Back to top

A gyümölcskutatás finanszírozása itthon és Nyugat-Európában

A gyümölcstermesztés és a hajtató zöldségtermesztés közt óriási szakadék tátong, kevés használható külföldi tudás érkezik a gyümölcsösökbe, és a támogatási rendszer olyanok fennmaradását is garantálja, amelyeknek már nem kellene működniük. A fejlődéshez alapvetően fontos lenne a hatékony, gyakorlatorientált kutatás - hangzott el a Zsendülés 2018 konferencián.

Hazánkban 1949-50-ben alakult meg a gyümölcstermesztési kutatóhálózat a máig működő négy telephelyen, Újfehértón, Érden, Cegléden és Fertődön. Az alapításkor meghatározott célok kisebb-nagyobb módosítással ma is érvényesek, a növényvédelemmel és a tárolási vizsgálatokkal egészültek ki - mondta el Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója. A munkát több mint felerészben a központi költségvetés finanszírozza, 37 százalék a saját bevétel (zömmel szaporítóanyagból és licenszdíjakból), valamint pályázati pénzekből és a Földművelésügyi Minisztérium céltámogatásából gazdálkodik az intézet.

Állami feladatként 6500 tételből álló génbankot tart fenn és kezeli a központi törzsültetvényeket. Erre és a nemesítésre-fajtavizsgálatra fordítják a legtöbb energiát, technológiai kísérletekre a rendelkezésre álló munkaidő ötödét szánják. Sikerágazatnak minősítette az igazgató a cseresznye és meggy fajtanemesítést, a posztharveszt vizsgálatokat, valamint a növényvédelmi kutatásokat, amelyek piaci alapon is folytatható tevékenységek lehetnének. Kérdés azonban, hogy a szűkös anyagi és humán forrásokat hogyan lehet a legjobban kihasználni, hogyan lehet piaci megbízásokat becsatornázni, tovább kell-e szűkíteni a kutatási témákat.

Fotó: Proeftuin Randwijk
Hollandiában egyetlen gyümölcskutatással foglalkozó állomás működik, amit a Fruitconsult szaktanácsadó cég mentett meg, miután megszűnt az állami finanszírozása - mondta el Dirk van Hees. Most a holland gyümölcstermesztő szövetséggel, a Wageningeni Egyetemmel és a CAF szaktanácsadó céggel együtt működtetik, vegyes finanszírozással, amiben kormányzati, tartományi, szponzori és támogatói befizetések mellett saját bevétel is szerepel. Tavaly 2500 látogató fordult meg Randwijkban, ahol a legfontosabb holland kultúrákkal (körte, alma, cseresznye, szilva) foglalkoznak.

Spanyolországban a katalán mezőgazdasági kutatóintézet, az IRTA 20 állomáson közel 800 dolgozóval négy fő területtel foglalkozik: növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar és agroszisztémák, környezeti hatások. Munkáját körülbelül harmadrészben finanszírozza Katalónia, a többit maguk teremtik elő.

Ha nincs privát megbízás, nincs IRTA sem - hangsúlyozta Eliecer López.

Széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, a bevételeik 37 százaléka külföldi forrásból származik. Az ígéretes eredményeket közös vállalatok létrehozásával igyekeznek kiaknázni, vagy a megrendelő teljes egészében állja a költségeket. Gyümölcstermesztéssel a Lleidában működő állomás foglalkozik, fő témáik a fenntartható növényvédelem, a genomika és biotechnológia (amivel a nemesítők keze alá dolgoznak, új technikák kifejlesztésével), és fontos terület a technológia, a szüret utáni tevékenységek fejlesztése.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kétmillió hektár erdő a Szabadság téren

Két napra újra beköltözött az erdő a főváros szívébe a harmadik Erdővarázs Családi Napok keretében. A rendezvény eszmeiséget képvisel az erdők népszerűsítésén túl a szemléletformálás, tájékoztatás is célja, hangsúlyozta megnyitójában Nagy István agrárminiszter.

Vitaminoktól a rovarokig: mit is eszünk?

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

A méheknek jobb a marketingje, pedig a darazsak is hasznosak

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége - állapította meg egy brit tanulmány.

A tudósokkal is kibabrálnak az eszközhasználó papagájok

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Új-Zélandon élő hegyvidéki papagájok – maoir nyelven kea – képesek az eszközhasználatra. Ez az első alkalom, hogy vadon élő madarak esetében ilyen jelenséget figyeltek meg.

Áremelkedés várható az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak felfelé húzzák az idén az inflációt, de az élelmiszeripar és a termelők a gyengébb érdekérvényesítő képességük miatt a kereskedőknél kisebb mértékben lesznek képesek emelni áraikat – vetítette előre a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Keményítőben erősít az Opus

Az Opus Nyrt. tulajdonába kerül a keményítő-, alapanyaggyártással és forgalmazással foglalkozó Viresol Kft. 51 százalékos üzletrésze, ezzel újabb szakasz valósul meg az idén februárban bejelentett, a tőzsdei társaság működésében meghatározó tőkeemelés-sorozatból - közölte az Opus Nyrt. hétfőn a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.