Back to top

Egy megvesztegethetetlen őr Erdélyből

Erdélyben valaha általánosan elterjedt típus volt a kuvasz mellett a kalibakutya is, de a történelmi és gazdasági események jelentős változásokat hoztak. A kalibakutyák sorsa, jelene és lehetséges jövője azonban újra és újra előkerül, foglalkoztatja az embereket.

Alkalmazását tekintve döntően legeltetett juhnyájak, kisebb részben pedig marhacsordák mellett találkozhatunk velük. Ugyanakkor a hegyi legelőkre, a kalibákhoz szezonálisan felköltözött családi gazdaságok vegyes állatállományát is őrzik, ahol általában már lovak, sertések és szárnyasok is találhatók. Elsődlegesen a vadállatok (medve, farkas) ellen használják őket, kevésbé az emberek távoltartására, ezt a kutyák viselkedése és szocializációja is szemléletesen alátámasztja.

Jól szocializálható pásztorkutya a kalibakutya
Fotó: Puskás Ferenc

Jól kontrolálhatóak a gazda részéről, indokolatlanul nem agresszívak, és a stabil, kiegyensúlyozott idegrendszer általános jellemzőjük. Falkában együttműködve mutatkozik meg igazán az erejük, amit a nagyragadozók által alkalmazott taktikák és erőfölény minden esetben meg is követel. Összességében tehát nem az egyes kutyák ereje és teljesítménye a mérvadó a védelem szempontjából, de példaként fontos a fiatalabb, még betanuló egyedek számára.

A hozzáértők általában egy-egy alomból több kölyköt is meghagynak az összeszokottság és a munkavégzés hatékonyságának növelésére. A nyájőrzők szerepe elsősorban a pásztorok figyelmeztetése és egy élő ütközőzóna létrehozása a potenciális veszélyforrás és a védendő állatállomány között. A farkasok elleni védelmükre nyakukba farkasláncot (fémből készült szöges nyakörvet) csatolnak gazdáik. Az eszköz magyar megnevezését mára a román gerdán szó szinte teljesen kiszorította a köznyelvből.

A cikk Puskás Ferencnek a Kistermelők Lapjának márciusi számában megjelent részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Pásztorkutyát 4,5 millióért? Van akinek megéri

Rekord született Ausztráliában egy munkakutya árverésen: egy ausztrál kelpie fajtájú kutyáért 22 ezer ausztrál dollárt fizettek, ami nagyjából 4,5 millió forintnak fel meg.