Back to top

Talajművelési ABC (IV.): mechanikus pocokvédelem

A talajban lévő víz megfagyása, attól függően, hogy milyen a szemcseösszetétel, különböző módon hat a talaj szerkezetére. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a fagyhatásra vonatkozó részletet, illetve a mezei pocokkal szembeni védekezés lehetőségeiről szóló írást közöljük.

Fagyás, olvadás

A talajban lévő víz megfagyása, amely ~9 százalék térfogat-növekedést és nagy feszítőerő-fellépést von maga után. A fagyhatás függ a talaj szemcseösszetételétől, nedvességétől és az átfagyás sebességétől. A durva szemcséjű homok szerkezetét a fagy nem módosítja, ellenben a vályog- és agyagtalajokban némi lazulást, ezen felül többnyire nemkívánatos szerkezetaprózódást idéz elő.

1. fotó: Az áttelelésre alkalmas kisebb felületen kevesebb por képződik, tavasszal egyenletesen szikkad, az időjárásnak kitett felszíni réteg alatt egyformán nedves marad
1. fotó: Az áttelelésre alkalmas kisebb felületen kevesebb por képződik, tavasszal egyenletesen szikkad, az időjárásnak kitett felszíni réteg alatt egyformán nedves marad
A lassú átfagyás esetén nagy jégkristályok képződnek, aprózó hatásuk gyengébb; gyors lehűléskor sok apró jégkristály keletkezik, a nyomóerejük összeadódása révén aprózó hatásuk erőteljes.

Tanács: Áttelelésre a kisebb felület alkalmas, akkor ugyanis kisebb felületet érint a fagy által generált elporosodás (1. fotó).

A fagyok fizikai hatása szembetűnő, mégsem olyan kedvező, mint a biológia morzsaépítés. Az ismétlődő fagyás és olvadás hatására a feltalajban előbb a nagyobb, majd a kisebb pórusokból is elpárolog a víz. Mivel az alsóbb rétegekből érkezik utánpótlás, a párolgás enyhe, szeles napokon folyamatos (bár a veszteség szerencsésen kisebb, mint nyáron). Ezért nem tanácsos őszi szántáskor nagy vízvesztő felületet hagyni.

Tanács: Tudni kell, a fagy a
legfelső talajréteg (~2 cm)
elporosítása miatt inkább
kárt okoz. Ezért csapadékos
vagy száraz őszi időszakban
kevésbé rögösítő művelést
ajánlott végezni.

Fagymorzsa

2. fotó: A „fagyhatás” nem terjed ki a rögök belsejére, a szántás előtt/alatt összeállt állapot nem javul tavaszig
2. fotó: A „fagyhatás” nem terjed ki a rögök belsejére, a szántás előtt/alatt összeállt állapot nem javul tavaszig
A váltakozó fagyás és olvadás révén létrejött szerkezetmódosulás. A klasszikusok igen kedvezőnek ítélték a fagyok omlasztó, porhanyító hatását. Valójában a rögös-szalonnás állapotú vályogtalajokon a fagyok után 55–65 százalék aprómorzsa (0,25–2,5 mm) és 35–45 százalék por (<0,25 mm) frakció alakul, agyagtalajokon a többnyire 60–70 százalék apró morzsa és 30–40 százalék porfrakció keletkezik a hantok felszínén, a hantok belseje pedig alig módosul. Az ősszel összeállt talaj a szalonnás hantokban változatlan marad (2. fotó).

Mezei pocok (Microtus arvalis)

Emlős, a rágcsálók rendjébe, a hörcsögfélék családjába tartozó állatfaj. Szeőke Kálmán cikke alapján (Növényvédelem, 2013. 2. szám) gradációra hajlamos kártevő, nagyon szapora és nagyon falánk. Túlszaporodása a számára kedvező körülmények (száraz időjárás, táplálékbőség és háborítatlanság) esetén következik be. Az időjárást (mivel adott) nem lehet befolyásolni, de a táplálékbőséget, az élőhelyet, a háborítatlanságot igen.

