Back to top

Állattartás az internetről - először tájékozódjunk!

Nagy divat és nem is rossz ötlet, hogy az állattartók az internet adta lehetőséget kihasználva próbálják bővíteni ismereteiket. De vajon elegendő-e az a tudás, amit az egyes weboldalakról begyűjthető? Ki tudják-e választani a töménytelen információból a valóban hasznosat – kérdeztük egy tapasztalt tenyésztőtől, aki az internetes fórumokat is szinte naprakészen követi.

Olvasgatva ezeket a közösségi oldalakat sokszor meglepődöm mennyire tájékozatlanul vágnak bele egyesek az állattartásba – mondja Pallagi Zsuzsanna. Szinte azzal sincsenek tisztában, milyen állatot tartanak, azzal meg főleg nem, hogy milyen igényei vannak annak a szegény jószágnak, amelyet tartani szándékozik. Az már szerencsés helyzet, ha még az állat érkezése előtt kezdenek tájékozódni és igyekeznek felkészülni, de a tapasztalatom inkább az, hogy sokan először vásárolnak, és utána kétségbeesve próbálnak segítséget, megoldást találni a fellépő nehézségekre. Sajnos ilyenkor már sokszor késő.

Úgy vélem, jogosan vetődik fel bennem a kérdés: hogy mer bárki belevágni az állattartásba, ha nem tudja, mi fán terem?

Az állatvédelem, az állatjólét alapja az, hogy ismerjük és kielégítjük állataink alapvető igényeit: aki például tehéntejjel akarja felnevelni a szegény, elárvult, befogadott, vágásra ítélt (ezért kellett megmenteni) gidát, az sokkal hosszabb szenvedésre ítéli azt az állatot, mintha egyszerűen elvágta volna valaki a torkát, hogy egy vacsoraasztalon végezze. És miközben keresi a megoldást a neten, kapja a mindenféle – számára nehezen szűrhető ötleteket – a vizezett tehéntejtől, a szőlőcukron át a mindenféle keverékekig, és szegény kérdező mit tesz ilyenkor? Végig próbálja a lehetőségeket. És mit tesz szegény kecske? Beledöglik.

Mondhatják sokan, hogy moderálni, szűrni kellene ezeknek az oldalaknak a tartalmát, de kinek van erre kapacitása? Ki tudná ezt elvégezni? Senki.

Vannak azért persze tapasztalt állattartók is, akik hasznos tanácsokat adnak a különböző netes fórumon, akik megpróbálják elmagyarázni a kezdőknek, mi volt a baj, mit kellene tenni, de a válaszuk természetesen egy a sok között.

Elvész a tömegben, ráadásul a hangadók, az okoskodók sokszor kiutálják őket ezekről a fórumokról. Ezt tapasztalatból mondom, sajnos. Egy kezdő nem tudja még, kinek a véleményét tekintse irányadónak, nem ismeri a szakmában már bizonyított termelőket. Ráadásul ezeknek a tenyésztőknek sok idejük nincs is a tanácsadásra, ellentétben az okoskodókkal. Általában ugyanis ők az „erősebb kutya”, és amíg egyesek „hangerővel” palástolják a tudásbeli hiányosságokat, addig az ész és a tapasztalat nem kérkedik - teszi hozzá Pallagi Zsuzsanna.

Nem lenne egyszerűbb levágni ezeket a fiatal állatokat? Vagy esetleg tejautomatával, tápszerrel felnevelni, és utána értékesíteni (12 hetes kor után), amikor már képes „normális” kecsketakarmányon is elélni?

