Back to top

Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

A sávos művelés és vetés történelmi jelentőségét és jelenlegi létjogosultságát taglaló szócikket adjuk közre Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből. Ez a módszer eltér a megszokottól, így eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól, a pontosság pedig létfontosságú a talaj egészségének szempontjából.

Sávos művelés és vetés (strip-till)

Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart – esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített – tarlón a vetősornál szélesebb sávban (vetést időben megelőzően vagy azzal egy időben) a módszerhez kifejlesztett eszközzel (1. fotó), vetés a művelt, takaratlan sávba, a vetősor visszatömörítése. Másként fogalmazva a sor és a sorköz erőteljes elkülönítése, a talajművelés, talajtakarás, trágyázás, növényvédelem és vetés szempontjából.

1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
Fotó: Kende Zoltán
A sávos művelés módszerének kidolgozása Észak-Amerikában az 1970-es években kezdődött. Kezdetektől a talajkímélő módszerek közé sorolták, számos kísérlettel bizonyítva az értékeit. A vetősorban mélyebb művelés óhatatlan előnyt jelentett a direktvetéssel szemben mérsékelt éghajlatú területeken, ahol a némileg több és mélyebb művelés nem jár termesztést akadályozó vízvesztéssel. A gyakorlat mérsékelt érdeklődését nyilvánvalóan befolyásolhatták az akkori művelési pontatlanságok.
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
Fotó: Kende Zoltán
A 2000. év elején azonban megjelentek a szántóföldi gépmozgások tökéletesítését kiterjesztő technikai megoldások. Ilyen a műholdas navigációs rendszer, amely bármely időjárásban, bárhol a világon a nap 24 órájában működik; a műholdas navigációs pozícionálás javítását segítő technika, amely egyszerű bázisállomásokra támaszkodva (RTK) valós idő- és helyzetjavító (cm szintű) korrekciót nyújt, a nyomvonalkövetést segítő rendszerek kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés nagyságát is; előny az ismételhetőség, az adott nyomvonalon haladás biztosítása. Az RTK rendszer más termesztési eljárások pontosságát is támogatja (éjszakai vetés lehetősége, a rávetések elkerülése, minimális növénysérülés sorközműveléskor, felülpermetezés vagy kihagyás elkerülése stb.).

A sávos művelés eredeti cél szerint a hagyományos művelés és a direktvetés legjobb tulajdonságait ötvözi. A direktvetéshez annyiban hasonló, hogy elmarad a teljes felület művelése és sajátos, a rendszerhez adaptált gépigény (2. fotó). Mivel a maradványoktól mentes sávokban a talaj korábban felmelegszik (előny tavaszi vetéskor), a kedvező nedvesség-, hő- és levegőforgalom előnyt ad a csírázó és kelő növénynek.

3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
Fotó: Kende Zoltán
A trágya közvetlenül a gyökérzónába juttatható, a vetési mélység alá, ahol tarlómaradványok nem lassítják az érvényesülését úgy, mint a direktvetésnél. A növényvédelmet a sávpermetezés és a sorközművelés okán hatásosnak tartják, a sávok közti jobb levegősség révén enyhébb gombás fertőzést vélnek. A hagyományos rendszernél a takart sávközökkel megalapozott talajvédelem és nedvesség- visszatartás alapján tartják jobbnak. Gyakran és meggyőzően utalnak a kevesebb menet és a kisebb költség előnyeire.

Sávos műveléssel elsősorban a széles sorközű növények, kukorica, napraforgó, szója, repce stb. termeszthető (táblázat). Őszi kalászosokkal is vannak már tapasztalatok (3. fotó).

A sávos művelésről, elsősorban a talaj szempontjából

Mint minden új és más, a megszokottól jelentősen eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól.

A pontosság elsődleges, a hibákat e rendszerben sem takarja el a ráborított barázdaszelet. Az alkalmazó által elkövetett hibákat nem lehet a szántás elhagyására fogni.

