Back to top

Kevesebb rovarölőt használna? Vessen vadvirágokat a földje közepére!

Angliában kísérleti jelleggel több helyen is vetettek olyan kalászos gabonatáblákat, melyek közepére egy vadvirágokból álló sáv került. Az elmélet szerint ez a sáv segíti a ragadozó rovarok túlélését, melyek elpusztítják a kártevőket.

Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Nemcsak hasznos, de látványos is a szántóföldek közepén húzódó vadvirágos gyomsáv.
Fotó: Matthias Tschumi/Agroscope
A vadvirágos mezőket 15 nagyméretű szántón vetették Közép- és Kelet-Angliában tavaly ősszel, és öt éven keresztül fogják megfigyelni. A projektet a z Ökológiai és Hidrológiai Központ gondozza (Centre for Ecology and Hydrology, CEH).

Az elmúlt években jelentősen nőtt az aggodalom a növényvédőszerek által okozott környezeti károk miatt. A földek körüli vadvirág sávok használatával, melyek segítik a zengőlegyek, fürkészdarazsak, futóbogarak túlélését, bizonyítottan csökkenteni lehet a kártevőket a növénykultúrákban, sőt, a termésmennyiség is fokozható.

Eddig azonban a vadvirágos sávok csak a földek szélén voltak, ezért a természetes ragadozók nem tudták elérni a tábla közepét. "Csak képzeljük el, mekkora egy futóbogár, és milyen hihetetlenül hosszú gyalogtúra számára a tábla közepéig eljutni" mondta Richard Pywell, a CEH professzora.

A GPS vezérelt kombájnok ma már precízen aratják le a terményt, vagyis a vadvirág sávot a tábla közepén ki tudja kerülni, így az egész évben megmaradhat és búvóhelyként szolgálhat. Pywell kezdeti kísérleteiből megmutatkozik, hogy az egymástól 100 méterre vetett sávokból a ragadozók már képesek megtámadni a levéltetveket és más kártevőket az egész táblán. A sávba vetett vadvirágok közt megtalálható a réti margitvirág, réti here, vadmurok, és egy imola faj, ami Magyarországon nem honos.

Az új terepi kísérletekben a sávok hat méter szélesek, és mindössze a tábla 2 százalékát foglalják el. Egy teljes vetésforgó cikluson keresztül fogják figyelni, kezdve az őszi búzával, majd repcével, és végezetül tavaszi árpával.

"Ez egy igazi vízválasztó kísérlet - nekünk tudósoknak valódi, gyakorlatban is használható megoldásokkal kell előállnunk" mondta Pywell. Ő vezette azt kutatást, ami 2017-ben áttörő eredményt ért el, és megállapította, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek nemcsak az egyes rovarokat károsítják, hanem az egész méhpopulációt.

Az új kísérletben a kutatók azt is figyelni fogják, hogy mik vonzzák be a rovarokat a táblák közepére, ahol nagyobb eséllyel vannak kitéve a rovarölőszereknek.

Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is: ott búzavirágot, koriandert, hajdinát, pipacsot és kaprot használnak. Pywell reményei szerint a természetes ellenségeik képesek sakkban tartani a kártevőket évről-évre, és nem várható azok számának ugrásszerű növekedése: "Az lenne az ideális, ha sosem kellene permetezni".

A brit kormány vezető tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett szeptemberben, hogy a törvényhozók feltevése arról, hogy biztonságos a növényvédőszerek ipari mértékű alkalmazása a vidéki tájban, nem igaz. Ezt további erősen kritikus jelentések követték a növényvédőszerekkel kapcsolatban, beleértve azt a kutatást, miszerint a gazdák feleannyi növényvédőszert is használhatnának veszteség nélkül, illetve azt is, amiben az ENSZ elítéli a "mítoszt", miszerint csak növényvédőszerek alkalmazásával lehet etetni a világot.

"Nyilvánvaló igény mutatkozik rá, hogy csökkentsük a növényvédőszerek használatát" mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (Agriculture and Horticulture Development Board) kutatási igazgatója. "Valószínűleg még jópár évbe telik, míg a kártevők nem okoznak problémát, és a növényvédőszerek használatát erőteljesen csökkenthetjük. Azonban lesznek olyan évek, amikor egyes kártevők, vagy betegségek felütik a fejüket, és akkor ténylegesen szükségünk lesz a növényvédőszerekre."

Azonban hangsúlyozta, hogy jelentős kulturális változásra van szükség a mezőgazdaságban, ahol jelenleg a rovarölőket attól függetlenül használják, hogy jelen van-e a kártevő, vagy sem. "A növényvédelmi tanácsadás az Egyesült Királyságban nagyrészt azoknak az agrárszakembereknek a kezében van, akik a növényvédőszer gyártókhoz kötődnek, amelyek viszont az értékesítésben érdekeltek - mondta, hozzátéve, hogy erős piaci nyomás mellett pedig hajlamosak a megelőző hozzáállásra is.

Forrás: 
www.theguardian.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Hörcsöginváziótól szenvednek a gazdák

Továbbra is sok a mezei hörcsög a dél-hevesi településeken, köztük Tarnaszentmiklóson és Tiszanánán is, ahol rengeteg kárt okoznak az apró állatok. Problémát jelent az is, hogy megfelelő területeket találjanak a befogott állatok szabadon bocsátására.

Semmi sem zavarja a betakarítást

Előre láthatólag szombaton érkezik majd egy markáns hidegfront, mely meghozza az őszi időjárást, de csak a hőmérsékletben. Ez után a front után sem fordul ugyanis csapadékosra az idő, valószínűleg csak egy nap lesz esős, aztán ismét száraz idő következik.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.

Fókuszban a hüvelyes növények

A TRUE projekt keretében „Hüvelyes növények a fogyasztók szemével” című C-LIN konferencián a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Aulájában az előadásoké és a tapasztalatcseréké volt a főszerep. A szeptember 11-13. között megrendezett esemény 2. napján a szervezők bemutatták a fenntartható gazdálkodókkal idén tavasszal elindított közös kísérletük eredményeit.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Pórul jártak a lusta gazdák

Mintegy ötszázmillió forintnyi agrártámogatástól estek el az elmúlt három évben a gazdálkodók az elhanyagolt földterületek miatt. Az ellenőrzéseken 2015 és 2017 között 2909 táblán találtak a megengedettnél több gyomnövényt vagy a parlagfűhöz hasonló veszélyes gyomnövényt.