Back to top

A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet

Catia Bastioli vegyésznő, a Novamont cég alapítója, a vitatott glifozát gyomirtó helyett egy ígéretes alternatív megoldásra bukkant, melyre már több országban is engedélyt adtak. A bogáncsfélékből előállított pelargonsav alkalmas gyomirtásra és a kultúrnövények leveleinek kiszárítására.

A hatvanéves vegyésznő szenvedélyes természetvédő. 2007-ben  - első nőként - megkapta az Európai Bizottság Feltalálói Díját. Találmánya a kukoricakeményítőn alapuló komposztálható műanyag, melyet bevásárló zacskókban, kávékapszulákban, fóliákban és más termékekben alkalmaznak. A hagyományos műanyagok használata okozta problémák miatt Olaszországban 2012-ben részben betiltották a nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. A tiltást utána kiterjesztették a zöldség és gyümölcsstandokon használt műanyagokra is.

A Novamont fővegyésze a Süddetsche Zeitung értesülése szerint egy újabb áttörés előtt áll. Szardínia szigetén, Porto Torresben a cég egy közösségi vállalkozást tart fenn. Egy bio olajfinomítóvá átalakított telepen fenntartható alapanyagokból egy sor innovatív mellékterméket is felhasználnak, melyekből bio műanyagot, bio kenőanyagot, bio tisztitó- és kozmetikai szereket készítenek. A vegyésznő hét évvel ezelőtt fedezte fel a helyben termő bogáncsféle sokoldalúságát.

Az ötlet, hogy a növényt gyomirtóként lehet felhasználni, egy véletlennek köszönhető. A folyamatban,  mely során a bogáncsból olajat vonnak ki, pelargonsav keletkezik. Ezt a savat a Gerániumból ismerjük, és közismert a gyomirtó hatása, de eddig csekély mennyisége miatt nem lehetett nagy területeken gyomirtóként alkalmazni. A hatóanyag nem szisztémikusan hat, a növények, melyekre kiszórják, nem veszik fel, és csak a leveleiket szárítja el.

A bogáncs előnye, hogy gyomnövényként spontán nő és minden része felhasználható. Nagy mennyiségben nyerhető belőle olaj, de említésre méltó a fehérjetartalma is, melyet állateledelek adalékaként lehet felhasználni. A talajt megóvja az eróziótól és nincs szüksége öntözésre.

A Földközi-tenger kopár szigetén több mint 1000 hektárnyi bogáncsot termesztenek, mely egy szabadföldi óriáskísérletnek tekinthető. A termesztési technológiát a helyi szardiniai parasztokkal és juhtartókkal fejlesztették ki.

A kérdésre, hogy ez a hatóanyag vállhat-e a glifozát helyettesítőjévé, Bastioli pragmatikus és óvatos választ ad. Ez a gyomirtó alkalmas a burgonya- és a keményszemű gabonafélék mezei szárítására. Olaszországban például a búza aratás előtti szárító vegyszeres kezelése tilos. Továbbá egy 2017-es törvénynek megfelelően, a tésztagyártóknak fel kell tüntetniük a csomagoláson a gabona földrajzi származását. Az olasz tésztagyártók előszeretettel használnak olcsóbb kanadai búzát, melyet aratás előtt glifozáttal kezelnek.

Két éves kísérletek alapján a bogáncsból készült bio gyomirtót Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában már engedélyezték burgonyára, szőlészetekben, gyümölcsösökben és nyilvános zöldterületeken való alkalmazásra. 

Ez az alternatíva nem csak a fogyasztók számára jó hír, de méhészek számára is, hiszen a glifozát kihat a méhek egészségére is.

Bastioli szerint a 2018-as év fordulópontot jelent majd a bio gyomíró történetében, melybe eddig 200 millió eurót fektettek. Ehhez azonban szükséges lesz az Európai Unió egyértelmű álláspontjára is a glifozát tartalmú szerekkel kapcsolatban. A glifozát tartalmú szerek további használatát, mint ismeretes az EU a közelmúltban engedélyezte.

Forrás: 
Süddeutsche Zeitung 2018/2/5

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

Semmi sem zavarja a betakarítást

Előre láthatólag szombaton érkezik majd egy markáns hidegfront, mely meghozza az őszi időjárást, de csak a hőmérsékletben. Ez után a front után sem fordul ugyanis csapadékosra az idő, valószínűleg csak egy nap lesz esős, aztán ismét száraz idő következik.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

Szárazságtűrő kukoricák Muronyból

Kontinentális klímára, szárazság és aszály elviselésére nemesít kukoricafajtákat a KWS Magyarországon. A Muronyban folyó programból jövőre már a harmadik nemzedék új hibridjeit vezetik be a piacra. Pallós Mihály ügyvezető a nemesítőállomás bemutatóján elmondta, hogy a cég bevétele közel ötödét fordítja kutatás-fejlesztésre. A nagyok mellett nekik még többet kell letenni az asztalra a sikerhez.

Kertészkedés a tenger alatt

A víz alatti gazdálkodás lehet az egyik megoldás a világ élelmezési hiányának felszámolására. A koncepciót az olaszországi Ocean Reef Csoport legújabb kutatási projektjének keretében dolgozta ki.