Back to top

Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

A sávos művelés és vetés történelmi jelentőségét és jelenlegi létjogosultságát taglaló szócikket adjuk közre Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből. Ez a módszer eltér a megszokottól, így eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól, a pontosság pedig létfontosságú a talaj egészségének szempontjából.

Sávos művelés és vetés (strip-till)

Művelés bolygatatlan talajú, tarlómaradványokkal takart – esetleg kémiai gyomkorlátozásban részesített – tarlón a vetősornál szélesebb sávban (vetést időben megelőzően vagy azzal egy időben) a módszerhez kifejlesztett eszközzel (1. fotó), vetés a művelt, takaratlan sávba, a vetősor visszatömörítése. Másként fogalmazva a sor és a sorköz erőteljes elkülönítése, a talajművelés, talajtakarás, trágyázás, növényvédelem és vetés szempontjából.

1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
1. fotó: Orthman sávos művelőgép. Elemei: 1. nyitócsoroszlya, 2. tarlómaradvány-kezelő tárcsasor, 3. lazító késsor és folyékony műtrágyainjektor, 4. takarótárcsa, 5. felszínegyengető
Fotó: Kende Zoltán
A sávos művelés módszerének kidolgozása Észak-Amerikában az 1970-es években kezdődött. Kezdetektől a talajkímélő módszerek közé sorolták, számos kísérlettel bizonyítva az értékeit. A vetősorban mélyebb művelés óhatatlan előnyt jelentett a direktvetéssel szemben mérsékelt éghajlatú területeken, ahol a némileg több és mélyebb művelés nem jár termesztést akadályozó vízvesztéssel. A gyakorlat mérsékelt érdeklődését nyilvánvalóan befolyásolhatták az akkori művelési pontatlanságok.
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
2. fotó: Sávos művelőelem az injektorral
Fotó: Kende Zoltán
A 2000. év elején azonban megjelentek a szántóföldi gépmozgások tökéletesítését kiterjesztő technikai megoldások. Ilyen a műholdas navigációs rendszer, amely bármely időjárásban, bárhol a világon a nap 24 órájában működik; a műholdas navigációs pozícionálás javítását segítő technika, amely egyszerű bázisállomásokra támaszkodva (RTK) valós idő- és helyzetjavító (cm szintű) korrekciót nyújt, a nyomvonalkövetést segítő rendszerek kijelzik a követendő nyomvonalat és az esetleges eltérés nagyságát is; előny az ismételhetőség, az adott nyomvonalon haladás biztosítása. Az RTK rendszer más termesztési eljárások pontosságát is támogatja (éjszakai vetés lehetősége, a rávetések elkerülése, minimális növénysérülés sorközműveléskor, felülpermetezés vagy kihagyás elkerülése stb.).

A sávos művelés eredeti cél szerint a hagyományos művelés és a direktvetés legjobb tulajdonságait ötvözi. A direktvetéshez annyiban hasonló, hogy elmarad a teljes felület művelése és sajátos, a rendszerhez adaptált gépigény (2. fotó). Mivel a maradványoktól mentes sávokban a talaj korábban felmelegszik (előny tavaszi vetéskor), a kedvező nedvesség-, hő- és levegőforgalom előnyt ad a csírázó és kelő növénynek.

3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
3. fotó: Sávos művelőgép kalászos növények vetésére
Fotó: Kende Zoltán
A trágya közvetlenül a gyökérzónába juttatható, a vetési mélység alá, ahol tarlómaradványok nem lassítják az érvényesülését úgy, mint a direktvetésnél. A növényvédelmet a sávpermetezés és a sorközművelés okán hatásosnak tartják, a sávok közti jobb levegősség révén enyhébb gombás fertőzést vélnek. A hagyományos rendszernél a takart sávközökkel megalapozott talajvédelem és nedvesség- visszatartás alapján tartják jobbnak. Gyakran és meggyőzően utalnak a kevesebb menet és a kisebb költség előnyeire.

Sávos műveléssel elsősorban a széles sorközű növények, kukorica, napraforgó, szója, repce stb. termeszthető (táblázat). Őszi kalászosokkal is vannak már tapasztalatok (3. fotó).

A sávos művelésről, elsősorban a talaj szempontjából

Mint minden új és más, a megszokottól jelentősen eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól.

A pontosság elsődleges, a hibákat e rendszerben sem takarja el a ráborított barázdaszelet. Az alkalmazó által elkövetett hibákat nem lehet a szántás elhagyására fogni.

A rendszer ma még gyenge pontjai a folyamatos technikai fejlesztés és az alkalmazók növekvő szakértelme folytán csökkennek.

A nagyobb mélységig (45– 50–55 cm) terjedő talajállapot-javítást a rendszer bevezetése előtt vagy közben (sűrűsoros növény előtt) lehet elvégezni.

4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
4. fotó: A bolygatatlan sorköz takarása. Búza elővetemény esetén jó, ha a szalmát nem hordják le
Fotó: Kende Zoltán
Ha a költségkímélést a kémiai anyagok használatára is kiterjesztik, fontos, hogy hatásos gyomkorlátozás valósuljon meg a rendszer bevezetése előtti két évben. Az adott mélységig (~27 cm) lazult talaj előnyösebb bármely növénynek, mint ha a felszínhez közel talp lenne.