Alapvető, hogy az árokpartok, legelőterületek vagy évelő pillangósok ne lehessenek a pockok háborítatlan rezervátumai. Ilyen területeken a pockot egész évben agrotechnikai, mechanikai eszközökkel irtani kell, mert innen települ be az őszi és a tavaszi kelésű növényállományokba. Korábban úgy tartották, hogy a pocok inkább a nyílt területek, szántók, rétek lakója, ugyanakkor mocsaras réteken is előfordulhat (belvízzel elöntött cukorrépaföldön a víztől 30 cm-re is észleltek járatokat).

Mezei pocok (Microtus arvalis)
Mezei pocok (Microtus arvalis)
A leírások szerint a talajban 20–30 centiméter mélységben ássa a járatokat. A 2014–2016- os években művelt területeken úgynevezett központi, bélelt kamrát – ahonnan sugarasan ágaznak ki a járatok – ennél mélyebben lehetett felfedezni. Vagyis a pocok a szokásos művelés alatt talált biztosabb búvóhelyet.

A pocok nem alszik téli álmot. Megfigyelték, hogy a hótakaró alatt is aktív, hosszú folyosókat ás. Amikor télen nincs hó, a talajfelszínen alakít ki csapásokat a vetett növények (búza, repce) gyorsabb elérése érdekében. Tavasztól őszig szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz. A repcékben széles gócos pusztítást végez, a kalászosok szalmáját kisebb darabokra rágja szét (vélhetően nem csak a kalász és a szem elérése érdekében, hanem a szárban lévő nedvesség miatt is). A kukorica és a napraforgó talajhoz közeli szárrészét akár 30 centiméter magasságig lehámozza. A cukorrépa gyökerébe mélyen belerág, előfordul, hogy a rágott nyílás része a föld feletti csapásnak.

Korábban, mérsékelt előfordulásuk idején azt tapasztaltuk, hogy a mélylazítás rontja az életterüket, vagyis a lazított tábláról visszavonultak a bolygatatlan területekre. Az esős idényeknek (pl. 2010-ben) szerepe volt a számuk visszaesésében, ám a következő száraz évtől folyamatossá vált a szaporodásuk. A bolygatatlan fasorokban, árok- és csatornapartokon idényről idényre nőtt a lakott lyukak és a járatok száma. Súlyos gazdasági kár esetén (pl. 2014-ben) a védelem számos eszközét kellett bevetni a mezei pocok ellen.

A művelési tartam- és tarlóművelési kísérletben szerzett tapasztalatok:

Tanács: Ha összeomlik a
pocokpopuláció, akkor is fel
kell készülni a következő
lehetséges gradációra, több
tapasztalat birtokában s előrelátóbban. A lehetséges
klíma eredetű károkat (a
pocokveszély is idetartozik)
minden termelőnek időben
meg kell ismernie, megtanulni a kárcsökkentés változatos módszereit.

A talaj mélyebb bolygatása kisszámú egyed esetén hatásos. Ha túl nagy a számuk, kell az élettér, ekkor az esők miatt a nedves vagy nyirkos, könnyen vájható szántott talaj kifejezetten kedvező számukra. A talajba aláforgatott kalászokat, szemeket a pocok gyorsan megtalálja. Hasonló tapasztalat volt lazított talajon is. A művelt területen 10 nap elegendőnek bizonyult a járatok újraépítéséhez.

A szántás számos pockot megzavart, azonban gyorsan nyomuk veszett a lazult talajban. Vagyis a forgatás vagy a lazítás zavaró tényező az élőhelyen, de a hatásos irtáshoz nem elegendő. Az elmunkált felszín (szántott vagy lazított) kevésbé volt kedvező az elmunkálatlannál a pocok számára.

Különbség volt a nyári és az áttelelés előtti viselkedésükben.

Nyáron a kis ellenállású (vagyis elmunkálatlan szántás és lazítás), élelemben gazdag (gabonatarlók, aláforgatott élelemmel) talajt részesítették előnyben. A bolygatatlan talaj (szalmával takart vagy takaratlan) élőhely tekintetében háttérbe szorult, amint a közelben megjelent a lazább, számukra kedvezőbb változat.

