A közelmúltban látott napvilágot a hír, hogy egy hazai kisüzemi sörgyártó, a Horizont megállapodást kötött a nemzetközi Carlsberggel: a sörmulti terjeszti a kézműves termékekért felelős vállalkozás felsőerjesztésű Delight IPA-ját, valamint a többi árucikkét is feltünteti a kínálatában. A dán forgalmazó képviselői egy fesztiválon találkoztak a Horizont söreivel, ezután kezdeményezték a kapcsolatfelvételt. Mint ismeretes anno a Carlsberg is úttörő, kézműves filozófiával indult, hozzájuk köthető az első lager élesztő.
– nyilatkozta lapunknak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. Hozzátette, a Magyarországon letelepedett multicégekre pont az ellenkező hozzáállás a jellemző, a kisebb vállalkozásokat megpróbálják ellehetetleníteni, éppen ezért az együttműködés a Horizont és a Carlsberg között üdvözítő.
Ugyanakkor a kisüzemi sörfőzdék pont azzal szeretnének különbözni a multinacionális gyártóktól, hogy a termékeik ízletesebbek, minőségibbek. Ennek tükrében érdekes ez az együttműködés, kérdés, hogy ez nem fog-e rontani a Horizont megítélésén. „Magyarországon van egy ilyen beidegződés, amely nem minden alap nélküli, ugyanis ha találkozunk egy licencsörrel, akkor azt látjuk, hogy azok nem egyeznek meg azzal a termékkel, amelyet az adott cég otthon gyárt.
Ettől nem kell félni, ez nem lesz kihatással a minőségre és szerintem a megítélésre sem” – nyilatkozta Gyenge Zsolt.
Mindazonáltal annak tükrében nem meglepő az együttműködés, hogy a nagyobb gyártók kezdik felismerni a fenyegetést, illetve a lehetőséget a kézműves sörökben, bár eddig ezt a rést saját, prémiumtermékekkel próbálták meg befoltozni. „Próbálnak hasonlítani. Régen volt a sör, az ember bement az áruházba, levette a polcról. Címkétől függetlenül körülbelül ugyanahhoz a minőséghez jutott hozzá. Ember legyen a talpán, aki meg tudta különböztetni annak idején ezeket a söröket.” – mesélte az elnök.
Hangsúlyozta, a kisüzemi sörfőzdék megjelenésével rengeteg típusú sör jelent meg a piacon, erre legjobb példa, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete szervez áprilisban egy versenyt, amelyre 32 kategóriában lehet nevezni.
Véleménye szerint a multinacionális cégek kezdik érezni az eladásaikon a kézműves főzdék jelenlétét, ezért kezdenek a kisüzemi sörökre hajazó termékeket készíteni, forgalmazni. „A 18-19. században rengeteg féle sört – ipa-kat, portereket – készítettek, amelyek a 20. században eltűntek. Ezeket hozták vissza a kézműves sörök, amely trendre a nagyobb társaságok is ráakarnak csatlakozni” – szögezte le.
Gyengének egyébként ezzel nincs problémája. Úgy látja azonban, hogy a nagy üzemi sörfőzdék visszaélnek a pozíciójukkal és nem engedik a kisüzemeket a piacra jutni, annak ellenére, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2015-ben erre kötelezte őket. Azt nem tudta megmondani, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a prémium, kézműves sörre hasonlító termékeik milyen eljárással készülnek,
de úgy érzi – mint két sörfőző tulajdonosa – ezek neki nem konkurenciái.
2017 szerinte változó eredményességű volt: „Ha a nagy sörgyárak betartották volna azon vállalásukat, amelyet a GVH felé és ezáltal felénk tettek, akkor sokkal nagyobb lehetett volna a növekedésünk.
Így is volt bővülés, amely annak köszönhető, hogy változnak a fogyasztói szokások. Egyre többen nyitnak az új ízekre és el tudnak vonatkoztatni attól, amit eddig sörnek gondoltak. Ezeknek a fogyasztóknak köszönhetően 2017-ben megduplázódott a kisüzemi sörgyártók által költségvetésbe befizetett jövedéki adó – tette hozzá.