs, gilisztajáratok előfordulnak benne.

• Kedvezőtlen a talajállapot, ha a mintában kemény, összesajtolt réteg van, nehezen bontható szét (leejtve sem porhanyul), gilisztajárat nincs, ugyanakkor fel nem táródott vagy penészes tarlómaradványok vannak benne (6. fotó).

• Kedvezőtlen az állapot akkor is, ha a legfelső 0-15 vagy 0-28 cm talajréteg erősen poros szerkezetű (7. fotó).

Tanács: Ahhoz, hogy okos művelési döntéseket hozzanak, elengedhetetlen a talajok állapotának pontos ismerete!

5. fotó: Szerkezetes talaj gilisztákkal
5. fotó: Szerkezetes talaj gilisztákkal
6. fotó: Ekével aláforgatott, feltáratlan szalma ásómintával felfedve
6. fotó: Ekével aláforgatott, feltáratlan szalma ásómintával felfedve

Lazultréteg-mélység

A gyökérzet fajra jellemző formáját, mélyebbre terjedését elősegítő állapot kiterjedése a talajban. Lazító hatású művelőeszközökkel alakítható ki a konstrukciójuk szerinti mélységig. Kedvező esetben biológiai folyamatok révén is létrejöhet a növények által hasznosítható lazultság. A biológiailag aktív réteg tartósan kímélő művelés esetén mélyül. Gondozott tarlókon a szélsőséges nyári időjárás miatt kisebb-nagyobb mélyülés tapasztalható.

Az alapozó műveléssel kialakított, lazultréteg-mélység a nedvesség tárolásának első szintje, amely nagyon fontos a növény vízfelvétele szempontjából. A mélyen lazult réteg jobb vízfelvételre, mélyebb gyökerezésre ad lehetőséget, a sekély lazult réteg ennek ellenkezőjére.

Adott talajon a termesztést alapozó lazultréteg-mélység kialakítására, fenntartására csak a művelésre kedvező nedvességnél nyílik lehetőség, és olyan eszközzel, amely nem tömörít művelőtalpat.

A szélsőséges klíma a lazult réteg – vagyis a vízbefogadásra és a befogadott víz továbbítására alkalmas réteg – mélységét fontos védelmi tényezővé emelte. A lazultréteg-mélység szántóföldi vizsgálatok szerinti csoportosítása a klímakárenyhítés és a várható veszteség szerint: A szélsőséges klíma a lazult réteg – vagyis a vízbefogadásra és a befogadott víz továbbítására alkalmas réteg – mélységét fontos védelmi tényezővé emelte.

7. fotó: Poros szerkezet 10 centiméteres beázott réteg alatt
7. fotó: Poros szerkezet 10 centiméteres beázott réteg alatt
A lazultrétegmélység szántóföldi vizsgálatok szerinti csoportosítása a klímakárenyhítés és a várható veszteség szerint:

• 40–45 centiméter: biztonságos klímakárenyhítés,

• 35–40 centiméter: biztonságos klímakárenyhítés, csekély veszteség,

• 28–32/34 centiméter: közepes vagy jó klímakárenyhítés, kisebb veszteség,

• 22–25 cm: közepes klímakárenyhítés, közepes veszteség,

• 18–20 centiméter: gyenge klímakárenyhítés, nagy veszteség,

• 10–12 centiméter: igen gyenge klímakárenyhítés, súlyos veszteség.

A mélyebben lazult réteg különösen száraz idényben nyújt biztonságot, mivel a növények mélyebb gyökerezésük, ezáltal jobb vízellátottságuk révén hosszabb ideig tűrik a szárazságot. A sekélyen lazult réteg kockázatát a rendszeres beázás (vagy öntözés) enyhíti. A kalászosok termésvesztesége ekkor kisebb, ezért nem is keresik a miértet. A sekély lazult réteg a repcetermesztésre alkalmatlan. A sekély lazult réteg kockázatát tárcsatalp jelenléte fokozza. A talp, a kisebb esők vizét visszatartva rövid távon segít – pl. a növény kikel –, a teljes idényt tekintve azonban a nedvesség gyökérzónába áramlásának akadályozása miatt káros, termésszintet lerontó tényező.

