Back to top

Állattartás az internetről - először tájékozódjunk!

Nagy divat és nem is rossz ötlet, hogy az állattartók az internet adta lehetőséget kihasználva próbálják bővíteni ismereteiket. De vajon elegendő-e az a tudás, amit az egyes weboldalakról begyűjthető? Ki tudják-e választani a töménytelen információból a valóban hasznosat – kérdeztük egy tapasztalt tenyésztőtől, aki az internetes fórumokat is szinte naprakészen követi.

Olvasgatva ezeket a közösségi oldalakat sokszor meglepődöm mennyire tájékozatlanul vágnak bele egyesek az állattartásba – mondja Pallagi Zsuzsanna. Szinte azzal sincsenek tisztában, milyen állatot tartanak, azzal meg főleg nem, hogy milyen igényei vannak annak a szegény jószágnak, amelyet tartani szándékozik. Az már szerencsés helyzet, ha még az állat érkezése előtt kezdenek tájékozódni és igyekeznek felkészülni, de a tapasztalatom inkább az, hogy sokan először vásárolnak, és utána kétségbeesve próbálnak segítséget, megoldást találni a fellépő nehézségekre. Sajnos ilyenkor már sokszor késő.

Úgy vélem, jogosan vetődik fel bennem a kérdés: hogy mer bárki belevágni az állattartásba, ha nem tudja, mi fán terem?

Az állatvédelem, az állatjólét alapja az, hogy ismerjük és kielégítjük állataink alapvető igényeit: aki például tehéntejjel akarja felnevelni a szegény, elárvult, befogadott, vágásra ítélt (ezért kellett megmenteni) gidát, az sokkal hosszabb szenvedésre ítéli azt az állatot, mintha egyszerűen elvágta volna valaki a torkát, hogy egy vacsoraasztalon végezze. És miközben keresi a megoldást a neten, kapja a mindenféle – számára nehezen szűrhető ötleteket – a vizezett tehéntejtől, a szőlőcukron át a mindenféle keverékekig, és szegény kérdező mit tesz ilyenkor? Végig próbálja a lehetőségeket. És mit tesz szegény kecske? Beledöglik.

Mondhatják sokan, hogy moderálni, szűrni kellene ezeknek az oldalaknak a tartalmát, de kinek van erre kapacitása? Ki tudná ezt elvégezni? Senki.

Vannak azért persze tapasztalt állattartók is, akik hasznos tanácsokat adnak a különböző netes fórumon, akik megpróbálják elmagyarázni a kezdőknek, mi volt a baj, mit kellene tenni, de a válaszuk természetesen egy a sok között.

Elvész a tömegben, ráadásul a hangadók, az okoskodók sokszor kiutálják őket ezekről a fórumokról. Ezt tapasztalatból mondom, sajnos. Egy kezdő nem tudja még, kinek a véleményét tekintse irányadónak, nem ismeri a szakmában már bizonyított termelőket. Ráadásul ezeknek a tenyésztőknek sok idejük nincs is a tanácsadásra, ellentétben az okoskodókkal. Általában ugyanis ők az „erősebb kutya”, és amíg egyesek „hangerővel” palástolják a tudásbeli hiányosságokat, addig az ész és a tapasztalat nem kérkedik - teszi hozzá Pallagi Zsuzsanna.

Nem lenne egyszerűbb levágni ezeket a fiatal állatokat? Vagy esetleg tejautomatával, tápszerrel felnevelni, és utána értékesíteni (12 hetes kor után), amikor már képes „normális” kecsketakarmányon is elélni?

– kérdezi és egyben javasolja is Zsuzsanna. Nem ez lenne az igazi állatvédelem és állatjólét? A hetekben láttam ennek a folyamatnak egy teljesen elképesztő példáját az egyik közösségi oldalon: „a kés elől menekítette” saját „tenyésztésű” gödölyéjét. A szegény kis állatot cumin nevelték, állítólag erősen kötődtek hozzá – vagyis a körítés megvolt. A felajánlott állaton viszont egyértelműen a betegség jelei mutatkoztak (remélhetőleg nem egy rettegett fertőző betegség tünetei, hanem csak kóros A-vitaminhiány): a szája, az orra, a szemkörnyéke csupa seb és göb volt. Azt hiszem, ez aztán nemcsak, hogy állatjóléti kérdés, de etikai kérdés is: ilyen állatot továbbadni jóhiszemű, jó szándékú embernek – egyszerűen TILOS (lenne), még ajándékba se!  - mondja.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sánta tehenek a platón

Hogy elég egészséges-e egy marha a szállításhoz attól függ, hogy kinek kell róla dönteni. Az Aarhus Egyetem tudósai azt kutatták, hogyan ítélik meg a marhák szállíthatóságát az állattartók, a sofőrök illetve az állatorvosok. Kísérletükben megkérték a három csoport képviselőit, hogy a szarvasmarhákról készült videók alapján értékeljék az állatok sántaságát, illetve hogy szállítható-e még az adott jószág.

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.