Back to top

Folytatódik a kisüzem, nagyüzem harca

A budapesti Horizont kézműves söröket gyártó főzde együttműködést kötött a Carlsberggel. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke szerint ezzel nincs baj, sokkal nagyobb gond, hogy a multinacionális vállalatok nem engedik a kisüzemi társaságokat érvényesülni.

A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy egy hazai kisüzemi sörgyártó, a Horizont megállapodást kötött a nemzetközi Carlsberggel: a sörmulti terjeszti a kézműves termékekért felelős vállalkozás felsőerjesztésű Delight IPA-ját, valamint a többi árucikkét is feltünteti a kínálatában. A dán forgalmazó képviselői egy fesztiválon találkoztak a Horizont söreivel, ezután kezdeményezték a kapcsolatfelvételt. Mint ismeretes anno a Carlsberg is úttörő, kézműves filozófiával indult, hozzájuk köthető az első lager élesztő.

„Gratulálni kell nekik, ügyesek. Én is örülnék neki, ha a saját sörfőzdémmel tudnék ilyen megállapodást kötni”

– nyilatkozta lapunknak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. Hozzátette, a Magyarországon letelepedett multicégekre pont az ellenkező hozzáállás a jellemző, a kisebb vállalkozásokat megpróbálják ellehetetleníteni, éppen ezért az együttműködés a Horizont és a Carlsberg között üdvözítő.

Ugyanakkor a kisüzemi sörfőzdék pont azzal szeretnének különbözni a multinacionális gyártóktól, hogy a termékeik ízletesebbek, minőségibbek. Ennek tükrében érdekes ez az együttműködés, kérdés, hogy ez nem fog-e rontani a Horizont megítélésén. „Magyarországon van egy ilyen beidegződés, amely nem minden alap nélküli, ugyanis ha találkozunk egy licencsörrel, akkor azt látjuk, hogy azok nem egyeznek meg azzal a termékkel, amelyet az adott cég otthon gyárt.

Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ezt a hibát nem fogja elkövetni sem a Horizont, sem bármely más kisebb vállalkozás.

Ettől nem kell félni, ez nem lesz kihatással a minőségre és szerintem a megítélésre sem” – nyilatkozta Gyenge Zsolt.

Mindazonáltal annak tükrében nem meglepő az együttműködés, hogy a nagyobb gyártók kezdik felismerni a fenyegetést, illetve a lehetőséget a kézműves sörökben, bár eddig ezt a rést saját, prémiumtermékekkel próbálták meg befoltozni. „Próbálnak hasonlítani. Régen volt a sör, az ember bement az áruházba, levette a polcról. Címkétől függetlenül körülbelül ugyanahhoz a minőséghez jutott hozzá. Ember legyen a talpán, aki meg tudta különböztetni annak idején ezeket a söröket.” – mesélte az elnök.

Hangsúlyozta, a kisüzemi sörfőzdék megjelenésével rengeteg típusú sör jelent meg a piacon, erre legjobb példa, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete szervez áprilisban egy versenyt, amelyre 32 kategóriában lehet nevezni.

 

Véleménye szerint a multinacionális cégek kezdik érezni az eladásaikon a kézműves főzdék jelenlétét, ezért kezdenek a kisüzemi sörökre hajazó termékeket készíteni, forgalmazni. „A 18-19. században rengeteg féle sört – ipa-kat, portereket - készítettek, amelyek a 20. században eltűntek. Ezeket hozták vissza a kézműves sörök, amely trendre a nagyobb társaságok is ráakarnak csatlakozni” – szögezte le.

Gyengének egyébként ezzel nincs problémája.  Úgy látja azonban, hogy a nagy üzemi sörfőzdék visszaélnek a pozíciójukkal és nem engedik a kisüzemeket a piacra jutni, annak ellenére, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2015-ben erre kötelezte őket. Azt nem tudta megmondani, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a prémium, kézműves sörre hasonlító termékeik milyen eljárással készülnek,

de úgy érzi – mint két sörfőző tulajdonosa – ezek neki nem konkurenciái.

