Back to top

Növénytáplálás: gyökértől a levélig

Idén már második alkalommal – mintegy kétszáz „vegytiszta” résztvevővel – szervezték meg a Pest megyei Tápanyag-gazdálkodási Tanácskozást.

A Szent István Egyetemen, a Magyar Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete által jegyzett esemény megnyitóján Erdész Ferenc, a szervezet elnöke nyugtázta, ilyen létszám mellett minden esély megvan rá, hogy február közepén hagyományt teremtve, mindig a legaktuálisabb témák kerüljenek terítékre.

Az eseményen tizenegy, a tápanyag utánpótlásban meghatározó cég mutatkozott be. A szervezők kérésének megfelelően az előadók nem csak a termékeik ismertetésére helyeztek hangsúlyt, de fontos talaj- és növényélettani információkat is megosztottak a hallgatósággal.

A szintetikus nitrogén műtrágya gyártása 1908-ra tekint vissza, amikor Fritz Haber kidolgozta az eljárást, amit Carl Bosch 1913-ban üzemi szintre fejlesztett. Ezt nevezik ma is Haber-Bosch szintézisnek. A szakember kitért a szórhatóság kérdésére, amiben a granulátum – az egyenletes szemcsenagyság – mellett tette le a voksát. Mint elmondta, a nem megfelelő szóráskép nem csak a termés mennyiségében és minőségében jelenik meg, hanem a betakarítási munkát is befolyásolja.

A növényt is meg kell kérdezni a tápanyag utánpótlásról
Fotó: viniczai

Míg az ammónium nitrát – amely 32-43 százalék nitrogént tartalmaz – erősen higroszkópos és robbanásra érzékeny – bár ezt több gyakorlati szakember azzal cáfolta, hogy évtizedek óta probléma nélkül alkalmazzák -, az ammónium szulfát talajsavanyító hatására kell odafigyelni, az urea típusú anyagokat pedig legalább két héttel a vetés előtt kell kijuttatni, mert gázosodva mérgezheti a növényt.

„Ne feledkezzünk el arról, hogy a nitrogén zömét a gyökéren keresztül veszi fel a növény, a lombtrágyázás csak kiegészítő lehet”

- hangsúlyozta a szakember. Ugyanakkor jobb az osztott kijuttatás, a különböző  vegetációs fázisok igénye szerint. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy míg az ammónium nitrát esetében 3, a karbamidnál 20 százalékos veszteséggel kell számolnunk. A kijuttatás idejét nagyban befolyásolja, hogy hazánk 90 százaléka nitrogén érzékeny. A nitrát direktívának megfelelően október vége és február közepe között nem engedélyezett a műtrágyázás, kivéve a kalászosokat, ahol már február elejétől indulni lehet. A kijuttatott mennyiség növényi kultúrától és talajtípustól is függ.

A harmonikus, hatékony tápanyag gazdálkodás a cél, amihez ismerni kell a növények és a talaj tulajdonságait.

A nitrogén csökkenti a kálium felvételt, a réz mobilitását. Ezzel szemben a foszfor segíti a nitrogén felvételt. „Aki intenzív nitrogén trágyázást végez, annak gondoskodnia kell a kén utánpótlásról”- mutatott rá a szakember, hogy a tápanyag hiánynak oka lehet az alacsony talajhőmérséklet, a légköri aszály is. Lényeges az elemek növényen belüli mozgása. A nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium és a cink mobil, így a hiánytünetek az idősebb leveleken jelentkeznek. Ezzel szemben a kalcium, a bór, a réz, a mangán a kén vagy a molibdén nehezebben mozgatható, ezért a fiatal leveleken vehetjük észre hiányát. A rendezvényen az alma példáját hozták fel, amíg a növény a sejtosztódás stádiumában van, a kalcium a levélből visszaáramlik a termésbe, amikor viszont beindul a sejtmegnagyobbodás, ez a forrás már nem elegendő. Ezért fordulhat elő, hogy a levélanalízis alapján elegendőnek tűnhet a kalcium mennyisége, miközben a termésen megjelennek a hiányt jelző fekete foltok.

