Back to top

Állattartás az internetről - először tájékozódjunk!

Nagy divat és nem is rossz ötlet, hogy az állattartók az internet adta lehetőséget kihasználva próbálják bővíteni ismereteiket. De vajon elegendő-e az a tudás, amit az egyes weboldalakról begyűjthető? Ki tudják-e választani a töménytelen információból a valóban hasznosat – kérdeztük egy tapasztalt tenyésztőtől, aki az internetes fórumokat is szinte naprakészen követi.

Olvasgatva ezeket a közösségi oldalakat sokszor meglepődöm mennyire tájékozatlanul vágnak bele egyesek az állattartásba – mondja Pallagi Zsuzsanna. Szinte azzal sincsenek tisztában, milyen állatot tartanak, azzal meg főleg nem, hogy milyen igényei vannak annak a szegény jószágnak, amelyet tartani szándékozik. Az már szerencsés helyzet, ha még az állat érkezése előtt kezdenek tájékozódni és igyekeznek felkészülni, de a tapasztalatom inkább az, hogy sokan először vásárolnak, és utána kétségbeesve próbálnak segítséget, megoldást találni a fellépő nehézségekre. Sajnos ilyenkor már sokszor késő.

Úgy vélem, jogosan vetődik fel bennem a kérdés: hogy mer bárki belevágni az állattartásba, ha nem tudja, mi fán terem?

Az állatvédelem, az állatjólét alapja az, hogy ismerjük és kielégítjük állataink alapvető igényeit: aki például tehéntejjel akarja felnevelni a szegény, elárvult, befogadott, vágásra ítélt (ezért kellett megmenteni) gidát, az sokkal hosszabb szenvedésre ítéli azt az állatot, mintha egyszerűen elvágta volna valaki a torkát, hogy egy vacsoraasztalon végezze. És miközben keresi a megoldást a neten, kapja a mindenféle – számára nehezen szűrhető ötleteket – a vizezett tehéntejtől, a szőlőcukron át a mindenféle keverékekig, és szegény kérdező mit tesz ilyenkor? Végig próbálja a lehetőségeket. És mit tesz szegény kecske? Beledöglik.

Mondhatják sokan, hogy moderálni, szűrni kellene ezeknek az oldalaknak a tartalmát, de kinek van erre kapacitása? Ki tudná ezt elvégezni? Senki.

Vannak azért persze tapasztalt állattartók is, akik hasznos tanácsokat adnak a különböző netes fórumon, akik megpróbálják elmagyarázni a kezdőknek, mi volt a baj, mit kellene tenni, de a válaszuk természetesen egy a sok között.

Elvész a tömegben, ráadásul a hangadók, az okoskodók sokszor kiutálják őket ezekről a fórumokról. Ezt tapasztalatból mondom, sajnos. Egy kezdő nem tudja még, kinek a véleményét tekintse irányadónak, nem ismeri a szakmában már bizonyított termelőket. Ráadásul ezeknek a tenyésztőknek sok idejük nincs is a tanácsadásra, ellentétben az okoskodókkal. Általában ugyanis ők az „erősebb kutya”, és amíg egyesek „hangerővel” palástolják a tudásbeli hiányosságokat, addig az ész és a tapasztalat nem kérkedik - teszi hozzá Pallagi Zsuzsanna.

Nem lenne egyszerűbb levágni ezeket a fiatal állatokat? Vagy esetleg tejautomatával, tápszerrel felnevelni, és utána értékesíteni (12 hetes kor után), amikor már képes „normális” kecsketakarmányon is elélni?

– kérdezi és egyben javasolja is Zsuzsanna. Nem ez lenne az igazi állatvédelem és állatjólét? A hetekben láttam ennek a folyamatnak egy teljesen elképesztő példáját az egyik közösségi oldalon: „a kés elől menekítette” saját „tenyésztésű” gödölyéjét. A szegény kis állatot cumin nevelték, állítólag erősen kötődtek hozzá – vagyis a körítés megvolt. A felajánlott állaton viszont egyértelműen a betegség jelei mutatkoztak (remélhetőleg nem egy rettegett fertőző betegség tünetei, hanem csak kóros A-vitaminhiány): a szája, az orra, a szemkörnyéke csupa seb és göb volt. Azt hiszem, ez aztán nemcsak, hogy állatjóléti kérdés, de etikai kérdés is: ilyen állatot továbbadni jóhiszemű, jó szándékú embernek – egyszerűen TILOS (lenne), még ajándékba se!  - mondja.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Több szarvasmarhát és sertést tartanak

Az elmúlt egy évben 15 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 50 ezerrel a sertésállomány, ugyanakkor a juhok száma 14 ezerrel, a tyúkoké pedig 776 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).