Back to top

Permetezzünk, de hogyan?

Both Gyula, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének szakmérnöke a Speciálmix Kft. gödöllői rendezvényén a növényvédelmet érintő aktuális kérdésekről szóltszólt.

A Nébih évente mintegy 2000-2500 friss zöldség- és gyümölcsmintát vizsgál, 44 százalékukat minősíti szermaradványmentesnek, 55 százalékukban talál határérték alatti szermaradékot, és egy százalék a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták aránya. A hazai termesztők körében a tapasztalatok szerint nem a nagy gazdaságokkal, hanem a kistermelőkkel van a nagyobb gond, náluk rosszabb a növényvédő-szerek körültekintő kijuttatásának fegyelme.

A növényvédő-szerek elhagyása sem feltétlen helyes út, hiszen a növényi toxinok (pl. aflatoxin) legalább annyira veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre. A humánpatogén gombákról (pl. az aflatoxint termelő Aspergillus, vagy a hasadtlemezű gombák közül Schizophyllum commune) kevés szó esik, pedig súlyos megbetegedések okozói.

A kaukázusi medvetalp érintésre hólyagos sebeket okoz a bőrön
Az emberi szervezetre veszélyes növények között megemlítette az előadó a kaukázusi medvetalpat (Heracleum mantegazzianum), amit 1984-ben hoztak az országba dísznövényként. Időközben kivadult, 2014-ben már sokfelé találkozhattunk vele útszéleken. A növény érintésre hólyagos sebeket okoz a bőrön. A búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea) allergén szőre miatt veszélyes, bőrkiütéseket, szembetegségeket okozhat.

A Nébih 180 hatóanyagot tud kimutatni. A növényvédőszer-hatóanyag maradékokat már dísznövényekben is elkezdték vizsgálni. Elsősorban az illegális szerhasználatra akarnak fényt deríteni, 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedt tavaly a kiszabott bírságok összege.

Letelt a tavalyi türelmi idő, a növényvédelmi hatóság már büntetheti azokat a kerttulajdonosokat, akik gépi permetezés megkezdése előtt erről nem tájékoztatták a szomszédjukat. Ugyancsak bírságolhatnak azért, ha nem adjuk le az egy literesnél nagyobb növényvédelmi csomagolóanyagokat az arra kijelölt gyűjtőhelyeken.

Szigorodni fog a növényútlevél, nemcsak az árudásoknak, hanem a kertépítőknek is fontos a megléte. Ha szolgáltatásként növényvédelmi kezelést végez a vállalkozó, akkor méregraktárt vagy méregszekrényt kell kialakítania a telephelyén.

Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége februárban megszavazta a rákkeltéssel gyanúsított és környezetszennyező glifozát gyomirtó-szer ötéves uniós újra engedélyezését korlátozások nélkül. A magyar kormány az engedélyhosszabbítás támogatói között volt. Ugyanakkor a környezetvédők a méhek tömeges elhalálozásáért is felelőssé teszik a glifozátot.

Both Gyula: A házunk előtt csak közterületen engedélyezett szerek használhatók
Both Gyula: A házunk előtt csak közterületen engedélyezett szerek használhatók
Fotó: Algeier Wendy
Kevesen tudják, hogy a házunk előtt csak közterületen engedélyezett szerek használhatók, és azok csak növényorvosi kamarai tagsággal rendelkező szakirányító irányításával juttatható ki.

Az előadó felhívta a figyelmet, hogy kemény vizek esetében akár percekre rövidülhet a permetezőszer lebomlási ideje, így sikertelen lehet a permetezés. 7-es pH érték felett érdemes puffert vagy savasító készítményt adni a vízhez. Ilyen például a kationokat semlegesítő X-Change, ami megköti a vízben található kationokat. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének honlapján hamarosan közzé tesznek egy kalkulátort, ami alapján kiszámolható, hogy adott német keménységi fok és víz pH esetén mennyi kation-megkötő készítményt (X-Change, Companion Gold) ajánlott a permetléhez keverni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új kihívások előtt az új Bayer

Korszakváltásnak lehetünk tanui a világ kukorica termesztésében. Ennek egyik előszele, hogy a Bayer megvásárolta Monsantot, s ezzel hatékonyabb munkát tud végezni a mezőgazdaság területén. A Kecsekeméten tartott tudományos konferenciájuk sem véletlenül kapta a „New Cornology” címet, ezzel is utalni akartak a kukoricaágazatban lejátszódó változásokra.

Ezúttal nem jogsértőt, hanem madarat fogtak a Nébih munkatársai

Egy szárnyaszegett egerészölyv mentésében és biztonságos elhelyezésében vettek részt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Székkutasi Növényfajta-kísérleti Állomásának munkatársai. A dolgozók az állomás melletti fasorban bukkantak a vélhetően áramütés következtében megsérült, fiatal madárra, amelyet haladéktalanul a Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontjába szállítottak.

Kikészíti a kertészeket a spanyol csupaszcsiga

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa "alkalmazása" bizonyult - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete az MTI-vel szerdán.

Mentsük meg a Gesztenyés kert fáit!

Gerstl József kertész szervezésében és támogatásával – az elmúlt években folytatott őszi környezetvédelmi akciók sikerén felbuzdulva – kis közös munka árán idén is, immáron 26. alkalommal rendezték meg a „Mentsük meg a Gesztenyés kert fáit!” környezetvédelmi akciót.

Hadat üzentek a törpeharcsáknak a Körösön

A túlszaporodott törpeharcsa fajok szelektálására ökolológiai halászat indult a Peresi holtágon.

Méhekre kell tervezni a vetést

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Ezúttal a cser az áldozat

Az utóbbi évek környezeti változásai hatására több erdőtípusban felfedezhetünk eddig nem tapasztalt károkat. Egyes esetekben a gyengültség kárláncolat kialakulásához, és akár az erdő pusztulásához vezethet.

Kihal a kajszi: kutatás a termesztőkkel együtt

Hazánk egyik legértékesebb gyümölcsét, a kajszit az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a fapusztulás. Olyannyira, hogy immár kérdésessé teszi az ültetvények gazdaságos fenntartását.

Ne értékeljük túl a kockázatokat

Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a cég növényvédelmi üzletágának vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre a mezőgazdaság jövőjéről.

Alma: a száz tonna háttere

Meglepődtem, mi tagadás. Amikor Nagykállóban Bálint gazdának azt magyarázta Szabó Levente, a KITE vezérigazgatója és Illés Zsolt kertészeti üzletág-igazgató, hogy vannak módszereik, amikkel hektáronként 100 tonna almatermést érnek el, nagyüzemben, a jegyzetembe három felkiáltójelet tettem.