Back to top

A hőstressz hatása

A nyári meleg időszakban fellépő termelés-visszaesés egyre jelentősebb az utóbbi években fokozódó kánikulák miatt. A nagy genetikai képességű gazdasági haszonállatok ugyanis igen erősen reagálnak a tartósan magas környezeti hőmérsékletre. Az intenzíven tejelő tehenek esetében a nyári hónapokban a hőstressz következtében csökken a napi tejtermelés, illetve romlanak a szaporodásbiológiai mutatók is.

Magyarország éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 10-11 °C. A nyarak átlaghőmérséklete 19,7 °C, az év legmelegebb időszaka július vége és augusztus eleje. Vannak kiugróan meleg évek is, például a 2015-ös évben, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján, egy kivétellel (október) az összes hónap jelentősen melegebb volt a megszokottnál. Egész nyáron hosszan tartó hőhullámok és hőségriasztások voltak, az augusztus országos átlagban 2,8 °C-kal melegebb volt az 1981–2010-es évek átlagánál. A 2015-ös esztendő a harmadik legmelegebb év volt hazánkban a meteorológiai szolgálat adatsorainak 1901-es kezdete óta, és a legmelegebb év globálisan 1850 óta.

A hőstressz határa 26 ºC

A hőmérséklet a szervezet szinte valamennyi életfunkciójára hatással van, befolyásolja a kémiai reakciók sebességét, módosítja a fehérjék (enzimek) szerkezetét, funkcióját stb. Gazdasági állataink – így a szarvasmarha is – állandó testhőmérsékletű, homeoterm fajok. Testhőmérsékletük csak szűk határok között változik, és viszonylag független a környezet hőmérsékletétől. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az állat több-kevesebb energiát mindig a testhőmérsékletének fenntartására fordít. Bizonyos hőmérsékleti tartományon belül nem kell külön energiát fordítania a test hűtésére vagy fűtésére. A tejelő szarvasmarha esetében ez a 0 és +20 °C közötti tartomány.

Az állatok létfenntartása minden esetben „elsőbbséget élvez” a termeléssel szemben. A létfenntartás energiaszükségletét számos tényező befolyásolja (faj, testtömeg, életkor, ivar, termelés), de legfontosabb ezek közül a környezet hőmérséklete.

Komfort zónának nevezzük azt a hőmérsékleti tartományt, amelyben az állat a legkevesebb energiát fordítja a testhőmérséklet fenntartására, egyúttal ebben a tartományban legjobb az állataink közérzete. A tejtermelő tehén komfort zónája mínusz 15 és plusz 26 °C között van. A hőstresszt úgy definiálhatjuk, hogy a tejelő tehénre jutó hőmennyiség már meghaladja az állat hőleadó képességét, tehát a környezeti hőmérséklet a relatív páratartalom, a napsugárzás és a légmozgás hatására olyan környezeti körülmények jönnek létre, amelyek nem fedik a tehén termoneutrális zónáját. A hőstresszt kiváltó környezet páratartalom függő, de Magyarországon általában 26 °C-os hőmérséklet felett van a határ.

Negatív hatások

Az intenzíven tejelő tehenekben az emésztés és az azt követő metabolikus folyamatok adják a hőtermelés nagyobb részét, így érthető, hogy magasabb környezeti hőmérsékleten az állatok kezdeti és hatékony reakciója a testhőmérséklet fenntartására a takarmányfelvétel csökkentése. A testhőmérsékletük is emelkedik, a szárazanyagfelvétel- csökkenés fokozza a zsírmobilizációt, így súlyosbítva a laktáció eleji állat-egészségügyi veszélyeket. Az állatok vízfogyasztása is emelkedik, jelentős stresszhatás esetén +50-125 százalék vízfelvétellel kell számolni. A hőstressznek kitett tejelő teheneknél az étvágytalanság következtében a kérődzés intenzitása, időtartama és a bélmozgások száma is csökken. A bendőmozgások és a bendőfermentáció intenzitásának csökkenése következtében a bendőben keletkező illó zsírsavak mennyisége is drasztikusan csökkenhet, és ennek eredményeképp megnő a bendőacidózis kialakulásának a veszélye.

