Back to top

Jobb eredményeket remél 2018-ra a húsipar

Nehéz helyzetben van a hazai sertéságazat termelési és feldolgozóipari oldalon is. A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, amiben döntő szerepe volt a madárinfluenza gazdasági hatásainak, de a sertésfeldolgozóknak is jelentős alapanyag és munkaerő költségemelkedéssel kellett megküzdeniük, érdemi áremelés nélkül - mondta Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke.

Egyértelműen, és statisztikailag is igazolható a sertéságazatban eddig két lépcsőben megvalósított áfacsökkentés piacfehérítő hatása, igaz, ez inkább a döntést követő második évben jelentkezik igazán a Központi Statisztikai Hivatal adataiban – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke a szervezet hagyományos húsvét előtti sajtótájékoztatóján az ágazat helyzetét elemezve. Ezt igazolandó a KSH és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatait citálva megemlítette, hogy 2014 óta egymillió sertéssel többet vágott le a húsipar úgy, hogy a hazai sertésállomány 4,5 százalékkal esett vissza, és külpiaci folyamatok sem indokoltak ekkora változást. Épp ezért tartaná fontosnak, hogy a kormányzat az áfacsökkentésből eddig kimaradó húskészítmények adókulcsát is mérsékelje.

2017-ben a sertésállomány 1,2 százalékkal, 30 ezerrel csökkent és decemberben 2,87 millió volt, sőt, a hosszabb távú termelési alapokat biztosító kocalétszám is drasztikusan 4 százalékkal esett vissza, mégis, a húsipar tavaly 4,756 millió sertést vágott le, ami 1,7 százalékos emelkedés egy év alatt.

A KSH adatai szerint a húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a baromfiinfluenza gazdasági hatásainak - mondta Éder Tamás.

Ezen belül azonban nagyon nagy az ingadozás: a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat kibocsátása például 9,8 százalékkal növekedett, amelyet elsősorban a belföldi értékesítés 23,3 százalékos bővülése eredményezett. A húságazat összesen 746 milliárd forint termelési értéket állított elő 2017-ben, ebből a készítménygyártás 179 milliárd, a baromfihús-feldolgozás 281 milliárd, a sertés- és marhahús feldolgozás pedig 285 milliárd forintot tett ki.

Mindezek ellenére egyáltalán nem biztató a húsipar helyzete, mivel a globális sertéspiaci folyamatokat tekintve a hazai vágóhidak még a minden nagyobb versenytársnál drágább sertéshúst előállító európai uniós árnál is többet fizetnek a hazai alapanyagért. Tavaly lényegében egy 30 százalékos alapanyagár emelkedést volt kénytelen kigazdálkodni a húsipar 11 százalékos béremelés mellett úgy, hogy az átadási áraiban ezt kevéssé tudta érvényesíteni, mivel a sertéshúsok és húskészítmények fogyasztói ára csak kismértékben emelkedett vagy stagnált – mondta Éder Tamás, aki bízik abban, hogy az idén az uniós beruházási támogatásoknak köszönhetően végre megáll a sertésállomány zsugorodása, az iparban pedig javul a cégek hatékonysága. 

Szűcs István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense előadásában kifejtette, mintegy 6-6,3 ezer tonnányi füstölt áru fogy a húsvéti időszakban, amelynek értéke meghaladja a 7 milliárd forintot. Az évi sonkafogyasztás 25-30 százaléka ehhez az ünnephez kötődik, szalámiból és sonkaféléből fejenként mintegy 0,7 kilogrammot fogyaszt a magyar lakosság.

Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerint az idén is mindent megtesznek az élelmiszerbiztonság védelme érdekében, a szakemberek főként a nyomonkövetésre, a jelölési szabályok betartására és az általános higiéniai feltételekre figyelnek majd a húsvéti ellenőrzések során. Idén is elsősorban a hagyományos termékeket – például a sonkákat és a tojást – ellenőrzik, valamint megvizsgálják az állatszállítások körülményeit is - tette hozzá az országos főállatorvos.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevésbé szárnyal az agrárexport

A tavaly túlhajtott gabonaexport kissé esett 2018 első két hónapjában. Az egyenleg még min­dig pozitív, de az agrár- és élelmiszeripari termékek behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint a kivitelük.

Átöltöztek a Sága termékei

Valamennyi termékét átöltöztette a magyar piac elsőszámú szárnyas márkája, a Sága, amely új logót kapott. A sárvári cég új szárnyas termékekkel jelenik meg a piacon, és hárommilliárdos beruházási programjával a virsli után a baromfisonka-gyártásban is az élre tör.

Kettős kerítéssel kell védeni a házi sertéseket a pestises vaddisznóktól

Kültéri állattartás esetében kettős kerítéssel kell körülvenni a házi sertéseket. Korlátozni kell a ki- és beszállítást. Az elhullott vaddisznók ártalmatlanítására pedig állami támogatás is jár.

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

ASP: Horvátország a magyar élősertés import szüneteltetését kéri

Horvátország nem tiltja ki ugyan a Magyarországról származó sertés eredetű termékeket piacáról, de arra kér mindenkit, hogy az afrikai sertéspestis (AFP) felbukkanása miatt ne hozzon be élősertést a szomszédos országból - mondta Tomislav Tolusic horvát mezőgazdasági miniszter Zágrábban. Szigorúan ellenőrzik az élősertés behozatalt, így nem kell, hogy probléma adódjon, de az esély mindig fennáll. 

Afrikai sertéspestis az ukrán határ mellett is

Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.

Átkerülhet a rettegett sertéspestis Jász-Nagykun-Szolnok megyébe is

A megyei állattartók aggódnak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. A gazdák úgy vélik, jól sikerült tájékoztatni az embereket, a fogyasztás nem esett vissza jelentősen, ám az árak mégis csökkennek. A legnagyobb nehézséget az exporttilalmak jelentik.

Tavaly végre beindultak az agrárberuházások

A mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben - derül ki a KSH mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét elemző jelentéséből. A mezőgazdasági beruházások volumene 12 százalékkal nőtt, és a termelői árak is növekedtek – átlagosan 5,6 százalékkal.