Lazultréteg-mélység vizsgálata pálcaszondával

8. fotó: Pálcaszonda
8. fotó: Pálcaszonda
A talajban a lazult réteg mélységének, vagyis a tömör állapot kezdetének meghatározására alkalmas egyszerű módszer, amely kiegészítendő ásópróbás vagy szelvényvizsgálattal. Ezt a talajállapot-próbát a rómaiak is ismerhették:

„...gyakran meg kell próbálni a szántóvetőnek, nem csak megnézéssel, amely néha megcsal, ráomolván a föld az elrejtett padokra, hanem (...) valamely mérő rudat szúrjon keresztül a szántáson (...) valamely keményebb rész ellene áll ez azt mutatja, hogy az ugar nincs megtörve.” Lucius Junius Moderatus Columella (Kr. u. 1. század) óvása az évszázadok alatt feledésbe merült, ám a jelentősége nem csökkent.

A vizsgálat eszköze 8-9 milliméter átmérőjű, hegyes végű, 5 centiméterenként rovátkolt, 100–120 centiméter hosszú pálca (8. fotó), amely házilag is könnyen elkészíthető. Óvatosan (kb. 60 kg erővel) kell a talajba nyomni. Ahol „megakad”, ott kezdődik az első tömörebb réteg. Ekkor a pálcát a talajszintnél megfogva ki kell húzni; a rovások távolságát összeadva állapítható meg a lazult réteg mélysége. A következő szúrásnál próbálják átnyomni a tömör rétegen a pálcát, majd az újabb akadály kezdetekor kiemelni, és a rovásokat (5 cm-eket) összeadni. Ekkor a második tömör réteg kezdetét állapítják meg.

A lazultréteg-mélység vizsgálat ideje:

• A talaj lazultságának állapotát évente legalább két alkalommal fel kell mérni, először a sekély hántás után a 2–3. héten. A bírálat eredménye az alapművelés mélységének és módjának megválasztását segíti. A vetés utáni vizsgálat a talajmunkák minőségéről, és a várható kockázatról tájékoztat. Ez utóbbit pontosítja egy harmadik, a növényállományban végzett vizsgálat.

• Rendszeresen öntözött talajon a tenyészidőben 3–4 ellenőrzés szükséges.

• Újonnan vásárolt vagy bérelt talajon több vizsgálat tanácsos, tarlón, az alapművelést, a magágykészítést követően (a vetés előtt) és állományban, a talaj viselkedésének megismerésére.

• Tenyészidőben, ha gyengén fejlettek a növények vagy hőségnapokon erősen hervadnak, szúrópróbás ellenőrzés ajánlott. Ekkor érdemes a növények gyökerezését is szemügyre venni.

• A táblatérképeken célszerű a mintavételek helyét bejelölni.

9. fotó: Repce gyökéralak szántott talajban
9. fotó: Repce gyökéralak szántott talajban
A vizsgálat:

A tábla átlóin végig, 10–20 lépésenként – ahol a tenyészidőben rendellenességet tapasztaltak, ott sűrűbben szúrják a szondát a talajba. A talaj az első nagyobb ellenállású rétegig lazult, a növényeknek ez a mélység áll rendelkezésre a gyökerezéshez (9. fotó). A lenyomás erőltetése hiba, mivel túlbecsülhetik a talaj állapotát. A tábla sematikus térképén jelöljék meg a tapasztalatot.

A vizsgálat értékelése:

• Igen jó az állapot, ha bárhol a táblán legalább 40 centiméterig könnyen talajba nyomható a szonda. Ez a lazultrétegmélység bármely növénynek kedvez és a klímakár csökkentésre is jó.

• Jó az állapot, ha a lazult réteg 30–35 centiméter között változik. Ez a mélység a kalászosoknak száraz idényben kedvező, a repcének csak megfelelő. Ha a 30 centiméter alatt erősen tömör a talaj, kapásnövények alá meggondolandó a lazítás.

• Közepes az állapot, ha a lazult réteg 20–25 centiméter között változik. Ez az állapot csak akkor felel meg a növényeknek, ha a talaj 10–15 naponta beázik.

• Kedvezőtlen az állapot, ha a tábla bármely részén legfeljebb 10–20 centiméterig vagy ennél sekélyebben hatol a talajba a szonda. Csapadékban jól ellátott idényben megfelelhet pl. az őszi búzának, a többi növénynek kevésbé, száraz idényben pedig bármelyik növénynél kárfelerősítő tényezővé válik.

