Back to top

Kevesebb rovarölőt használna? Vessen vadvirágokat a földje közepére!

Angliában kísérleti jelleggel több helyen is vetettek olyan kalászos gabonatáblákat, melyek közepére egy vadvirágokból álló sáv került. Az elmélet szerint ez a sáv segíti a ragadozó rovarok túlélését, melyek elpusztítják a kártevőket.

Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Fotó: Matthias Tschumi/Agroscope
A vadvirágos mezőket 15 nagyméretű szántón vetették Közép- és Kelet-Angliában tavaly ősszel, és öt éven keresztül fogják megfigyelni. A projektet a z Ökológiai és Hidrológiai Központ gondozza (Centre for Ecology and Hydrology, CEH).

Az elmúlt években jelentősen nőtt az aggodalom a növényvédőszerek által okozott környezeti károk miatt. A földek körüli vadvirág sávok használatával, melyek segítik a zengőlegyek, fürkészdarazsak, futóbogarak túlélését, bizonyítottan csökkenteni lehet a kártevőket a növénykultúrákban, sőt, a termésmennyiség is fokozható.

Eddig azonban a vadvirágos sávok csak a földek szélén voltak, ezért a természetes ragadozók nem tudták elérni a tábla közepét. "Csak képzeljük el, mekkora egy futóbogár, és milyen hihetetlenül hosszú gyalogtúra számára a tábla közepéig eljutni" mondta Richard Pywell, a CEH professzora.

A GPS vezérelt kombájnok ma már precízen aratják le a terményt, vagyis a vadvirág sávot a tábla közepén ki tudja kerülni, így az egész évben megmaradhat és búvóhelyként szolgálhat. Pywell kezdeti kísérleteiből megmutatkozik, hogy az egymástól 100 méterre vetett sávokból a ragadozók már képesek megtámadni a levéltetveket és más kártevőket az egész táblán. A sávba vetett vadvirágok közt megtalálható a réti margitvirág, réti here, vadmurok, és egy imola faj, ami Magyarországon nem honos.

Az új terepi kísérletekben a sávok hat méter szélesek, és mindössze a tábla 2 százalékát foglalják el. Egy teljes vetésforgó cikluson keresztül fogják figyelni, kezdve az őszi búzával, majd repcével, és végezetül tavaszi árpával.

"Ez egy igazi vízválasztó kísérlet - nekünk tudósoknak valódi, gyakorlatban is használható megoldásokkal kell előállnunk" mondta Pywell. Ő vezette azt kutatást, ami 2017-ben áttörő eredményt ért el, és megállapította, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek nemcsak az egyes rovarokat károsítják, hanem az egész méhpopulációt.

Az új kísérletben a kutatók azt is figyelni fogják, hogy mik vonzzák be a rovarokat a táblák közepére, ahol nagyobb eséllyel vannak kitéve a rovarölőszereknek.

Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is: ott búzavirágot, koriandert, hajdinát, pipacsot és kaprot használnak. Pywell reményei szerint a természetes ellenségeik képesek sakkban tartani a kártevőket évről-évre, és nem várható azok számának ugrásszerű növekedése: "Az lenne az ideális, ha sosem kellene permetezni".

A brit kormány vezető tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett szeptemberben, hogy a törvényhozók feltevése arról, hogy biztonságos a növényvédőszerek ipari mértékű alkalmazása a vidéki tájban, nem igaz. Ezt további erősen kritikus jelentések követték a növényvédőszerekkel kapcsolatban, beleértve azt a kutatást, miszerint a gazdák feleannyi növényvédőszert is használhatnának veszteség nélkül, illetve azt is, amiben az ENSZ elítéli a "mítoszt", miszerint csak növényvédőszerek alkalmazásával lehet etetni a világot.

"Nyilvánvaló igény mutatkozik rá, hogy csökkentsük a növényvédőszerek használatát" mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (Agriculture and Horticulture Development Board) kutatási igazgatója. "Valószínűleg még jópár évbe telik, míg a kártevők nem okoznak problémát, és a növényvédőszerek használatát erőteljesen csökkenthetjük. Azonban lesznek olyan évek, amikor egyes kártevők, vagy betegségek felütik a fejüket, és akkor ténylegesen szükségünk lesz a növényvédőszerekre."

Azonban hangsúlyozta, hogy jelentős kulturális változásra van szükség a mezőgazdaságban, ahol jelenleg a rovarölőket attól függetlenül használják, hogy jelen van-e a kártevő, vagy sem. "A növényvédelmi tanácsadás az Egyesült Királyságban nagyrészt azoknak az agrárszakembereknek a kezében van, akik a növényvédőszer gyártókhoz kötődnek, amelyek viszont az értékesítésben érdekeltek - mondta, hozzátéve, hogy erős piaci nyomás mellett pedig hajlamosak a megelőző hozzáállásra is.

Forrás: 
www.theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

Környezetbarátabb termésnövelő termékeket lehet forgalmazni

Az uniós tagállamok állandó képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást.

Több fémzárolt vetőmag került idén a földbe

A Magyarországon előállított, fémzárolt vetőmag mennyisége tavaly összesen 316,3 ezer tonnát tett ki – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).

17 tonna feletti átlagtermés: szenvedélyük a kukorica

Ha nem is dőltek meg a korábbi rekordok, szép sikerek születtek az idei, X. Kukorica Termésversenyen. Minderről ünnepélyes keretek között számolt be a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöksége. A gödöllői Grassalkovich Kastélyban tartott díjátadó ünnepségen az ország öt régiójából jöttek el termelők, hogy együtt örüljenek saját és egymás sikereinek.

Zöldborsó: a velőtől a kifejtőig

A zöldborsó nem egyetlen egységes kategória. Biológiai igényeiben, megjelenésében és a tenyészidő hossza tekintetében is eltérő változatai különböztethetők meg: a kifejtőborsó, a velőborsó és a cukorborsó. Létezik lapos hüvelyű és telt hüvelyű borsó.

Kérdőív biogazdák figyelmébe

Az ökológiai vetőmagokkal/szaporítóanyagokkal és nemesítéssel kapcsolatban oszthatják meg tapasztalataikat és véleményüket a gazdálkodók a LIVESEED kérdőíven, az unió-szerte zajló felmérést Magyarországon az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezi. A felmérés eredményeként létrejövő adatok további ökológiai növénynemesítéssel és vetőmagtermeléssel kapcsolatos kutatásoknak szolgálnak alapul.