Back to top

Jogszabállyal írnák elő a fémzárolt vetőmagot

Jogszabályi szinten szigorítanák az úgynevezett fémzárolt vetőmagok használatát az országban. A gazdálkodók ma jellemzően az általuk megtermelt magokat vetik vissza a földbe, az aratáskor azonban évről évre gyengébb eredmények születnek. A jó minőségű, jogtiszta vetőmagokkal ugyanakkor jelentős előrelépést érhetne el a hazai szántóföldi növénytermesztés.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a Magyar Időknek elmondta: egyes növények esetében nagyon alacsony szinten van hazánkban a minőségi, fémzárolt vetőmagok használata. A gazdálkodók a vetés mindössze 20 százalékán alkalmaznak ilyen szaporítóanyagot, míg máshol a korábban megtermelt gabonát vetik vissza.

A legrosszabb helyzet egyértelműen a legnépszerűbb haszonnövények, a búza és más kalászosok esetében tapasztalható. A gazdák nemritkán 3-4 éven keresztül vetik vissza a magot, aminek az az eredménye, hogy aratáskor egyre gyengébb termésátlagok alakulnak ki. Gyuricza Csaba szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb agrárpolitikai feladata lesz, hogy ezt az arányt növeljék a magyar agrárgazdaság szereplői.

A megfelelő vetőmaghasználattal nagyban javíthatók a termésátlagok, és a gabona minősége is kedvezőbb lehet – fogalmazott a főigazgató.

Napjainkban egyébként a főbb szántóföldi növények esetében semmilyen előírás nem kötelezi a termelőket arra, hogy igazolt forrásból származó vetőmagot használjanak. Az európai ­uniós termeléshez kötött támogatásoknál ugyanakkor kötelező a fémzárolt szaporítóanyag használata, így szójából például többségében minőségi szemek kerülnek a földbe. A termelők itt igyekeznek betartani az előírásokat, hiszen ha nem tudják igazolni, hogy fémzárolt vetőmagot használtak, a támogatást sem kaphatják meg.

A főigazgató szerint a vetőmagkérdésben elsősorban gazdálkodási szemléletváltásra van szükség, ugyanakkor a kérdésben mindaddig nem lesz érdemi előrelépés, amíg a törvényi szabályozást nem szigorítja a kormányzat. A támogatási oldalon nincs különösebb mozgástér, a közvetlen források odaítélésére szigorú európai uniós szabályok vonatkoznak.

Ezért Gyuricza Csaba szerint nemzeti hatáskörben kell megkeresni a módját annak, hogy érdemben ösztönözni tudják a gazdálkodókat arra, hogy a maguk megtermelt, gyengébb vetőmagok helyett a korszerű fajtákat válasszák.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a hazai szaporítóterületekről egy évben átlagosan 220–350 ezer tonna vetőmagot fémzárolnak a gyártók. A magyar vetőmag-kereskedelem évente mintegy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az értékesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. A gyártók évente közel 100 faj 1500 fajtáját adják el.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy István: sürgető a technológia- és gondolkodásbéli változás

Nagy István agrárminiszter is részt vett az Agrárközösség által szervezett innovációs bemutató és gazdanapon, amelynek megnyitóján úgy fogalmazott: olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, amikre néhány éve azt hittük, leghamarabb évtizedek múlva lehetnek csak esedékesek.

Élelmiszer-minőség: nem tűrik a kettős mércét

Az Európai Parlament szerint elfogadhatatlan a fogyasztók megkülönböztetése. Ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult terméknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia.

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.

Megváltoztatni a megváltoztathatatlant

A növények és mikrobák genomszerkesztésének legújabb eredményeiről és az alkalmazások jövőbeni távlatairól tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten és Egerben, melyen húsz ország több, mint 130 szakembere vett részt. A konferenciának külön aktualitást adott az EU Legfelsőbb Bíróságának néhány hete kiadott, az eljárással kapcsolatos állásfoglalása.

Erdőlátogatási tilalom a Mecsekerdőnél

A szeptemberben kezdődő vadászati főidény miatt, baleset megelőzési és a gazdálkodást egyéb módon befolyásoló okokból kifolyólag szükséges elrendelni a részleges erdőlátogatási tilalmat. Ennek értelmében szeptember 1-től 30-ig minden nap délután 4 és másnap reggel 8 között tilos az erdőben tartózkodni.

Vizsgálat indult a sertéspestis terjedése miatt

Vizsgálatot indított Romániában a legfőbb ügyészség, amely azt veszi górcső alá, hogy történt-e mulasztás a román állami intézmények részéről az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozása érdekében.

Nyilvántartásba vették a ketreces állattartás beszüntetését célzó kezdeményezést

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a ketrecben tartott vagy tenyésztett állatokkal szembeni embertelen bánásmód felszámolását célzó európai polgári kezdeményezést - közölte az uniós bizottság szerdán.

Végre megszűnhet az osztatlan közös tulajdon

Elkészült az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat - jelentette ki az agrárminiszter, aki szerint ennek elfogadása az őszi törvénykezési időszak meghatározó eleme lesz.

Jövőre is szívesen viszontlátná a kedvenc paradicsomfajtáját? Most fogjon róla magot!

Ismerős a helyzet? Az idén nagyon finom paradicsomot sikerült nevelni, vessünk hát belőle jövőre is. Elvileg nem nehéz feladat, néhány részlettel azonban nem árt tisztában lenni, nehogy csalódás legyen a vége.

Eljárás indul egy ipari alma szállítói szerződéssel kapcsolatban

Tagi megkeresés nyomán Etikai eljárást kezdeményez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Etikai Bizottsága egy ipari alma felvásárlói szerződéssel kapcsolatban.