A kevesebb – csak a sávokra korlátozódó – talajbolygatás kisebb nedvességveszteséggel jár.

A sávok közének takarása az elővetemény tarlómaradványaival előnyös a nedvességkímélés érdekében. Ezen felül megszokottá válhat a maradványos felszíntől korábban idegenkedők számára is (4., 5. fotó).

Száraz idényben a giliszták a bolygatatlan sávköz talaját részesítik előnyben a takart felszínnek köszönhetően. Bizonyos, ha a talajba nem jut tarlómaradvány, nem lesz táplálék a földigilisztáknak.

5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
5. fotó: A kukorica vetéséig a napraforgó elővetemény maradványai jelentősen megfogynak
Fotó: Kende Zoltán

A sűrűsoros növény művelési rendszerében (két sávos művelés közti időszakban) a mélyebb lazítás mellett előnyös lehet a legalább 20–25 centiméterig terjedő keverés is a tarlómaradványok talajba juttatása érdekében (szervesanyagforrás és gilisztatáplálék).

A művelt sávban a talaj csapadékos idény után erőteljesen ülepedik. Nagyobb mérvű ülepedés várható a humuszban szegény (vagy elszegényített) talajokon.

A sávközökben a tarlómaradványok talajjal érintkező része folyamatosan táródik fel, az esetenkénti erősebb széndioxid- légzés elkerülhetetlen. Mire a maradék a talajba jut, jelentősen veszít értékéből és mennyiségéből.

6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
6. fotó: A szakszerű gyomkorlátozástól a sávos módszer sem mentesít
Fotó: Kende Zoltán
Szerves anyagban kizsarolt talajon a sávművelésnek csak a költségvonzata lesz kedvező, a talajminőség javulására kisebb az esély.

Adott szélességű talajszelvény 2–4 év alatt váltakozva lesz bolygatott és bolygatatlan, amely a hosszú távra szóló szénkímélés okán előnyös lehet.

A sorközművelés és kémiai gyomirtás együttes alkalmazása elősegítheti a talaj gyommagkészletének fogyását. A mulasztás azonban súlyos következményekkel jár. Gyommagvakkal fertőzött talajon a sávok és a sávok köze is kigyomosodik, amelyet csak hatásos kémiai kezelésekkel lehet visszavetni (6. fotó).

7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
7. fotó: A kukoricaszár szecskázása bármely mód alkalmazásakor ajánlott
Fotó: Kende Zoltán

A szárszecskázás minősége (a csonk hossza, megtörtsége) sávművelésben termesztett kukorica aratásakor is meghatározó lesz a kukoricamoly lárva életterének csökkentésében vagy éppen áttelelésének elősegítésében (7. fotó).

Összességében elmondható, hogy a talaj- és költségkímélés szakértő alkalmazás esetén valósul meg. A rendszer beruházásigénye (a meglévőtől eltérő gépek és a navigációs rendszer) tény, megtérülése egzakt alkalmazás és folyamatosan fenntartott termésbiztonság esetén várható.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

A boroknak is van illemtana és néprajzi vonatkozása

Halasi szerzők is közreműködtek a Borkommunikáció című kötet megalkotásában, amely a közelmúltban jelent meg a Századvég Kiadó, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet gondozásában.

Szenved a repce, nem jön az eső

A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá: sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.

Agrárium a dzsungelben

Évekig kutatta a brazil őserdőben az egykori őslakosok mező- és erdőgazdálkodási múltját egy magyar kutatónő, az európai hódítók előtti gazdálkodás környezeti hatásaira fókuszálva. A gödöllői Szent István Egyetemről egy németországi kitérővel Angliába, majd a dzsungelbe került Gonda Regina jelenleg az Exeteri Egyetemen készül megvédeni doktori disszertációját.

Talajművelés, tápanyagpótlás

Az elgyomosodott, ápolatlan, magára hagyott kertek látvány ezekben a hónapokban arra enged következtetni, hogy sokan nem veszik komolyan az őszi talaj-előkészítéssel kapcsolatos tanácsokat, nincsenek tisztában annak fontosságával. Ősszel a fertőzött növényei részek letakarításával számos kártevő rovar és kórokozó kártételét is mérsékelhetjük, megelőzhetjük.

Bagolygyerekekről, kertekről és könyvkötésről – könyvtári napok a Mezőgazdasági Könyvtárban

Az Országos Könyvtári Napok keretében színes programokkal vár minden érdeklődőt a budapesti Mezőgazdasági Könyvtár október 2–5-ig. Kiderül egyebek között, hogy mi a hasonlóság a bagolyfiókák és az embergyerekek között, rengeteg szó esik a közösségi kertekről, és – ha már könyvtárban vagyunk – mindenki készíthet magának papírt és kipróbálhatja a könyvkötés tudományát.

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet 2017. január 1-je óta a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának önálló intézeteként működik. Az egyetemmel kialakított szorosabb integráció mellett folytatódik a sok évtizedes kutató-fejlesztő munka a napraforgó-, a szója-, a csicseri- és takarmányborsó-nemesítés területén.