 

Az alaptrágyázás mellett a kezdeti időszakban a starter műtrágyák a vetéssel egy menetben történő kijuttatására is oda kell figyelni. Kelés után még nem eléggé fejlett a gyökérzet, azért fontos, hogy ne csak a növény gyökeréhez közel tegyük a tápanyagot, hanem az vízoldható is legyen. Elvárás a starter műtrágyákkal szemben, hogy kisebb dózis mellett is erőteljes hatást fejtsenek ki. A gyorsabb kezdeti fejlődésnek pedig egységes, egészséges állomány az eredménye.

Ezek a készítmények növény vagy talajspecifikusak. Bár minden tápelem fontos, de különösen oda kell figyelni a nitrogénre – amely könnyen kimosódik a gyökérzónából -, a foszforra – amely felvehetősége a gyér gyökérzet miatt gátolt -, a cinkre – mivel a talajok nagy részében kevés van belőle, ráadásul a gyökérnövekedéshez elengedhetetlen – valamint a kalciumra, amely szintén a gyökérnövekedés alapja.

Miközben a foszfort csak közvetlen közelről tudja felvenni a gyökérzet, lúgos talajon 8-10 nap alatt akár a fele is lekötődik, s elvész a növény számára.

A zöldtrágyák nem növelik jelentősen a talaj tápanyag tartalmát, inkább a szerkezetére vannak pozitív hatással. Hazánkban legnagyobb mennyiségben a mészammon-salétromot – MAS – alkalmazzák, mivel kisebb a talajsavanyító hatása, míg a karbamid nagy előnye a magas nitrogén tartalom.

Fotó: viniczai

A folyékony nitrogén kijuttatása elsősorban azért nem kapott nagyobb teret a termesztésben, mert tárolásához nyomásálló tartályra van szükség, ugyanakkor kicsi a tárolási vesztesége, s könnyen kijuttatható. A szilárd műtrágyák javára írható a könnyű anyagmozgatás, miközben jelentősebb a kipárolgási és kimosódási veszteségük.

A lombtrágyázás ugyan másodlagos tápanyag utánpótlási elem, de néha az egyetlen lehetőség. Bár optimális tápanyag szolgáltatás a cél, de ez is a növény vegetációs fázisától függő, változó állapot. Ráadásul az ültetvények alaptrágyázásánál hosszú évekre szóló koncepció kidolgozására van szükség, hiszen évtizedekig fenntartandó, hozamképes monokultúrákról van szó. A tápanyag utánpótlás legalább két évre – elsőben közvetlenül, másodikban a vesszőn és termőalapokon keresztül közvetve a termésre - is kihat.

Ha megnézzük a föld nitrogén mérlegét és a leggyakoribb nitrogén veszteségeket, elmondható, hogy a legnagyobb mennyiséget mikroorganizmusok biológiai megkötése jelenti, míg a veszteség legfőbb forrása a denitrifikáció. Ebből is kitűnik, a bioszféra nitrogén körforgásában kulcsfontosságúak a mikrobiális folyamatok. Így bármely környezeti változás, amely befolyásolja a mikrobák tevékenységét, hatással van a talajok nitrogén háztartására is.

Szinte az egész periódusos rendszert megtaláljuk a növényekben. Talajaink annyira kimerültek, hogy mindenki keresi a megoldást javításukra. Már nem elég a puszta tápanyag utánpótlás, szükség van a biológiai készítményekre is. Könnyű tápanyagról beszélni, de meg kell azt is nézni, mit szól hozzá a talaj, a talajélet és a növény.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Semmi sem zavarja a betakarítást

Előre láthatólag szombaton érkezik majd egy markáns hidegfront, mely meghozza az őszi időjárást, de csak a hőmérsékletben. Ez után a front után sem fordul ugyanis csapadékosra az idő, valószínűleg csak egy nap lesz esős, aztán ismét száraz idő következik.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.