Back to top

Kevesebb rovarölőt használna? Vessen vadvirágokat a földje közepére!

Angliában kísérleti jelleggel több helyen is vetettek olyan kalászos gabonatáblákat, melyek közepére egy vadvirágokból álló sáv került. Az elmélet szerint ez a sáv segíti a ragadozó rovarok túlélését, melyek elpusztítják a kártevőket.

Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Fotó: Matthias Tschumi/Agroscope
A vadvirágos mezőket 15 nagyméretű szántón vetették Közép- és Kelet-Angliában tavaly ősszel, és öt éven keresztül fogják megfigyelni. A projektet a z Ökológiai és Hidrológiai Központ gondozza (Centre for Ecology and Hydrology, CEH).

Az elmúlt években jelentősen nőtt az aggodalom a növényvédőszerek által okozott környezeti károk miatt. A földek körüli vadvirág sávok használatával, melyek segítik a zengőlegyek, fürkészdarazsak, futóbogarak túlélését, bizonyítottan csökkenteni lehet a kártevőket a növénykultúrákban, sőt, a termésmennyiség is fokozható.

Eddig azonban a vadvirágos sávok csak a földek szélén voltak, ezért a természetes ragadozók nem tudták elérni a tábla közepét. "Csak képzeljük el, mekkora egy futóbogár, és milyen hihetetlenül hosszú gyalogtúra számára a tábla közepéig eljutni" mondta Richard Pywell, a CEH professzora.

A GPS vezérelt kombájnok ma már precízen aratják le a terményt, vagyis a vadvirág sávot a tábla közepén ki tudja kerülni, így az egész évben megmaradhat és búvóhelyként szolgálhat. Pywell kezdeti kísérleteiből megmutatkozik, hogy az egymástól 100 méterre vetett sávokból a ragadozók már képesek megtámadni a levéltetveket és más kártevőket az egész táblán. A sávba vetett vadvirágok közt megtalálható a réti margitvirág, réti here, vadmurok, és egy imola faj, ami Magyarországon nem honos.

Az új terepi kísérletekben a sávok hat méter szélesek, és mindössze a tábla 2 százalékát foglalják el. Egy teljes vetésforgó cikluson keresztül fogják figyelni, kezdve az őszi búzával, majd repcével, és végezetül tavaszi árpával.

"Ez egy igazi vízválasztó kísérlet - nekünk tudósoknak valódi, gyakorlatban is használható megoldásokkal kell előállnunk" mondta Pywell. Ő vezette azt kutatást, ami 2017-ben áttörő eredményt ért el, és megállapította, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek nemcsak az egyes rovarokat károsítják, hanem az egész méhpopulációt.

Az új kísérletben a kutatók azt is figyelni fogják, hogy mik vonzzák be a rovarokat a táblák közepére, ahol nagyobb eséllyel vannak kitéve a rovarölőszereknek.

Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is: ott búzavirágot, koriandert, hajdinát, pipacsot és kaprot használnak. Pywell reményei szerint a természetes ellenségeik képesek sakkban tartani a kártevőket évről-évre, és nem várható azok számának ugrásszerű növekedése: "Az lenne az ideális, ha sosem kellene permetezni".

A brit kormány vezető tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett szeptemberben, hogy a törvényhozók feltevése arról, hogy biztonságos a növényvédőszerek ipari mértékű alkalmazása a vidéki tájban, nem igaz. Ezt további erősen kritikus jelentések követték a növényvédőszerekkel kapcsolatban, beleértve azt a kutatást, miszerint a gazdák feleannyi növényvédőszert is használhatnának veszteség nélkül, illetve azt is, amiben az ENSZ elítéli a "mítoszt", miszerint csak növényvédőszerek alkalmazásával lehet etetni a világot.

"Nyilvánvaló igény mutatkozik rá, hogy csökkentsük a növényvédőszerek használatát" mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (Agriculture and Horticulture Development Board) kutatási igazgatója. "Valószínűleg még jópár évbe telik, míg a kártevők nem okoznak problémát, és a növényvédőszerek használatát erőteljesen csökkenthetjük. Azonban lesznek olyan évek, amikor egyes kártevők, vagy betegségek felütik a fejüket, és akkor ténylegesen szükségünk lesz a növényvédőszerekre."

Azonban hangsúlyozta, hogy jelentős kulturális változásra van szükség a mezőgazdaságban, ahol jelenleg a rovarölőket attól függetlenül használják, hogy jelen van-e a kártevő, vagy sem. "A növényvédelmi tanácsadás az Egyesült Királyságban nagyrészt azoknak az agrárszakembereknek a kezében van, akik a növényvédőszer gyártókhoz kötődnek, amelyek viszont az értékesítésben érdekeltek - mondta, hozzátéve, hogy erős piaci nyomás mellett pedig hajlamosak a megelőző hozzáállásra is.

Forrás: 
www.theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Ellepték a krumplibogarak a kónyi kerteket

Krumplibogár-invázióval küzdenek Győr-Moson-Sopron megyei Kóny kerttulajdonosai. Ezerszám lepik el a bogarak birtokaikat és szinte mindent elpusztítanak, ami eléjük kerül.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.

Elkezdődött a rovarinvázió a földeken, marad a fülledt idő

A szokásosnál még mindig melegebb, párás, fülledt levegő alakította időjárásunkat június első felében. Több helyen hullott kiadós csapadék is, esetenként heves záporokból, zivatarokból. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaságból.

Már a termelés rovására megy, hogy nincs elég idénymunkás

A mezőgazdaság egyre jobban megérzi, hogy alig vannak alkalmi munkavállalók. Hajdú-Bihar megyében is akadnak olyan gazdák, akik kevesebbet tudnak termelni, mivel nincs ember, aki betakarítsa a termést.

Milyen ipart fog kiszolgálni a dohánytermesztés?

Számos technológiai fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a gyorsan változó ízlés, és életvitel mellett is kifizetődő iparág maradjon a dohányipar. Ezen fejlesztések a dohánytermesztésre is jelentős hatással lesznek.

Növényvédelmi előrejelzés – rajzanak a molyok

Az elmúlt héten folytatódott a nyári meleg, melyet országszerte kiszámíthatatlanul szakítottak meg záporok, zivatarok. A fülledt, meleg idő most egyaránt kedvez a betegségeknek és kártevőknek is.