2017 szerinte változó eredményességű volt: „Ha a nagy sörgyárak betartották volna azon vállalásukat, amelyet a GVH felé és ezáltal felénk tettek, akkor sokkal nagyobb lehetett volna a növekedésünk.

Nagyon várunk a kormányzattól egy rendeletet, hogy komoly változás történjen ezen a téren.

Így is volt bővülés, amely annak köszönhető, hogy változnak a fogyasztói szokások. Egyre többen nyitnak az új ízekre és el tudnak vonatkoztatni attól, amit eddig sörnek gondoltak. Ezeknek a fogyasztóknak köszönhetően 2017-ben megduplázódott a kisüzemi sörgyártók által költségvetésbe befizetett jövedéki adó - tette hozzá. 
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi számít unfairnek, és kit kell megvédeni ellene?

Még ebben a két alapvető kérdésben sincs egyezség, így most már biztos, hogy az idén nem születik meg az uniós irányelv a tisztességtelen kereskedői gyakorlatok tiltásáról – írja a fruchthandel.de.

Zöld hét – fókuszban a zab és a hering

A sok évtizedes hagyománynak megfelelően január derekán újra benépesül a berlini vásár több mint két tucatnyi kiállítási csarnoka: az idén január 18. és 27. között megrendezésre kerülő Nemzetközi Zöld Héten ismét mintegy 60 ország több mint 1.700 kiállítója várja a vásár iránt érdeklődő 400 ezer látogatót, s – nem utolsósorban – a vásáron kiállító nemzetek szakminisztereit és agrárszakembereit.

Precíziós kenyér: három szuperrobot figyeli a búzamezőket

A Tom, Dick és Harry nevű robotok februártól kezdhetik meg a munkát a 4000 hektáros dél-angliai földterületen. A hároméves kísérleti időszakot a tervek szerint nemcsak több termés, hanem kevesebb vegyszerhasználat is jellemzi majd.

Menő a fair trade azaz a méltányos kereskedelem

Sosem látott növekedést produkált 2017-ben a méltányos kereskedelmi (fair trade)termékek forgalma hazánkban. A növekedés nyolcszoros az előző évhez képest – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének jelentéséből.

AM-államtitkár: a Pálinkakiválóságok Könyve hozzájárul az ország imázsépítéséhez

A nemzeti pálinkakiválóság program küldetése, hogy megismertesse a minőségi magyar pálinkákat a belföldi és külföldi közönséggel, Magyarország imázsépítéséhez és a mértékletes fogyasztás ösztönzéséhez a Pálinkakiválóságok Könyve is hozzájárul.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.

A sörgyártók is felkészültek a karácsonyi rohamra

Az ágazat előrejelzése alapján a sörpiac forgalma a tavalyi évhez hasonlóan alakulhat 2018-ban is, az ünnepek alatti megnövekvő forgalomra felkészültek a gyártók - közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége az MTI-vel pénteken.

Vannak még lehetőségek az exportban

Kedvező kamatozású hitelkonstrukciók, biztosítások és egyéb eszközök érhetők el azon a termékkörön belül, amelyekkel az EXIM igyekszik bátorítani a hazai mező- és élelmiszergazdaság résztvevőit az exportpiacokra való kilépésre – hangzott el a témában megrendezett szakmai konferencián Bábolnán.

Amit eddig nem tudtunk a paradicsomléről

A paradicsomlé többek között káliumot tartalmaz, amely segíti az izmok és az idegrendszer megfelelő működését és támogatja a megfelelő vérnyomás fenntartását. 100 ml paradicsomlé 260 mg káliumot tartalmaz, ami a napi ásványi anyag bevitel referenciaértékének 13% -át biztosítja.

Élelmiszeripari kézikönyvekkel segíti a tájékozódást a NAK

„Élelmiszeripari kézikönyv” című sorozatot indított el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kiadványok a hazai élelmiszer-előállítói kör tájékoztatását, ismereteik bővítését, valamint a minőségi élelmiszerek előállításának támogatását segítik.