Áttelelés előtt az élelem volt a döntőbb. A napraforgó- és kukoricatáblákon bőven maradt élelem, a szántás sem bizonyult zavaró hatásúnak. Ősszel a beázott, ülepedett talajt (tárcsázott, direktvetett talaj) is előnyben részesítették, különösen a búza teljes körű kelése után.

Nagy pocokpopuláció esetén a szántás némileg gyérít (ha az ekevas elé kerül az állat), de inkább csak zavar, úgy, mint a legalább 50 centiméter mély lazítás. A szántás a teljes szelvény átmunkálása ellenére sem zavar jobban, mint a lazítás. Ám súlyos helyzetben a zavarás eszközét is be kell vetni a kártevő ellen.

Mezei pocok kára napraforgó-elővetemény után vetett búzában
Mezei pocok kára napraforgó-elővetemény után vetett búzában
A pocok elleni védelmet az élettérrontással célszerű kezdeni és szükség esetén a kémiai védelem eszközével élni.

Az élettérrontás lehetőségei:

Az élettérzavarás összekapcsolható a talajállapot-javítással ott, ahol előző ősszel nedves talajon szántottak és a talajban súlyos kárt (gyúrás, kenés, talptömörítés) okoztak.

Erősen ülepedett, kötött talajokon az erős rögösség elkerülése érdekében nem szerencsés az első menettel elérni a kívánt mélységet. Az első menettel 30–35 centiméterig célszerű lazítani (súlyos ülepedés esetén 25 cm körül), egyben egyenletes, nem túltömörített felszínt kell hagyni. A 40–45 vagy 45–50 centiméter tervezett lazítási mélységet 3–4 hét elteltével célszerű elérni.

Mezei pocok kártétel napraforgószáron
Mezei pocok kártétel napraforgószáron
A két lazítás közötti időben a lazult talajba visszatelepülő pocok életterét a 2. lazítás újra zavarja. E megoldásnak a két lazítás közti időben hulló sok eső, illetve a költség is határt szabhat (bár a 30–35 cm lazítás üzemanyag-költsége 70 százaléka az ugyanilyen mélységű szántásénak; erős ülepedés esetén is legalább 15–20 százalék a megtakarítás). A 2. lazításnak a már némileg lazultabb talajon kisebb a hajtóanyagigénye és költsége. Ez a megoldás időigényes és jó szervezést kíván.

Az első lazítás akár aratás után 1–2 napon belül is elvégezhető, de ezt a beavatkozást sekély hántásnak kell követnie. A második lazítást pedig jól időzítve, 4–6 héttel később (igazítva a gyompusztításhoz) lehet elvégezni.

A báláztatási, szállítási késedelmek, a zavartalanság, az üde zöld árvakelés a tarlókon a pocok szaporodását segítik, túlélési esélyeit növelik (miközben a gyomok is magot érlelnek).

Meggondolandó T-fák kihelyezése az őszi munkák befejezése után a repce- és a kalászos, valamint a lucernaföldekre a ragadozó madaraknak.

Az erdőszélek, fasorok, csatornapartok és minden nem bolygatott, a termelő táblák körzetében lévő helyek folyamatos ellenőrzése (és védelme) ajánlott.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Indul a harc a burgonyabogár ellen

Júliusban néhány igen szívós kártevővel is meg kell küzdenünk, ide tartozik a burgonyabogár, a meztelencsiga és a lótetű is.

Vitt mindent a fagy Somogyban: oda a barack

Az elmúlt 15 év leggyengébb kajszitermésére számítanak a termelők Somogy megyében. Sőt van olyan ültetvény, ahol negyven éve nem volt olyan jelentős fagykár, mint az idén.

Aranyáron adják a kajszit, rövid lesz az idei szezon

Nagyon kevés sárgabarack termett idén a márciusi fagy miatt. Kisvejkén, Bátaszék és Szekszárd határában az átlagos termés egytizede. Ebből adódóan az ára is magas, egy kiló étkezési minőségű kajsziért hat-nyolcszáz forintot kérnek.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.