Back to top

Állattartás az internetről - először tájékozódjunk!

Nagy divat és nem is rossz ötlet, hogy az állattartók az internet adta lehetőséget kihasználva próbálják bővíteni ismereteiket. De vajon elegendő-e az a tudás, amit az egyes weboldalakról begyűjthető? Ki tudják-e választani a töménytelen információból a valóban hasznosat – kérdeztük egy tapasztalt tenyésztőtől, aki az internetes fórumokat is szinte naprakészen követi.

Olvasgatva ezeket a közösségi oldalakat sokszor meglepődöm mennyire tájékozatlanul vágnak bele egyesek az állattartásba – mondja Pallagi Zsuzsanna. Szinte azzal sincsenek tisztában, milyen állatot tartanak, azzal meg főleg nem, hogy milyen igényei vannak annak a szegény jószágnak, amelyet tartani szándékozik. Az már szerencsés helyzet, ha még az állat érkezése előtt kezdenek tájékozódni és igyekeznek felkészülni, de a tapasztalatom inkább az, hogy sokan először vásárolnak, és utána kétségbeesve próbálnak segítséget, megoldást találni a fellépő nehézségekre. Sajnos ilyenkor már sokszor késő.

Úgy vélem, jogosan vetődik fel bennem a kérdés: hogy mer bárki belevágni az állattartásba, ha nem tudja, mi fán terem?

Az állatvédelem, az állatjólét alapja az, hogy ismerjük és kielégítjük állataink alapvető igényeit: aki például tehéntejjel akarja felnevelni a szegény, elárvult, befogadott, vágásra ítélt (ezért kellett megmenteni) gidát, az sokkal hosszabb szenvedésre ítéli azt az állatot, mintha egyszerűen elvágta volna valaki a torkát, hogy egy vacsoraasztalon végezze. És miközben keresi a megoldást a neten, kapja a mindenféle – számára nehezen szűrhető ötleteket – a vizezett tehéntejtől, a szőlőcukron át a mindenféle keverékekig, és szegény kérdező mit tesz ilyenkor? Végig próbálja a lehetőségeket. És mit tesz szegény kecske? Beledöglik.

Mondhatják sokan, hogy moderálni, szűrni kellene ezeknek az oldalaknak a tartalmát, de kinek van erre kapacitása? Ki tudná ezt elvégezni? Senki.

Vannak azért persze tapasztalt állattartók is, akik hasznos tanácsokat adnak a különböző netes fórumon, akik megpróbálják elmagyarázni a kezdőknek, mi volt a baj, mit kellene tenni, de a válaszuk természetesen egy a sok között.

Elvész a tömegben, ráadásul a hangadók, az okoskodók sokszor kiutálják őket ezekről a fórumokról. Ezt tapasztalatból mondom, sajnos. Egy kezdő nem tudja még, kinek a véleményét tekintse irányadónak, nem ismeri a szakmában már bizonyított termelőket. Ráadásul ezeknek a tenyésztőknek sok idejük nincs is a tanácsadásra, ellentétben az okoskodókkal. Általában ugyanis ők az „erősebb kutya”, és amíg egyesek „hangerővel” palástolják a tudásbeli hiányosságokat, addig az ész és a tapasztalat nem kérkedik - teszi hozzá Pallagi Zsuzsanna.

Nem lenne egyszerűbb levágni ezeket a fiatal állatokat? Vagy esetleg tejautomatával, tápszerrel felnevelni, és utána értékesíteni (12 hetes kor után), amikor már képes „normális” kecsketakarmányon is elélni?

– kérdezi és egyben javasolja is Zsuzsanna. Nem ez lenne az igazi állatvédelem és állatjólét? A hetekben láttam ennek a folyamatnak egy teljesen elképesztő példáját az egyik közösségi oldalon: „a kés elől menekítette” saját „tenyésztésű” gödölyéjét. A szegény kis állatot cumin nevelték, állítólag erősen kötődtek hozzá – vagyis a körítés megvolt. A felajánlott állaton viszont egyértelműen a betegség jelei mutatkoztak (remélhetőleg nem egy rettegett fertőző betegség tünetei, hanem csak kóros A-vitaminhiány): a szája, az orra, a szemkörnyéke csupa seb és göb volt. Azt hiszem, ez aztán nemcsak, hogy állatjóléti kérdés, de etikai kérdés is: ilyen állatot továbbadni jóhiszemű, jó szándékú embernek – egyszerűen TILOS (lenne), még ajándékba se!  - mondja.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Saját sztorikkal jobban eladható a marhahús

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló második része.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.