Back to top

Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

A sávos művelés és vetés történelmi jelentőségét és jelenlegi létjogosultságát taglaló szócikket adjuk közre Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből. Ez a módszer eltér a megszokottól, így eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól, a pontosság pedig létfontosságú a talaj egészségének szempontjából.

Sávos művelés és vetés (strip-till)

Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart – esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített – tarlón a vetősornál szélesebb sávban (vetést időben megelőzően vagy azzal egy időben) a módszerhez kifejlesztett eszközzel (1. fotó), vetés a művelt, takaratlan sávba, a vetősor visszatömörítése. Másként fogalmazva a sor és a sorköz erőteljes elkülönítése, a talajművelés, talajtakarás, trágyázás, növényvédelem és vetés szempontjából.

1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
Fotó: Kende Zoltán
A sávos művelés módszerének kidolgozása Észak-Amerikában az 1970-es években kezdődött. Kezdetektől a talajkímélő módszerek közé sorolták, számos kísérlettel bizonyítva az értékeit. A vetősorban mélyebb művelés óhatatlan előnyt jelentett a direktvetéssel szemben mérsékelt éghajlatú területeken, ahol a némileg több és mélyebb művelés nem jár termesztést akadályozó vízvesztéssel. A gyakorlat mérsékelt érdeklődését nyilvánvalóan befolyásolhatták az akkori művelési pontatlanságok.
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
Fotó: Kende Zoltán
A 2000. év elején azonban megjelentek a szántóföldi gépmozgások tökéletesítését kiterjesztő technikai megoldások. Ilyen a műholdas navigációs rendszer, amely bármely időjárásban, bárhol a világon a nap 24 órájában működik; a műholdas navigációs pozícionálás javítását segítő technika, amely egyszerű bázisállomásokra támaszkodva (RTK) valós idő- és helyzetjavító (cm szintű) korrekciót nyújt, a nyomvonalkövetést segítő rendszerek kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés nagyságát is; előny az ismételhetőség, az adott nyomvonalon haladás biztosítása. Az RTK rendszer más termesztési eljárások pontosságát is támogatja (éjszakai vetés lehetősége, a rávetések elkerülése, minimális növénysérülés sorközműveléskor, felülpermetezés vagy kihagyás elkerülése stb.).

A sávos művelés eredeti cél szerint a hagyományos művelés és a direktvetés legjobb tulajdonságait ötvözi. A direktvetéshez annyiban hasonló, hogy elmarad a teljes felület művelése és sajátos, a rendszerhez adaptált gépigény (2. fotó). Mivel a maradványoktól mentes sávokban a talaj korábban felmelegszik (előny tavaszi vetéskor), a kedvező nedvesség-, hő- és levegőforgalom előnyt ad a csírázó és kelő növénynek.

3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
Fotó: Kende Zoltán
A trágya közvetlenül a gyökérzónába juttatható, a vetési mélység alá, ahol tarlómaradványok nem lassítják az érvényesülését úgy, mint a direktvetésnél. A növényvédelmet a sávpermetezés és a sorközművelés okán hatásosnak tartják, a sávok közti jobb levegősség révén enyhébb gombás fertőzést vélnek. A hagyományos rendszernél a takart sávközökkel megalapozott talajvédelem és nedvesség- visszatartás alapján tartják jobbnak. Gyakran és meggyőzően utalnak a kevesebb menet és a kisebb költség előnyeire.

Sávos műveléssel elsősorban a széles sorközű növények, kukorica, napraforgó, szója, repce stb. termeszthető (táblázat). Őszi kalászosokkal is vannak már tapasztalatok (3. fotó).

A sávos művelésről, elsősorban a talaj szempontjából

Mint minden új és más, a megszokottól jelentősen eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól.

A pontosság elsődleges, a hibákat e rendszerben sem takarja el a ráborított barázdaszelet. Az alkalmazó által elkövetett hibákat nem lehet a szántás elhagyására fogni.

A rendszer ma még gyenge pontjai a folyamatos technikai fejlesztés és az alkalmazók növekvő szakértelme folytán csökkennek.

A nagyobb mélységig (45– 50–55 cm) terjedő talajállapot-javítást a rendszer bevezetése előtt vagy közben (sűrűsoros növény előtt) lehet elvégezni.

4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
Fotó: Kende Zoltán
Ha a költségkímélést a kémiai anyagok használatára is kiterjesztik, fontos, hogy hatásos gyomkorlátozás valósuljon meg a rendszer bevezetése előtti két évben. Az adott mélységig (~27 cm) lazult talaj előnyösebb bármely növénynek, mint ha a felszínhez közel talp lenne.