Nagy melegben a tehén áll, a nyelve lóg, nyáladzik. Ez azért káros, mert a nyál nem a bendőbe jut, és nem tudja kifejteni azt a jótékony pufferhatást, amire hivatott, a bendőben csökken a pH. A takarmányfelvétel visszaesése miatt (a tehén csak 4-5-ször eszik naponta, szemben az egészséges körülmények közötti 10- 20-szal), az energiahiány kiküszöbölésére az abrakot kiválogató tehén szintén elősegíti bendője elsavanyodását. A hőstressz alatti intenzív légvételek (zihálás) miatt az állat kevesebbet kérődzik, pedig a nyálképződés legfontosabb kiváltója a kérődzés. A zihálás következtében a bikarbonátszint a vérben lecsökken. A kevesebb nyál bikarbonát-tartalma is mérséklődik, kisebb lesz a pufferhatása, nem tudja csökkenteni az elsavanyodást. Az acidózis hatása hónapokkal később jelenik meg, például sántaság, irhagyulladás (laminitisz) formájában.

A hőstressz negatív hatását fokozza, hogy a laktáció elején minden tehénnél kialakul a negatív energiamérleg, a metabolikus stressz. Az energiahiány miatt a zsírmobilizáció fokozódik, nő a ketonanyagok koncentrációja a vérben, s akár már a szubklinikai ketózisnak is jelentős negatív hatása lehet a szaporodásbiológiai teljesítményre.

A hőstressz tejtermelésre gyakorolt hatása állományszinten mérhető, a tejhozam csökkenésének mértéke függ a hőstressz mértékétől, a hőstressz- periódus hosszától, valamint az azt közvetlenül megelőző napok időjárásától. Gazdasági kártételeit a tejtermelés olykor drasztikus csökkentésén túl tovább súlyosbítja a tej egyes beltartalmi paramétereinek a megváltozása. Az étvágytalanságból adódó alacsony szárazanyag- és rostfelvétel, az elégtelen bendőműködés, valamint rostbontás következtében ugyanis jelentősen csökken a tej zsírtartalma. A stressz következtében felszabaduló kortizol csökkenti továbbá a fehérjeszintézis mértékét, melynek eredményeképpen a tejfehérje-koncentráció is csökken. Amennyiben a hőstressz a nyári meleg időszakban tartósan fennáll, számolnunk kell a szomatikus sejtszám állományszintű emelkedésével is.

A hőstressz hatása a tejtermelésre és a szomatikus sejtszámra Vizsgálatainkban néhány észak- és kelet-magyarországi holstein-fríz állomány tejtermelési és szaporodásbiológiai mutatóit elemeztük, különös tekintettel a nyári időszakra.

A 2015-ös telepi vizsgálatunkban májustól a tejtermelés csökkenése volt megfigyelhető (1. ábra), a napi 30-32 literes átlag a forró júliusi hónapban 24 literre esett, a termelés elérte az éves mélypontját. Az állatok a nagy meleg általi stresszből lassan, hosszú idő múlva tudták a termelésüket újra normalizálni.

Vizsgálatainkban a szomatikus sejtszám is jelentősen emelkedni kezdett a nyári meleg beálltával (2. ábra), aminek kiváltója a tőgygyulladás. A hőstressz hatására gyakoribbá válhat a tőgygyulladás, főleg akkor, ha a hőstressz higiéniai hiányosságokkal is párosul. A kedvezőtlen mikroklíma (túl meleg; magas páratartalom) csökkenti a tehenek természetes ellenálló képességét és a kórokozók felszaporodásához is kedvező lehet. A tehén, hogy szőrzetét nedvesítse, olykor a trágyalébe is belefekszik.

A hőstressz hatása a termékenyülésre

A termékenyítési index az adott időszakban végzett összes termékenyítés arányát mutatja a következményes vemhesülések számához képest. Vizsgálatainkban szembetűnő különbség figyelhető meg az üszők és a tehenek termékenyítési indexe között. A 3. ábrán jól látszik, hogy az üszők termékenyítési indexe sokkal kiegyenlítettebb egész évben, stabilan tartja az 1,6-2,3 közötti értékeket. (Üszőknél ezért is használnak szexált szaporítóanyagot). A tehenek esetében az emelkedő hőmérséklet és a romló termékenyítési index között szoros korrelációt találtunk.

A termékenyítési index növekedésével párhuzamosan a tehenek vemhesülési százaléka is csökkent. A vemhesülési százalék (fertilitási index) azt fejezi ki, hogy az adott időszakban (pl. egy hónapban) összesen termékenyített nőivarú szarvasmarha közül hány százalék vemhesül. Az általunk vizsgált telepeken a teheneknél az év eleji hónapok 47-58 százalék közötti vemhesülési aránya júliusban és augusztusban 20 százalék körüli értékre esett vissza.

