Back to top

A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.

A hatvanéves vegyésznő szenvedélyes természetvédő. 2007-ben  - első nőként - megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag, melyet bevásárló zacskókban, kávékapszulákban, fóliákban és más termékekben alkalmaznak. A hagyományos műanyagok használata okozta problémák miatt Olaszországban 2012-ben részben betiltották a nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. A tiltást utána kiterjesztették a zöldség és gyümölcsstandokon használt műanyagokra is.

A Novamont fővegyésze a Süddetsche Zeitung értesülése szerint egy újabb áttörés előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart fenn. Egy bio olajfinomítóvá átalakított telepen fenntartható alapanyagokból egy sor innovatív mellékterméket is felhasználnak, melyekből bio műanyagot, bio kenőanyagot, bio tisztitó- és kozmetikai szereket készítenek. A vegyésznő hét évvel ezelőtt fedezte fel a helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát.

Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban,  mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása, de eddig csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A hatóanyag nem szisztémikusan hat, a növények, melyekre kiszórják, nem veszik fel, és csak a leveleiket szárítja el.

A bogáncs előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de említésre méltó a fehérjetartalma is, melyet állateledelek adalékaként lehet felhasználni. A talajt megóvja az eróziótól és nincs szüksége öntözésre.

A Földközi-tenger kopár szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, mely egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi szardiniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.

A kérdésre, hogy ez a hatóanyag vállhat-e a glifozát helyettesítőjévé, Bastioli pragmatikus és óvatos választ ad. Ez a gyomirtó alkalmas a burgonya- és a keményszemű gabonafélék mezei szárítására. Olaszországban például a búza aratás előtti szárító vegyszeres kezelése tilos. Továbbá egy 2017-es törvénynek megfelelően, a tésztagyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson a gabona földrajzi származását. Az olasz tésztagyártók előszeretettel használnak olcsóbb kanadai búzát, melyet aratás előtt glifozáttal kezelnek.

Két éves kísérletek alapján a bogáncsból készült bio gyomirtót Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában már engedélyezték burgonyára, szőlészetekben, gyümölcsösökben és nyilvános zöldterületeken való alkalmazásra. 

Ez az alternatíva nem csak a fogyasztók számára jó hír, de méhészek számára is, hiszen a glifozát kihat a méhek egészségére is.

Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomíró történetében, melybe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükséges lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát, mint ismeretes az EU a közelmúltban engedélyezte.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung 2018/2/5

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így finanszírozzuk ötleteinket! Az e-füstölő és a megcsapolható mézes lép esete

Míg korábban egy jó ötlet megvalósításához üzleti befektetőket kellett keresni, melyet aztán busás haszon reményében támogattak, addig mára az is lehetséges, hogy ötleteinket a világhálón bemutatva szerezzünk egyéni támogatókat crowdfunding kampány keretében. Nézzünk meg két ilyen ötlet eddigi „életútját” a méhészetben és nyomozzunk a siker kulcsa után. Talán a mi ötletünk is megvalósítható?!

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Durvul a parlagfű-kommandó

A pollenkoncentráció, valamint a fertőzött területek nagyságának csökkentéséhez az Agrárminisztérium a korábbiaknál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzéseket javasol. Június végéig kell kiirtani a parlagfüvet. Kérik a gazdákat, hogy 2018-ban is kiemelt figyelmet fordítsanak a napraforgó-, kukorica- és a szójakultúrák gyommentesen tartására.

Műtrágyával a gyomok ellen

Egy újonnan kifejlesztett műtrágyázási rendszer tápanyaggal látja el a génmódosított gyapotot és eközben pusztítja a herbicidekre egyre rezisztensebbé váló gyomokat.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Idén is látogatható a velencei növény- és talajvédelmi kiállítás a múzeumok éjszakáján

Talán kevesen tudják, hogy Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal épületegyüttesében létezik egy Európában is egyedülálló kiállítás a növény- és talajvédelem 60 éves történetéről. Az eredetileg magángyűjteményként indult tárlatanyag mára alaposan kibővült.

Elfektette a táblákat az eső Rábapatyon

Megdőlt az egész napraforgó- és búzatábla: nem látott még ilyen viharkárt Horváth Gyula rábapatyi földjein. Nem fér a napfény sem a növényekhez, hát még a gombaölő szer – csak az időjárásban bízik a gazda.