Back to top

A márciusi fagy nem kímélte a gyümölcsösöket

Kevesebb és drágább kajszi- és őszibarack, valamint cseresznye teremhet idén. A zöldségféléket sincsenek biztonságban, ott a belvíz okozhat gondot.

A hónap elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen is jelentős károkat okozhat - nyilatkozta a Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra.

A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében az a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni

- tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

Gyümölcsösök (Forrás: Népszava-gyűjtés)
Faj Terület (ezer hektár) Éves termés (ezer tonna)
Alma 26* 550-600
Meggy 14 70
Szilva 7 50-60
Kajszibarack 5 20-40**
Őszibarack 3,5*** 40-60
 
* 41 ezer hektárról csökkent 10 év alatt
** fagyérzékenysége miatt ingadozó
*** 7000 hektárról csökkent 10 év alatt

 

Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csonthéjba zárt egészség

Ki ne szeretne karcsú alakot, szép és egészséges hajat, selymes tapintású, rugalmas bőrt és friss memóriát? A csipszek, édességek és egyéb „rágcsák” helyett fogyasszanak dióféléket és olajos magvakat. Hogy melyek felelnek meg a legjobban a fent vázolt céloknak?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Feje tetejére állt az olasz zöldségtermesztés

Délen fagy, északon pedig meleg van és aszály, feje tetejére állt az olasz csizma időjárása. A zöldségtermesztők mindkettőt megsínylik, bár most télen inkább a délieknek van okuk aggódni.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Hagymasirató optimista felhangokkal

A vöröshagyma a paradicsom és a sárgarépa mellett a világon a legnagyobb felületen termelt zöldség, és vetésterülete – valamint hozama - folyamatosan nő. Európában szinte minden országban dobogós helyen áll. Míg 1990-ben 27 millió tonnát termeltek a világon, az elmúlt esztendőben ez 70-74 millió tonnára nőtt, és a prognózisok szerint 2050-ben elérheti a 150 millió tonnát.

Pálinkát akár inggombból is

„Pálinkát mindenből, még inggombból is lehet főzni” – mondta viccesen, egy idős bácsit idézve Komoróczi Lajos, amikor a pálinkafőzés rejtelmeiről kérdeztük. Aztán, komolyra fordítva szót, hozzátette: egyáltalán nem mindegy, hogy miként készül ez a kuriózumnak számító magyar ital. Minderről a keszthelyi pálinkamustrán is sok szó esett.