A hőstressz hatása a vemhesség idejére

Az ellés a borjú megszületését jelenti, de tágabb értelemben még ide tartozik az anyaállat felkészülése az ellésre, az elléssel kapcsolatosan az anyagcsere áthangolódása, a hormonális és morfológiai változások, a magzatburok eltávozása és az involúció megindulása. Az ellést 10-14 nappal megelőzően megkezdődik a szülőút fokozatos ellazulása, amely hormonális hatások következménye. A folyamatot megindító impulzus a fokozott magzati kortikoid funkció („magzati stressz”) eredményeként jön létre. A magzati kortizol a placentába, majd az anyai vérkeringésbe átjutva végső soron csökkenti a progeszteronszintet, a méhizomzat fokozatosan visszanyeri spontán aktivitását és oxitocin iránti érzékenységét. Szabályos vemhességi idő elteltével érett és életképes borjú születik. Általában a vemhesség 260. napja után születő borjak nevelhetők fel. Az ellés alapvetően meghatározza a továbbiakban az anyaállat sorsát, vagyis egészségi állapotát, az involúció lefolyását, az újraivarzást, a fogamzást, a két ellés közötti időszak hosszát, a szaporodási ciklust, illetve a hasznos élettartamot.

Egy észak-magyarországi holstein-fríz tejelő telepen 2002 és 2012 között elemeztük a vemhességi napok hosszát. A tizenegy évet átfogó vizsgálatban a vemhességi napok hossza átlagosan a 4. ábra szerint alakult a különböző évszakokban.

A leghosszabb vemhességi időket a téli hónapokban (november– február) ellő teheneknél regisztráltuk, átlagosan 281,2 nap volt, a legrövidebbek pedig a június–augusztus között ellőknél voltak (277,3 nap). Statisztikailag igazolható különbséget tudtunk kimutatni a téli és nyári vemhességi napok számának átlagai között (F=14,178; P<0,001). A vizsgált 11 évben a leghosszabb vemhességi idő 286 nap, a legrövidebb 273 nap volt, ami 13 napos különbséget jelent a vemhesség időtartamában.

Az 5. ábra jól szemlélteti a hőmérséklet hatását a különböző korcsoportú szarvasmarhákra. Érdekes módon a július– augusztusi nagy melegben a tehenek vemhességi ideje rövidült (270 nap), az üszőké viszont nem (277 nap). Megfigyeléseink arra engednek következtetni, hogy a hőmérséklet egyértelműen nagyobb hatással van a tehenekre, míg az üszők szervezetét kevésbé befolyásolja.

A hőstressz hatása a két ellés között eltelt időszakra

Egy kelet-magyarországi telepen a két ellés közötti időszakot a 2015-ös évben a 6. ábra mutatja. Elemezve az ábrát, például a július hónapban ellő egyedek két ellés közötti ideje átlagosan 451 nap (15 hónap) volt, tehát 2014. április közepén ellettek előzőleg ezek a tehenek. Ha ezt követte egy nagyjából 50 napos involúciós időszak, akkor az állatoknak körülbelül 2014. május végén-június elején kezdődött a szervizperiódusa.

A 7. ábra a két ellés közötti idő főbb szakaszait mutatja, melyen a július közepi ellésből átlagos vemhességi idővel (285 nap) visszaszámolva a vemhesülés ideje 2014. október elejére tehető, a szervizperiódus (kb.116 nap) pedig június eleje és október vége közé, tehát az év legmelegebb időszakában termékenyítették, illetve kellett volna termékenyülni a teheneknek. Ez alatt a négy hónap alatt akár négyszer- ötször is termékenyítették az egyedet, tehát a termékenyítési index is igen magas, a felhasznált szaporítóanyag pedig felesleges kiadást jelentett. Az októberi termékenyülés valószínűleg a nyári hőstressz tüszőérésre gyakorolt elhúzódó hatásának az eredménye. Az üres napok száma a meleg miatti sikertelen termékenyítések hatására megnőtt 166 napra, ezzel magyarázható a július és augusztus hónapban tapasztalt 450 nap körüli két ellés közötti időszak állományszinten.

A megfelelő időben

A hőségnapok az állatok jóllétére, a szaporodásbiológiai mutatókra és a termelési eredményekre gyakorolt káros hatásai különböző tartástechnológiai módszerekkel mérsékelhetők. A mai technológiák mellett lehetőségünk van szabályozni az istálló hőmérséklet- és páratartalmát, ugyanis ez az egyik legfontosabb tényező, amely növeli a tejelő tehenek ellésfogamzási intervallumát az év forró évszakában. Különböző kísérleteket tettek a hőstressz termékenységre gyakorolt hatásainak leküzdésére, beleértve az árnyékolást, a mesterséges szellőzést, a megfelelően méretezett ventilátorokat, illetve párásító berendezéseket. Hazai és külföldi tapasztalatok alapján az árnyékolás és a mesterséges légmozgás kombinációját alkalmazó párásító berendezés a tehenek hűtésének leghatékonyabb módszere.

