Back to top

Jobb eredményeket remél 2018-ra a húsipar

Nehéz helyzetben van a hazai sertéságazat termelési és feldolgozóipari oldalon is. A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, amiben döntő szerepe volt a madárinfluenza gazdasági hatásainak, de a sertésfeldolgozóknak is jelentős alapanyag és munkaerő költségemelkedéssel kellett megküzdeniük, érdemi áremelés nélkül - mondta Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke.

Egyértelműen, és statisztikailag is igazolható a sertéságazatban eddig két lépcsőben megvalósított áfacsökkentés piacfehérítő hatása, igaz, ez inkább a döntést követő második évben jelentkezik igazán a Központi Statisztikai Hivatal adataiban – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke a szervezet hagyományos húsvét előtti sajtótájékoztatóján az ágazat helyzetét elemezve. Ezt igazolandó a KSH és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatait citálva megemlítette, hogy 2014 óta egymillió sertéssel többet vágott le a húsipar úgy, hogy a hazai sertésállomány 4,5 százalékkal esett vissza, és külpiaci folyamatok sem indokoltak ekkora változást. Épp ezért tartaná fontosnak, hogy a kormányzat az áfacsökkentésből eddig kimaradó húskészítmények adókulcsát is mérsékelje.

2017-ben a sertésállomány 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,87 millió volt, sőt, a hosszabb távú termelési alapokat biztosító kocalétszám is drasztikusan 4 százalékkal esett vissza, mégis, a húsipar tavaly 4,756 millió sertést vágott le, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt.

A KSH adatai szerint a húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak - mondta Éder Tamás.

Ezen belül azonban nagyon nagy az ingadozás: a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amelyet elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos bővülése eredményezett. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő 2017-ben, ebből a készítménygyártás 179 milliárd, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd, a sertés- és marhahús feldolgozás pedig 285 milliárd forintot tett ki.

Mindezek ellenére egyáltalán nem biztató a húsipar helyzete, mivel a globális sertéspiaci folyamatokat tekintve a hazai vágóhidak még a minden nagyobb versenytársnál drágább sertéshúst előállító európai uniós árnál is többet fizetnek a hazai alapanyagért. Tavaly lényegében egy 30 százalékos alapanyagár emelkedést volt kénytelen kigazdálkodni a húsipar 11 százalékos béremelés mellett úgy, hogy az átadási áraiban ezt kevéssé tudta érvényesíteni, mivel a sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói ára csak kismértékben emelkedett vagy stagnált – mondta Éder Tamás, aki bízik abban, hogy az idén az uniós beruházási támogatásoknak köszönhetően végre megáll a sertésállomány zsugorodása, az iparban pedig javul a cégek hatékonysága. 

Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense előadásában kifejtette, mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban, amelynek értéke meghaladja a 7 milliárd forintot. Az évi sonkafogyasztás 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik, szalámiból és sonkaféléből fejenként mintegy 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság.

Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerint az idén is mindent megtesznek az élelmiszerbiztonság védelme érdekében, a szakemberek főként a nyomonkövetésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd a húsvéti ellenőrzések során. Idén is elsősorban a hagyományos termékeket – például a sonkákat és a tojást – ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is - tette hozzá az országos főállatorvos.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra lendületben a gyulai húsipar

Az elmúlt esztendőben rekordmennyiségű árbevételt, több mint hatmilliárd forintos forgalmat ért el a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Gyulahús Kft., mely immár másfél évszázados tradíciókkal bír. Még 1868-ban jött létre Gyulán az a vágóhíd, melytől számíthatjuk a húsüzem meglétét is.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

Olcsó, rossz minőségű import termékektől tartanak a Brexit gazdák

A brit élelmiszerlánc képviselői, élelmiszergyártók és gazdák egyaránt, arra hívják fel a figyelmet, hogy a helyi termékek védelmét meg kell erősíteni mire az Egyesült Királyság kilép az Unióból.

Megéri húsgalambot tartani, ha csak kiegészítő jövedelemnek is

Nemrég indult útjára a Nemzeti Húsgalamb Program, amelytől többek közt a galambtartó telepek létesítését, és a vidéki kisállattartás fellendülését reméli a szaktárca. A néhány évtizede még nagy hagyományokkal rendelkező jászkunsági húsgalambtartás mára sokat vesztett hírnevéből. S bár nincs könnyű helyzetben az ágazat, vannak települések, ahol ma is megtérül a tenyésztés.

Mediterrán melléktermékek brojlereknek

A World's Poultry Science Journalban egy olasz kutatócsoport két cikkben számolt be a mediterrán és közel-keleti térség tipikus növénytermesztési termékeinek feldolgozása alkalmával nyert melléktermékek baromfitakarmányozásban történő felhasználásáról.

Követendő példa az osztrák sertéságazat

A NAK sertéságazati munkacsoportja az ausztriai Linzben járt tanulmányúton. Az osztrák termelés minden szempontból követendő lehet a magyar gazdálkodók számára is.

Nemcsak a divat dönt… Stropek László az év juhásza

Legutóbb több mint három éve jártunk Böhönyén. Arról beszélgettünk Stropek László juh törzstenyésztővel, érdemes-e megmaradni a jól bevált suffolk fajtánál, vagy jobb volna a divatosabb fehér fejű és bundájú fajtákra váltani.

A csincsillanyulak visszatérnek

Sokan a nyulak királynőinek tartják a csincsillanyulakat, melyeknek két fajtája ismeretes: a kis csincsillanyúl hazánkban nemigen tudott elterjedni, szemben a nagy csincsillanyúllal, mely hajdanán nálunk hosszú időn keresztül meghatározó fajtája volt a háztáji gazdaságoknak.

A lovagoltatástól a marhatenyésztésig: egy családi gazdaság sikertörténete

Lovak, mangalicák, szarvasmarhák, mezőgazdaság, vendéglátás és idegenforgalom. Röviden így foglalható össze a Zala-völgyi Kustányban fekvő egykori Batthyány-birtok, ma zalaszentlászló-szentmihálypusztai gazdaság tevékenysége.