Back to top

A márciusi fagy nem kímélte a gyümölcsösöket

Kevesebb és drágább kajszi- és őszibarack, valamint cseresznye teremhet idén. A zöldségféléket sincsenek biztonságban, ott a belvíz okozhat gondot.

A hónap elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen is jelentős károkat okozhat - nyilatkozta a Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra.

A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében az a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni

- tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

Gyümölcsösök (Forrás: Népszava-gyűjtés)
Faj Terület (ezer hektár) Éves termés (ezer tonna)
Alma 26* 550-600
Meggy 14 70
Szilva 7 50-60
Kajszibarack 5 20-40**
Őszibarack 3,5*** 40-60
 
* 41 ezer hektárról csökkent 10 év alatt
** fagyérzékenysége miatt ingadozó
*** 7000 hektárról csökkent 10 év alatt

 

Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még az idén föloldhatják az importtilalmat

A bosnyák almatermelők számára megnyugtató eredménnyel zárult Bosznia-Hercegovina külkereskedelmi és gazdasági minisztériuma és az orosz Szövetségi Állat- és Növény-egészségügyi Felügyelet közötti tárgyalás az orosz fél által idén januártól bevezetett gyümölcs-behozatali tilalom föloldása érdekében. Lengyelországból származó átcsomagolt alma miatt vezetett be embargót Oroszország.

Országszerte ellenőrzi a permetezést a Nébih

A házi méhek és a vadon élő beporzók védelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavasszal országszerte kiemelten ellenőrzi a növénytermesztők növényvédelmi tevékenységét, különösen a méhmérgezések szempontjából kockázatosnak ítélt gyümölcsösökben - tette közzé a hivatal.

Megelőzte a jég az elhárító rendszert - Eger környékén oda a termés

Amíg a februári nagy fagyot megúszták a gyümölcsösök és a szőlők, addig az áprilisi jeget már nem. Több helyen a termés kilencven százaléka is odalett Eger környékén a jégesőket követően.

Banánból és paradicsomból vásárolt a legtöbbet az EU

Az EuroStat adatai szerint Európai Unió 2017-ben az előző évihez képest öt százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt vásárolt harmadik országokból. Ez 15,5 millió tonnát jelent, amiből 13,3 millió tonna volt a gyümölcs és 2,2 millió tonna zöldség.

Rekordmennyiségre számíthatnak idén a hajtató kertészetek

Az idén kisebb termőterületről a tavalyinál várhatóan több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint.

A franciáknak elegük lett a vegetáriánus "húsból"

A francia törvényhozás csütörtökön úgy döntött, betiltja a húst helyettesítő vegetáriánus és vegán kolbászok, steakek, baconök félrevezető elnevezéseit. Elrettentő a szabályok megszegéséért kiszabható bírság összege is.

Miből vásárol be Európa top exportőre?

Spanyolországot inkább Európa egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs ellátójaként ismerjük, ugyanakkor nemcsak kifelé menetben lépik át a határát zöldség- és gyümölcsszállítmányok. Sőt, úgy tűnik, töretlenül nő az import, a külkereskedelmi szövetség szerint részben olyan országokból, amelyeknek abból származik a versenyelőnyük, hogy nem kötik őket az EU-s normák.

Növényvédelmi előrejelzés – Fertőz a monília, rajzanak a molyok

Az elmúlt napok átlagosnál kissé melegebb, mérsékelten csapadékos időjárása kedvezett a növények fejlődésének, de egyúttal számos gombafertőzés veszélye fenyegeti a gyümölcsfáinkat, és rajzanak a rovarkártevők is.

Egy hét múlva beiindul a szamócaszezon

Kedvező idényben bízhatnak az idén a hazai szamócatermesztők, sem a fagy, sem az eső nem károsította a termést. Bár a fűtött üvegházakban már elindult a szüret, a valódi szezonkezdetre még egy hetet várni kell. A vásárlóknak nem kell áremelkedéstől tarta­niuk, sőt a bőséges terméskilátásoknak köszönhetően a tavalyinál kicsit olcsóbban kerülhet a boltok kínálatába a szamóca.

Cseresznyevirág és palacsinta

Amint programajánlókban már láthatták, az idén megnyitotta kapuit a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet az érdeklődők előtt: a több száz fajtát fölvonultató génbankokat lehet meglátogatni. A nyitórendezvény Érden, a cseresznye-, meggy és szilvagyűjteményben volt.