A termelés visszaesése, az ajánlásoktól jócskán elmaradó zöldség-gyümölcs fogyasztás és a fokozódó importnyomás mindenképpen indokolja az áfacsökkentést az ágazatban, hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke Gödöllőn, a Szent István Egyetemen. A szervezet Változások 2018 néven tartott évnyitó konferenciáján a szakember számításokkal, kimutatásokkal érzékeltette a zöldség-gyümölcs áfa 5 százalékra mérséklésének kedvező hatásait, bár azt is hangsúlyozta, hogy ez a nagyon várt intézkedés szükséges, de nem elégséges feltétele a zöldség-gyümölcs ágazat lendületes fejlődésének. Ahhoz ugyanúgy elengedhetetlen a termelők szervezettségének növelése, és a technológiai beruházások folytatása.
Az Európai Unió tagországai közül hazánkban a legnagyobb a zöldség-gyümölcsök áfakulcsa, ami eleve nagy versenyhátrány. A háztartások kiadásaiknak 25-27 százalékát költik élelmiszerre, amelyből csak a negyedik és ötödik legnagyobb tétel a zöldség (burgonyával együtt) és a gyümölcs, összesen évenként átlagosan mintegy 40 ezer forintot fordítunk rájuk fejenként. Az országos szinten közel 400 milliárd forintnak az áfatartalma jelenleg mintegy 84 milliárd forint, az adó 5 százalékra csökkentésével tehát körülbelül 65 milliárd forint esik ki az állami bevételekből. Ha azonban korrigálunk azzal, hogy ez az összeg a fogyasztóknál marad, tehát nem vész el, és azt a fogyasztók más javak – a legszerencsésebb esetben több zöldség-gyümölcsre – költik el, az államháztartási bevételkiesés nem lenne több 54 milliárd forintnál. Cserébe viszont fehéredik a zöldség-gyümölcs kereskedelem, mérséklődik a tisztességtelen verseny, javul a zöldségek-gyümölcsök versenyképessége, élelmiszerbiztonsága. Az áfa csökkentése az ágazati szervezettségnek az esélyeit is javítja, hiszen ma a tészek legnagyobb „ellensége” a 27 százalékos adó, várhatóan visszaszorul az import. Csökkennek a fogyasztói árak, nő a fogyasztás, javul a lakosság egészségi állapota, miközben a nagyobb kereslet ösztönzi a termelést, amelynek kedvező foglalkoztatási, adófizetési hatásai vannak, és áttételesen a háttéripar helyzetét is javíthatja, sorolta Apáti Ferenc.