Back to top

Tovább koncentrálódik a hazai élelmiszergazdaság

Az élelmiszer-termelésben részt vevő gazdálkodó szervezetek 2016-os pénzügyi beszámolói alapján elmondható, hogy a mező- és erdőgazdálkodók, valamint az élelmiszer-iparosok financiális helyzete javult 2016-ban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) beszámolója szerint az élelmiszer-gazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye meghaladta a 250 milliárd forintot.

Csökkent a társas vállalkozások száma az élelmiszer-gazdaságban

Eredményesebb a gazdálkodás

 

 

Mintegy félezerrel 9712-re csökkent 2015-höz képest a kettős könyvvezetést végző mezőgazdasági társas vállalkozások száma. E vállalkozások nemzetgazdasági szinten a gazdálkodó szervezetek 4,2 százalékát tették ki. A mezőgazdasági társas vállalkozások adózás előtti eredménye a 2015-ös nagymértékű csökkenés után 2016-ban kétmilliárd forinttal 105,4 milliárd forintra nőtt. A cégek üzemi tevékenységből származó eredménye ennél is nagyobb mértékben, 107,3 milliárd forintról 114,8 milliárd forintra emelkedett.

Az eredménytöbblet a bevételek 4,5 százalékos (96,3 milliárd forintos) növekedésének, illetve a ráfordítások bevételeknél kisebb mértékű, 4,3 százalékos (88,9 milliárd forintos) bővülésének köszönhető. Összességében a mezőgazdasági társas vállalkozások az adófizetési kötelezettség után az előző évinél 1,1 milliárd forinttal nagyobb, 95,2 milliárd forint adózott eredményt értek el 2016-ban.

Az agrárvállalkozások pénzügyi műveleteinek eredménye azonban továbbra is veszteséges volt, bár itt az AKI szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a számviteli változások befolyásolták az eredmények alakulását.

A mezőgazdasági társas vállalkozások eszközállománya – számuk csökkenése ellenére – 2,8 százalékkal 3100 milliárd forintra bővült az előző évhez képest, amit a pénzeszközök és a befektetett pénzügyi eszközök jelentős bővülése eredményezett. A források között a saját tőke gyarapodott számottevően, azon belül is az eredménytartalék és a jegyzett tőke. A tőkeállomány bővülése mellett a kötelezettségek csökkentek, így az agrárvállalkozások eladósodottságának mértéke tovább javult 2016-ban.

Az élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi mutatóiban is pozitív változások következtek be 2016-ban. A legfontosabb közülük, hogy a monetáris műveletek eredménye jelentősen emelkedett, s a pozitív tartományba kerülve elérte a 4,7 milliárd forintot. Ennek hátterében elsősorban a pénzügyi műveletek bevételeinek kismértékű, 3,3 százalékos növekedése, illetve a ráfordítások nagymértékű, 19,1 százalékos csökkenése állt – írják az AKI kutatói.

Tovább javult az árbevételarányos nyereség: 3,3-ről 3,8 százalékra. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari társas vállalkozások száma a 2015-ös 5335-ről 5250-re csökkent, összes eszközállományuk 7,2 százalékkal, 2633,1 milliárd forintra bővült. Az eszközállomány 177,5 milliárd forintos növekedését leginkább a befektetett eszközök 111,7 milliárd forintos bővülése segítette.

Az eredményjavulás ellenére az élelmiszeripari vállalkozásokon belül a nyereséges cégek aránya 1 százalékponttal csökkent, s így 67,5 százalék volt (ez 3018 üzemet jelent), a veszteséges vállalkozások száma pedig 1 százalékponttal emelkedve 1991-re nőtt.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

Csúcsra járatja az innovációt a magyar cég

Semmi olyan technológiát nem alkalmaznak, amelyre másutt ne lenne példa, azonban mégis kiemelkednek az átlagos hazai nagyüzemek sorából. A minden munkaterületet jellemző, ilyen magas fejlettségi szint egyelőre példa nélküli Magyarországon.

Öngyilkosságba menekülnek a gazdák

Városokba költöznének és szakítanának az agráriummal az indiai gazdák, akik az elszegényedéstől félve egyre inkább feladják mezőgazdasági terveiket. A probléma világméretű: a nehéz munka, a sokszor kiszámíthatatlan megtérülés, az elszegényedés veszélye nemritkán az öngyilkosságba kergeti a termelőket.

Hódítsa meg a lengyel piacot!

Őszi, Lengyelországi élelmiszeripari kiállításra szervez közösségi részvételt az AMC. A magyar stand hatvan négyzetméteres lesz, március 29-ig kell jelentkezni.

Aggódnak az ír gazdák a Brexit miatt

Csaknem negyedével esett az észak-írországi farmok jövedelme, ez pedig a közeljövőben a Brexit miatt még tovább romolhat, ezért mielőbb szükség lenne egy jó megállapodásra – írja a Belfast Telegraph című északír lap online változata.

Hol vásárolunk? Átvette a vezetést a diszkont csatorna

18000 boltban közel 2300 milliárd forintot hagytak ott a magyarok 2018-ban a hazai kiskereskedelemben, ami 7 százalékkal haladja meg a 2017-es összesített éves forgalom mértékét.

Nemcsak a fogyasztók pazarolnak

Az élelmiszer-pazarlás, angolul food waste, az utóbbi években népszerű fogalommá vált. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli.

Öntözésfejlesztést – de hova?

AKI-s kutatások a termelői és agrárpolitikai döntéstámogatás, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás szolgálatában: Magyarország a klimatikus adottságai alapján a feltételes öntözés zónájába tartozik, ugyanakkor a hazai szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőséget tartogat.

Csökken a húsfogyasztás: generációk közötti különbségek

Tovább csökken a német húsfogyasztás. Ez a legfőbb tanulsága annak az ezer lakos megkérdezésén alapuló, a Forsa intézet által készített felmérésnek, amit a közelmúltban mutatott be Berlinben Julia Klöckner szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter.

A külföldi élelmiszer továbbra is kiszorítja az üzletekből a hazait

A szlovákiai élelmiszereket népszerűsítő kampányoknak köszönhetően ugyan sikerült visszafordítani a külföldi élelmiszerek arányának a drasztikus növekedését, a hazai élelmiszerek aránya azonban a legfrissebb felmérések szerint továbbra is rendkívül alacsony.