A rendszer ma még gyenge pontjai a folyamatos technikai fejlesztés és az alkalmazók növekvő szakértelme folytán csökkennek.

A nagyobb mélységig (45– 50–55 cm) terjedő talajállapot-javítást a rendszer bevezetése előtt vagy közben (sűrűsoros növény előtt) lehet elvégezni.

4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
Fotó: Kende Zoltán
Ha a költségkímélést a kémiai anyagok használatára is kiterjesztik, fontos, hogy hatásos gyomkorlátozás valósuljon meg a rendszer bevezetése előtti két évben. Az adott mélységig (~27 cm) lazult talaj előnyösebb bármely növénynek, mint ha a felszínhez közel talp lenne.

A kevesebb – csak a sávokra korlátozódó – talajbolygatás kisebb nedvességveszteséggel jár.

A sávok közének takarása az elővetemény tarlómaradványaival előnyös a nedvességkímélés érdekében. Ezen felül megszokottá válhat a maradványos felszíntől korábban idegenkedők számára is (4., 5. fotó).

Száraz idényben a giliszták a bolygatatlan sávköz talaját részesítik előnyben a takart felszínnek köszönhetően. Bizonyos, ha a talajba nem jut tarlómaradvány, nem lesz táplálék a földigilisztáknak.

5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
Fotó: Kende Zoltán

A sűrűsoros növény művelési rendszerében (két sávos művelés közti időszakban) a mélyebb lazítás mellett előnyös lehet a legalább 20–25 centiméterig terjedő keverés is a tarlómaradványok talajba juttatása érdekében (szervesanyagforrás és gilisztatáplálék).

A művelt sávban a talaj csapadékos idény után erőteljesen ülepedik. Nagyobb mérvű ülepedés várható a humuszban szegény (vagy elszegényített) talajokon.

A sávközökben a tarlómaradványok talajjal érintkező része folyamatosan táródik fel, az esetenkénti erősebb széndioxid- légzés elkerülhetetlen. Mire a maradék a talajba jut, jelentősen veszít értékéből és mennyiségéből.

6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
Fotó: Kende Zoltán
Szerves anyagban kizsarolt talajon a sávművelésnek csak a költségvonzata lesz kedvező, a talajminőség javulására kisebb az esély.

Adott szélességű talajszelvény 2–4 év alatt váltakozva lesz bolygatott és bolygatatlan, amely a hosszú távra szóló szénkímélés okán előnyös lehet.

A sorközművelés és kémiai gyomirtás együttes alkalmazása elősegítheti a talaj gyommagkészletének fogyását. A mulasztás azonban súlyos következményekkel jár. Gyommagvakkal fertőzött talajon a sávok és a sávok köze is kigyomosodik, amelyet csak hatásos kémiai kezelésekkel lehet visszavetni (6. fotó).

7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
Fotó: Kende Zoltán

A szárszecskázás minősége (a csonk hossza, megtörtsége) sávművelésben termesztett kukorica aratásakor is meghatározó lesz a kukoricamoly lárva életterének csökkentésében vagy éppen áttelelésének elősegítésében (7. fotó).

Összességében elmondható, hogy a talaj- és költségkímélés szakértő alkalmazás esetén valósul meg. A rendszer beruházásigénye (a meglévőtől eltérő gépek és a navigációs rendszer) tény, megtérülése egzakt alkalmazás és folyamatosan fenntartott termésbiztonság esetén várható.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

A hatvanas évekhez képest megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése. Ugyanakkor a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye drámaian csökkent. Cikkünk második részében a szaporodásbiológiai menedzsment számára hasznos információkat osztanak meg szerzőink.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)

A nagyobb tejtermelésre irányuló sikeres genetikai szelekció által a '60-as évekhez képest az Egyesült Államokban közel megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése, és ma már eléri az évi 11 ezer kilogrammot. Hasonló javulás következett be hazánkban is. Eközben a tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye csökkent: nőtt az üresen álló napok és az egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma is.

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.