– kérdezi és egyben javasolja is Zsuzsanna. Nem ez lenne az igazi állatvédelem és állatjólét? A hetekben láttam ennek a folyamatnak egy teljesen elképesztő példáját az egyik közösségi oldalon: „a kés elől menekítette” saját „tenyésztésű” gödölyéjét. A szegény kis állatot cumin nevelték, állítólag erősen kötődtek hozzá – vagyis a körítés megvolt. A felajánlott állaton viszont egyértelműen a betegség jelei mutatkoztak (remélhetőleg nem egy rettegett fertőző betegség tünetei, hanem csak kóros A-vitaminhiány): a szája, az orra, a szemkörnyéke csupa seb és göb volt. Azt hiszem, ez aztán nemcsak, hogy állatjóléti kérdés, de etikai kérdés is: ilyen állatot továbbadni jóhiszemű, jó szándékú embernek – egyszerűen TILOS (lenne), még ajándékba se!  - mondja.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nagy séta után hideg fürdőt vettek a bivalyok

Április 24-e, Szent György napja az állatok kihajtásának ideje a néphagyomány szerint. Kedden áthajtották téli szálláshelyükről a halasi Vasvarjú Alapítvány vízibivalyait is, szám szerint tízet. A bivalyok vonulása most is igazi látványosság volt.

Mindenkire szükség van a sertéspestis megfékezéséhez

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatót készített a sertéstartók részére az idehaza is felbukkant afrikai sertéspestis kapcsán hozott intézkedésekről és az esetleges teendőkről.

Biológia, technológia, gazdaságosság – szakmai nap baromfitartóknak

Szárnyaljon velünk – hívta Tatárszentgyörgyre az újdonságok iránt érdeklődő baromfis partnereit a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A résztvevők megismerhették a cég legújabb kutatás-fejlesztési eredményeit, sőt egyes területeken a gyakorlati tapasztalatokról is be tudtak már számolni az előadók. Emellett bemutatták egy zárttartásos lúdtenyésztési kísérlet eredményeit is.

Országszerte ellenőrzi a permetezést a Nébih

A házi méhek és a vadon élő beporzók védelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavasszal országszerte kiemelten ellenőrzi a növénytermesztők növényvédelmi tevékenységét, különösen a méhmérgezések szempontjából kockázatosnak ítélt gyümölcsösökben - tette közzé a hivatal.

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Országszerte megkeződött a szúnyogirtás

Idén a tavalyinál másfél hónappal korábban, április 23-án kezdődik az országos szúnyoggyérítési program. A vérszívók ellen a tenyészőhelyeken lépnek fel egy környezetbarát, úgynevezett biológiai eljárással, mely a méhekre nem jelent veszélyt. A vegyszeres irtás két hét múlva kezdődik, melyről a katasztrófavédelem részletes tájékoztatást ad.

Óvjuk kacsáinkat az alkoholtól!

Köztudott, hogy a kacsa sokféle takarmányt elfogyaszt, s az is, hogy a változatos takarmánnyal való ellátását igencsak meghálálja. Általában tavasztól őszig a gazdának inkább munkát szokott adni változatos táplálásuk, míg ősztől tavaszig inkább a pénztárcáját terheli meg.

Kártojás és balkéz

Sokan vannak, akik a tavasz beköszöntével baromfiudvarukat jércékkel népesítik be, s izgatottan várják, mikor jelenik meg munkájuk gyümölcse, az első tojás. Nem volt ez másképp a régmúlt idők gazdasszonyai esetében sem, ahol a jércetojáshoz különös babona is társult.

Folyamatosan nő a mangalicák száma hazánkban

Az áfacsökkentés óta tíz százalékkal nőtt a sertéshús fogyasztása. Ezzel párhuzamosan a mangalicák száma is megugrott. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak e fajta tenyésztésével, a korábbi hatezres tenyészkoca-állomány is megközelíti a tízezret. Hazánkban évente 60–70 ezer mangalica hízót nevelnek.

Rekord mennyiségű haszonállat Bács-Kiskunban

A KSH a legutóbbi állatszámlálás alkalmával az évtized eddigi legnagyobb szarvasmarha- és tyúkállományát regisztrálta Bács-Kiskun megyében. Országos összehasonlításban csaknem minden tizedik tehenet hazánk legnagyobb agrármegyéjében fejik nap mint nap.