Back to top

Jedlik Ányos-díjat kapott Láng László nemesítő

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala március 15-e alkalmából, mások mellett, Jedlik Ányos-díjjal tüntette ki Láng Lászlót, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének (Martonvásár) mezőgazdasági genetikai szakmérnökét, ismert búzanemesítőt.

Balról jobbra: Łuszcz Viktor, Láng László és Lepsényi István
Balról jobbra: Łuszcz Viktor, Láng László és Lepsényi István
Fotó: Avar László
Az eseményen, amelyet Budapesten, a Kogart székházban tartottak, részt vett Lepsényi István államtitkár (NGM) és Łuszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke is. Lepsényi István a díjátadón kiemelte: a cselekvő, alkotó és sikereket elérő embereket köszöntik, akik a jelen technológiai ökoszisztémájának főszereplői, kreatív műszaki alkotók, kiemelkedő feltalálók, tudósok. Łuszcz Viktor, az elismeréseket adományozó SZTNH elnöke azt hangsúlyozta, hogy a negyedik ipari forradalom eljövetelével a piacgazdaságban minden korábbinál nagyobb jelentősége van az innovációnak.

Jelenleg Magyarország vetésterületének több, mint 50 százalékán olyan búzafajtákat termesztünk, amelyeknek előállításában Láng László tevékenyen közreműködött.

Társnemesítője 67 államilag elismert őszi búza fajtának, 6 őszi durumbúzának, valamint egy tavaszi és egy őszi zabfajtának. Kutatási eredményeiről szerzőként vagy társszerzőként 216 tudományos és több, mint 190 tudományos-népszerűsítő közleményben számolt be. Az iparjogvédelem területén 3 szabadalma, 66 növényfajta szabadalma és növényfajta-oltalma ismert, és 24 növényfajta-oltalmi bejelentés kapcsolódik a nevéhez. A felsoroltakból 34 fajtát közösségi fajtaoltalomra is bejelentettek, ezek közül a tanúsítvány 30 már meg is kapta. Gratulálunk a kitüntetéshez!

A Jedlik Ányos-díjról

Hagyományosan a március 15-ei nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan adják át a Jedlik Ányos-díjakat Budapesten. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal – elnökének kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszter alapította 1996-ban, a magyar szabadalmi rendszer létrehozásának 100 éves évfordulóján. A Jedlik Ányos-díjjal a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot ismeri el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden évben. A díjat alapítása óta már több mint százan vehették át.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország keményen küzd a GMO ellen

Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.

Magyar termék rally 750 kilóméteren

A Metsä Tissue Hungary Kft. csapata nyerte idén a Coop Rallyt, amelynek záró díjátadójára csütörtökön került sor Siófokon. Mintegy 300 résztvevő 750 kilométert tett meg a szakmai programon. Ebben az évben Magyarország dunántúli tájain látogatott meg 5 élelmiszeripari szereplőt, egy papíripari üzemet és két COOP üzletet

Érték és Minőség Nagydíj

Ünnepi külsőségek között, a Parlamentben adták át az idén először az Érték és Minőség Nagydíjakat a szigorú bírálaton átjutott hazai és határon túli termékek gyártóinak. A védjegy híd a gyártó és a fogyasztó között, segít a bizalom kialakulásában. Olyan magyar termékeknek vagy szolgáltatásoknak ítélik, amelyek innovatívak, magas minőséget képviselnek, megállják a helyüket a nemzetközi versenyben.

Kis növények, nagy előnyök

Pillangósok, madáreleségek, cirok- és fűfélék, talajjavító készítmények és forgatás nélküli talajművelő eszközök kerültek terítékre a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézetének „Alternatív növények, alternatív talajművelés, talajkondícionálás” című konferenciáján.

Ha a fele védett, az egész védett

Hatékonyan vissza lehet szorítani a burgonya fitoftórás betegségét, ha regionális szinten megszervezik, melyik parcellákon teremjenek rezisztens fajták. A teljes régió akkor tekinthető kellően védettnek, ha összességében a termőterület ötven százalékán fitoftórarezisztens burgonyát ültetnek – állítja doktori disszertációjában a Wageningen Egyetem kutatója, Francine Pacilly.

Kamionban, vasúton és uszályban is szállítják a somogyi gabonát

Szeptember elején felgyorsult a somogyi gabonaexport: a szárazság miatt korábban lelassult a dunai hajózás, ám mostanra normalizálódott a helyzet. Eddig nagyjából hárommilliárd forint értékű termény várt elszállításra.

A szilvaművelés sarokpontjai

A hazai telepítési tendenciák azt mutatják, hogy nő a szilva jelentősége, egyre többen érdeklődnek a termesztése iránt, mondta bevezetőjében Lakatos Tamás, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója a Cegléden rendezett szilvatanácskozáson. A szilvatermesztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására hazai és külföldi szakemberek vállalkoztak.

A jó magyar kenyér

„Adalékanyag felhasználása nélkül is lehet kiváló minőségű kenyeret sütni magyar búzából őrőlt lisztből”- szögezte le Lakatos Zoltán. A Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója a Sumi Agro Hungary Kft. által Visegrádon szervezett XVIII. Kalászos Gabona Fórumon beszélt a hazai malomipar jelenéről és jövőjéről.

Csemegekukorica: profin, de magyar módra

Csemegekukorica-termesztésben Magyarország európai nagyhatalomnak számít. Már jó ideje kb. 35 ezer hektár a vetésterülete, bár itt teljesen pontosat senki sem mer kijelenteni. Mivel az eladott vetőmagvakból számolják vissza a termőfelület nagyságát, így a 35 ezer hektár valós adatnak tűnik, de ne lepődjön meg senki, ha plusz-mínusz 400–500 hektáros eltérés mutatkozik a különböző statisztikák között.

Elismerések az államalapítás ünnepén

Amikor fejet hajtunk Szent István műve előtt, nem csupán Szent István történelmi tettére emlékezünk, hanem mindazokra is, akik az elmúlt ezer esztendőben a reménytelennek tűnő helyzetekben is tették a dolgukat, megújították államunkat – mondta Nagy István agrárminiszter, az államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartott rendezvényen a minisztériumban.