A hűtőrendszerek meleg időben történő használata kedvező hatással jár, de ezek önmagukban nem állítják helyre a normális termékenységet. A nyári meddőség enyhíthető a jó minőségű takarmánnyal a negatív energiamérleg leküzdésére és hormonális kezeléssel a normális ciklus kiváltására.

Az általunk vizsgált telepeken az istállókat korszerűsítik, tetőszellőzőket alakítanak ki, nagy teljesítményű ventilátorokat telepítenek, az etetők fölé párásító berendezést helyeznek fel. Javasolható, hogy ahol még nem történtek meg ezek a beruházások, minél előbb tegyék meg a telepek, és ne csak a termelő istállókban, de a vemhes üszők, a termékenyítendő üszők és a szárazonálló tehenek istállójában is. Ahol a fejőház várakozója nyitott, ott problémát okozhat a kora délutáni (3 és 4 óra közötti) fejés. Ekkor még nagyon meleg van, nincs jó hatással az állatokra, ha árnyékmentes, szűk területre zsúfolják össze az állományt. Ilyen helyen mindenképp fontos a várakozó lefedése, akár teljes mértékben, akár csak raschel hálóval is.

Rendkívül fontos a megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása!

Manapság a hőségnapokra való figyelmeztetésben nagy segítséget nyújt az internetes időrájás-előrejelzés. A Mackei és munkatársai (2017) által kifejlesztett Kárpát-medencei hőstressz előrejelzési rendszer minden nap, a következő hat napra vonatkozólag készít hőstressz- előrejelzési térképet, mely az észlelést, a lehetséges kockázatok felismerését segíti az állattartó telepeken dolgozó szakemberek számára.

Van olyan telep, ahol a termékenyítést 14-15 óra között végzik a nyári hónapokban is. Ilyenkor a legmelegebb időben zavarják fel a teheneket az istállóban, amit azok nehezen viselnek. Javasolható, hogy a termékenyítést a kora reggeli órákra időzítsék vagy akár hagyják ki! Eredményeink is bizonyítják, hogy a legforróbb hónapokban nagyon gyengék a termékenyítési eredmények, csak időt, pénzt, energiát használunk fel, a termékenyülés pedig elmarad. Ezért ne rutinból végezzük a termékenyítéseket ebben az időszakban, hanem átgondoltan, még inkább odafigyelve az állatok általános élettani állapotára, korára, ivarzására, az időjárásra, a hőmérsékletre, a fronthatásra, valamint a termékenyítés körülményeire.

Novotniné dr. Dankó Gabriella

Debreceni Egyetem MÉK Állattenyésztéstani Tanszék

Ide kattintva adhatja le szavazatát az 5. számú, "A hőstressz hatása" cikkre!

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Ikercsikók születtek Egyházasrádócon

Két hét eltelt az előrejelzett időponthoz képest, mikor megindult az ellés, de végül minden rendben ment. A tulajdonos nagyon büszke vagyok a lovára, hogy könnyen, egyedül a világra hozta az ikreket.

A tojás árát is felfelé hajtja az aszály

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon. Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Rangos kutyakiállítás a szomszédban

Közel ezer ebet mutattak be azon a nemzetközi kutyakiállításon, amelynek az elmúlt hét végén adott otthont a muravidéki kisváros, Lendava. A CACIB Lendava 2018 nevű versenyre számos magyarországi ebtartó is érkezett.

A díszpintyek királynője

Minden valószínűség szerint a gould amandina nyerné azt a szépségversenyt, melyet a fogságban gyakran tartott díszpintyek között rendeznének. Elnevezése is szépségére utal, ugyanis John Gould gyönyörű felesége tiszteletére nevezte el ezt az Ausztráliában honos madarat. Magyarországra még a két világháború között érkeztek első példányai.

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.

Egyre népszerűbb a tevetej, a tevesajt és jön a "teve fitnesz szelet"

A Közel-Keleten hagyományos és kulturális szempontból fontos italként ismertté vált tevetej nemzetközi szinten is egyre népszerűbbé válik.

Kecsketartás: az eredmény szüli az eredményt

Nyakunkon a fedeztetési szezon, most kellene a kecskéseknek megalapozniuk a jövő generációkat, és bizony, ilyenkor alaposan át kell gondolni bizonyos kérdéseket.