A kevesebb – csak a sávokra korlátozódó – talajbolygatás kisebb nedvességveszteséggel jár.

A sávok közének takarása az elővetemény tarlómaradványaival előnyös a nedvességkímélés érdekében. Ezen felül megszokottá válhat a maradványos felszíntől korábban idegenkedők számára is (4., 5. fotó).

Száraz idényben a giliszták a bolygatatlan sávköz talaját részesítik előnyben a takart felszínnek köszönhetően. Bizonyos, ha a talajba nem jut tarlómaradvány, nem lesz táplálék a földigilisztáknak.

5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
Fotó: Kende Zoltán

A sűrűsoros növény művelési rendszerében (két sávos művelés közti időszakban) a mélyebb lazítás mellett előnyös lehet a legalább 20–25 centiméterig terjedő keverés is a tarlómaradványok talajba juttatása érdekében (szervesanyagforrás és gilisztatáplálék).

A művelt sávban a talaj csapadékos idény után erőteljesen ülepedik. Nagyobb mérvű ülepedés várható a humuszban szegény (vagy elszegényített) talajokon.

A sávközökben a tarlómaradványok talajjal érintkező része folyamatosan táródik fel, az esetenkénti erősebb széndioxid- légzés elkerülhetetlen. Mire a maradék a talajba jut, jelentősen veszít értékéből és mennyiségéből.

6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
Fotó: Kende Zoltán
Szerves anyagban kizsarolt talajon a sávművelésnek csak a költségvonzata lesz kedvező, a talajminőség javulására kisebb az esély.

Adott szélességű talajszelvény 2–4 év alatt váltakozva lesz bolygatott és bolygatatlan, amely a hosszú távra szóló szénkímélés okán előnyös lehet.

A sorközművelés és kémiai gyomirtás együttes alkalmazása elősegítheti a talaj gyommagkészletének fogyását. A mulasztás azonban súlyos következményekkel jár. Gyommagvakkal fertőzött talajon a sávok és a sávok köze is kigyomosodik, amelyet csak hatásos kémiai kezelésekkel lehet visszavetni (6. fotó).

7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
Fotó: Kende Zoltán

A szárszecskázás minősége (a csonk hossza, megtörtsége) sávművelésben termesztett kukorica aratásakor is meghatározó lesz a kukoricamoly lárva életterének csökkentésében vagy éppen áttelelésének elősegítésében (7. fotó).

Összességében elmondható, hogy a talaj- és költségkímélés szakértő alkalmazás esetén valósul meg. A rendszer beruházásigénye (a meglévőtől eltérő gépek és a navigációs rendszer) tény, megtérülése egzakt alkalmazás és folyamatosan fenntartott termésbiztonság esetén várható.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

Élelmiszerbiztonság: Mese habbal?

Új elemmel, oktató jellegű mesekönyvvel bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja. Az elsősorban 3. és 4. osztályosoknak szóló „Mese habbal, szülinappal” című történetet Gévai Csilla meseíró jegyzi. A kiadványt Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mutatta be ma a Csillaghegyi Általános Iskolában.

Újraindul az olvasókör – agrártörténeti kuriózumokba lapozhatunk bele

Szemezgető agrármúltunk szakirodalmából címmel hirdetett olvasókört a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: minden hónap egy-egy szerdáján egy-egy agrártörténeti kuriózumba nyerhetünk betekintést a könyvtár szakértőinek köszönhetően. Az idei első alkalom február 20-án lesz, de aki lemarad, az tavasszal még három másik olvasókörön is részt vehet.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Már lehet fejtrágyázást végezni

A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ.

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

Mikrohorror a talajban

A talajuntságot és az ellene való védekezést vette górcső alá a Malagrow Kft. a legutóbbi, Kecskeméten tartott tanácskozásán. Mint elhangzott, kialakulásának késleltetésére, tüneteinek mérséklésére, megszüntetésére számos, a termesztés során alkalmazható megoldás áll rendelkezésünkre. Ezek közül a szolnoki központú cég által forgalmazott Myco’Sol PTC készítményre hívták fel a figyelmet.

Mindennapi mérgeink

A 35 éves Magyar Biokultúra Szövetség által rendezett 31. Biokultúra Tudományos Napon választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és bizonyságot kaphattunk arról is, hogy mai szennyezett világunkban a biogazdálkodás az egyetlen járható út az egészséges élelmiszer-termelés irányába.

A magyar piacot készül lefedni a BERKO

Saját gyártású, kiváló ár-érték arányú gépekkel igyekszik megfogni a gazdákat a vajdasági székhelyű BERKO az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n. A távol-keleti piacokon is jelen lévő cég terve, hogy egész Magyarországon elérhetők legyenek gépeik.