Művelőtalp-tömörödés

10. fotó: Eketalp, barázdában felfedve
10. fotó: Eketalp, barázdában felfedve
Nedves (művelésre kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas talajnedvességnél) talajban a bolygatott réteg alatt tömör réteg alakítása a talajjal nagyobb felületen érintkező eszközzel (ekevas, hagyományos tárcsalap, szárnyas kultivátor vagy lazító, 10. fotó). A hasonló művelés ismétlésétől és az átlazítás elmaradásától függően egy talajszelvényben 2-3 károsan tömődött réteg is kialakulhat. A leggyakoribb ok az, hogy nincsenek ismeretek a lehetséges kárról és a művelőeszközök hatásáról.

Tanács: Rendszeres talajállapot- vizsgálattal e hiba felfedhető, javítása elvégezhető!

Tárcsatalp-tömörödés

A nyirkos és nedves talajban alakul ki a hagyományos tárcsalapok tömege és csúszása következtében, a szokásos művelés mélységétől függően a 12–18 centiméter alatti rétegekben (11. fotó). A tárcsázás ismétlésekor (mindegy, mennyi idő telik el közben, pár nap vagy több hónap), a tömör réteg tovább vastagodik (12. fotó). Szántáselmunkáláskor, ha a talaj az adott szelvényben nedves, a tárcsa a tömege és a lapok nyomása következtében tömörít, víz és a gyökerek által nehezen átjárható réteget alakít. A hazai szakirodalomban 1987 óta (Birkás) használt fogalom. A tárcsatalp-tömörödés adott talajon a művelési kultúra hanyatlására utal.

Tanács: A tárcsatalp-tömörödés mélyebben járó kultivátorral átmunkálható. Vastag talpréteg esetén meggondolandó, egy vagy két menettel történjen az átlazítás. A tárcsatalp átszántható ekével is, azonban nem mindegy, milyen a talaj nedvességtartalma. Nedves talajon ugyanis – bár a tárcsatalp átszakad – a tömör réteg a szántott réteg alatt alakul ki.

A tárcsatalp-tömörödés a tárcsa szakszerűtlen használatakor bármely talajon kialakul. Kötött talajon különösen veszélyes, mivel a tárcsázott rétegben lévő por az esőkkel a talpig mosódik, ott a por az agyagkolloidokkal és a talppal összecementálódva a vízmozgást teljesen lezáró réteggé alakul. Ásópróbával felfedhető, a kár könnyen felismerhető az ásóval feltört, élesen sarkos frakciók sokaságáról (13. fotó). A lazítókések vájataiban a sok élesen sarkos frakció arra utal, hogy nagyon is szükségessé vált a tömör állapot enyhítése
(14. fotó). Sekély termőrétegű talajokon nem szerencsés még tovább csökkenteni a gyökerezésre alkalmas réteget.

Ha a talaj nedves, a tárcsa helyett – a kisebb károkozás előnyével – jobb megoldás a kultivátoros művelés. A tárcsatalp-tömörödés jó szerkezetű, mérsékelt ülepedési hajlamú mezőségi talajokon is kialakul egy-egy nedvességhez alkalmatlan beavatkozás következményeként. Újabb tárcsázáskor a tömör réteg vastagodását sem lehet elkerülni (12. fotó).

Meggondolandó: A tárcsatalp- tömörödés kialakulása a szakma szabályainak betartásával megelőzhető. Nem szabad az elfogadhatónak látott tárcsázott felszínt addig nyugtázni, amíg a talajt legalább 30 centiméter mélységig meg nem vizsgálták. A tárcsát sokszor használóknak az ásópróbás vizsgálatot is gyakran kellene végezniük.

Ide kattintva adhatja le szavazatát a 4. számú, "Talajművelési ABC (II.)" cikkre!

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Személyes élményekből kalandkönyvek

A gyerekkori élmények, a tájékozódási futások és a terepi geológusi hivatás alatt szerzett ismeretek birtokában először túravezetésre vállalkozott Balogh Tamás. Aztán elindított egy terepi futóverseny-sorozatot, majd meg­írta az első kalandkönyvét szülővárosáról, Egerről és az azt ölelő Bükkről. Azóta további három kötet is készült a Káli-medence, a Duna­kanyar és a Dunazug fölfedezé­séhez.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.