Back to top

Jogszabállyal írnák elő a fémzárolt vetőmagot

Jogszabályi szinten szigorítanák az úgynevezett fémzárolt vetőmagok használatát az országban. A gazdálkodók ma jellemzően az általuk megtermelt magokat vetik vissza a földbe, az aratáskor azonban évről évre gyengébb eredmények születnek. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanakkor jelentős előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: egyes növények esetében nagyon alacsony szinten van hazánkban a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza.

A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és más kalászosok esetében tapasztalható. A gazdák nemritkán 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot, aminek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok alakulnak ki. Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy ezt az arányt növeljék a magyar agrárgazdaság szereplői.

A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet – fogalmazott a főigazgató.

Napjainkban egyébként a főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak. Az európai ­uniós termeléshez kötött támogatásoknál ugyanakkor kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata, így szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a földbe. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, hiszen ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, a támogatást sem kaphatják meg.

A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor a kérdésben mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak.

Ezért Gyuricza Csaba szerint nemzeti hatáskörben kell megkeresni a módját annak, hogy érdemben ösztönözni tudják a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak a gyártók. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Októberig fokozottan ellenőrzik a munkavédelmi szabályok betartását a mezőgazdaságban

Jellemzően a halálos munkahelyi balesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívja fel a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavédelemre nagyobb gondot kell fordítani - és nem csak az országos munkavédelmi célvizsgálata miatt, mely már megkezdődött és szeptember végéig tart.

Nagy István: támogatjuk a kutatásaink gyakorlati hasznosítását

A magyar mezőgazdaság fellendítéséhez arra indít programot az agrártárca, hogy a kutatóintézetekben fölhalmozott tudás a gyakorlatban hasznosuljon, és hazánk 20 millió ember számára tudjon élelmiszert termelni. Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója gödöllői sajtótájékoztatón beszélt az agrárkutatás és -felsőoktatás jelentőségéről az ágazat hosszú távú fejlődésében.

Kötelező lesz a fő alapanyag eredetjelzése címkéken

Nem trükközhetnek tovább az élelmiszergyártók a termékek származási helyével. Egy uniós rendelet ugyanis arra kötelezi a feldolgozókat, hogy a származási hely mellett a fő összetevő eredetét is jelöljék az árukon, ha a két helyszín eltér egymástól. Az agrártárca is üdvözli a lépést, hiszen így megakadályozható a vásárlók félrevezetése a hazai és az uniós élelmiszerpiacon egyaránt.

Nagyobb hírverést érdemelnének a hazai nemesítésű gabonafajták

Kalászos fajtabemutatót tartottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgazda Zrt. szervezésében, ahol a program résztvevői egyetértésben hangoztatták a fémzárolt vetőmagok használatának fontosságát, ahogyan azt is, hogy a magyar kalászos fajták tudatosabb népszerűsítésével elérhetnénk, hogy a külföldi vásárlók ne csak az áruk, hanem a minőségük miatt is ezeket válasszák.

Vitás ügyekben segít az agrárkamara etikai bizottsága

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb célkitűzése, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, fenntartásában, és tevékenységével segíti a tisztességes piaci szereplőket. A köztestület tagjai vitás kérdéseik rendezésében is kereshetik a szervezet szakmailag felkészült etikai bizottságát, amelynek közbenjárásával megelőzhetőek az akár több évig tartó pereskedések is.

Lassan két évtizede kötelező, mégis gondok vannak a nitrátdirektíva betartásával

Bár a kijuttatható nitrogén-hatóanyag mennyiségét szabályozó uniós irányelv nem új keletű, még mindig merülnek föl kérdések, félreértések a gazdálkodók körében, amelyek aztán a hatósági ellenőrzések során is felszínre kerülnek. Annál kevésbé elhanyagolható a kérdés, mivel ma hazánk közel 70 százaléka nitrátérzékeny besorolású, ahol az irányelv előírásait kötelező betartani.

Adatvédelem: itt a kormány mentő javaslata

Benyújtotta a kormány az új uniós adatvédelmi rendelettel összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint szabálysértés esetén figyelmezetést indokolt alkalmazni.

Ősszel parlament elé kerül az új állattenyésztési törvény

Az állattenyésztés fejlesztését az új minisztérium prioritásként kezeli. Ezt jelzi az is, hogy huszonöt év után egy új állattenyésztési törvény készül, amit már az őszi törvényhozási időszakban szeretnének előterjeszteni – hangzott el Herceghalomban, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közgyűlésén.

Jól járnak az alkoholgyártók az új jövedéki adóval

Az Európai Bizottság javaslatot tett az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó szabályok átformálására az EU-n belül. Ezzel előkészíti a terepet egy kedvezőbb üzleti környezet kialakításához, az alkohol előállításával foglalkozó kisebb vállalkozások költségeinek csökkentéséhez, valamint a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelméhez.