Back to top

A márciusi fagy nem kímélte a gyümölcsösöket

Kevesebb és drágább kajszi- és őszibarack, valamint cseresznye teremhet idén. A zöldségféléket sincsenek biztonságban, ott a belvíz okozhat gondot.

A hónap elején beköszöntött zord idő elsősorban a dunántúli, valamint a Bács-Kiskun megyei kajszi-, őszibarack és cseresznyeültetvényekben okozott veszteségeket, a mostani újabb fagyhullám pedig már a keleti, észak-keleti országrészen is jelentős károkat okozhat - nyilatkozta a Népszavának Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez a három népszerű gyümölcs virágzik legkorábban, ezért ezeket sújtja leginkább a tavaszi hideg. A szakember elmondta, mínusz 5-10 fok között már jelentős lehet a rügykárosodás, de ha még napokig kitart a hideghullám, a többi gyümölcs, a szilva, az alma, a körte, a meggy is megszenvedheti. Termésbecslésre azonban az alelnök nem vállalkozott, annak májusban jön majd el az ideje, mint ahogy ekkor derülhet ki, hogy mennyivel lesznek drágábbak a tavalyinál a legkorábban virágzó gyümölcsfák termései.

Súlyosbítja a gondokat, hogy a keresett méretű és színezetű, jól szállítható termést adó fajták a legérzékenyebbek a fagyra.

A 80 ezer hektáros hazai gyümölcstermő területről átlagosan évi 800 ezer tonna termést takarítanak be. Az időjárás függvényében az a mennyiség 400 ezer és 1,1 millió tonna között változik.

A márciusi fagyok a Dunántúlon, Csongrád és Bács-Kiskun megyében okoztak nagy károkat. A korai virágzású gyümölcsösök közül a kajszibarackosokban van ahol teljesen elfagytak a virágrügyek. Vannak azonban olyan gyümölcsök is, amelyek fagykárosodásáról nem szólnak a hírek, mert piaci termesztésük itthon gyakorlatilag megszűnt. Így például málna-, ribizli- és szederültetvényeket már alig találni Magyarországon. Korábban 7 ezer hektáron szüreteltek málnát, ma talán 200 hektár található még a Dunakanyarban. Ezek a gyümölcsök a hűvös, nedves éghajlatot kedvelik, nem bírták az utóbbi évtizedben kialakult aszályos időjárást. A bogyósok eltűnésében szerepet játszott a munkaerőhiány is. Egy hektár málnásra évi 4 ezer munkaórát kellett fordítani, míg azonos méretű almásra csak 600-800 órát.

A munkaerőhiány egyébként általában is égető gond a kertészeti ágazatban is. Óriási probléma, hogy a profi termelők külföldről kénytelenek beszerezni a szaktudást, a technológiát, a fajtákat. Az utóbbi 10-15 évben a hazai gyümölcskutatással foglalkozó műhelyek sem működnek - vélte Apáti Ferenc. A támogatási rendszer sem szolgálja a felzárkózást, mert a korszerűtlen, versenyképtelen termelési mód ugyanannyi pénzhez juthat, mint a korszerű technológiával és fajtákkal dolgozó gazdálkodó.

Ugyancsak hiányzik az öntözés, miközben ma már nem szabadna öntözés nélkül gyümölcstermesztésbe sem fogni

- tette hozzá a szakember. Ehhez hozzájárul az öntözési, vízjogi szabályozás útvesztője is. Pedig öntözés nélkül jelentős hozamveszteséggel számolhat a termelő.

Hosszabb távon a hazai gyümölcstermelés csökkenésének ellenére is csak minimális drágulásra lehet számítani, mert a magyar termés helyett belép az import.

A szintén 80 ezer hektáron termesztett zöldség esetében elsősorban az egyre terjedő belvíz okoz gondokat. A gazdák nem tudnak kimenni a földekre, így a korai vetésű zöldségek, mint a hagymafélék, a gyökérzöldségek, a zöldborsó a szokásosnál később kerülnek a földbe. A márciusi fagy a hajtatott, kiültetett zöldségek esetében, a hidegfóliás káposzta-, illetve salátaféléknél okozott gondot. A belvizes területek miatt a korai vetésű zöldségek betakarítása már biztosan csúszni fog - jegyezte meg Ledó Ferenc a szakmai szervezet elnöke.

A szakember szerint zöldséget sem érdemes öntözés nélkül termeszteni. A kicsi, hagyományos módszerekkel tevékenykedő gazdaságok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a versenyt. Szorulnak vissza az egykor emblematikus zöldségfélék, mint a fokhagyma, amelynek a vetésterülete mára 800-900 hektárra zsugorodott. Jelenleg az import meghaladja a kivitelt ebből a fűszernövényből.

Ma még lehetetlen megmondani, hogy az 1,7-2,2 millió tonnás hazai zöldségtermés ide mennyisége melyik szélső értékhez közelít majd.

Gyümölcsösök (Forrás: Népszava-gyűjtés)
Faj Terület (ezer hektár) Éves termés (ezer tonna)
Alma 26* 550-600
Meggy 14 70
Szilva 7 50-60
Kajszibarack 5 20-40**
Őszibarack 3,5*** 40-60
 
* 41 ezer hektárról csökkent 10 év alatt
** fagyérzékenysége miatt ingadozó
*** 7000 hektárról csökkent 10 év alatt

 

Forrás: 
Népszava

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Agrárminisztérium kiáll az almatermesztők mellett

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

A munkaerőhiány késlelteti a szedést és a kézi gyomirtást

A bőséges csapadék miatti gyomosodás és fertőzésveszély szinte az összes szántóföldi zöldségkultúrában a szokásosnál több ápolási munkát igényelt júliusban. Az időjárás és a munkaerőhiány következményeiről is olvashatunk FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács júliusi összegzésében.

Uborkaszedés kézzel vagy géppel

A szántóföldön termesztett uborka kézzel és géppel egyaránt betakarítható, de mivel nem egyszerre érik, a taroló rendszerű gépi szedésnél tetemes a terméskiesés. Ha sikerül sérülés nélkül osztályozni, különböző méretű uborkák értékesíthetők, hiszen a konzervipar szinte minden méretet fölhasznál.

Kerti segítőinknek katica albérlet

Becse Ildikó, a Föngyöskert Gyógyító Völgy tervezője tele van jó ötletekkel. A Vértesacsa határában fekvő közel 10 hektáros területen katicák óvják a gyümölcsfákat. Ehhez a kert gondozói jópofa „szobácskát” tartanak fönt számukra.

Indul a pálinkaszezon: a szilva és a körte a befutó

Beindult a pálinkafőzési szezon, az első tapasztalatok alapján kajszicefrével csak elvétve találkoznak a bérfőzdékben, cseresznyéből és meggyből viszont már kicsit több van. Az árak ugyanakkor nem változtak.

Nem dől be a léalma ára, pedig nagyon jó termés várható

Átlagon felüli termés mellett átlagos árakra számíthatnak a szüret indulásakor a magyar almatermelők. Arányaiban több léalma terem majd, így a tavalyival ellentétben nem lesz hiány sűrítmény-alapanyagból, ez a mélybe taszíthatná a léalma felvásárlási árát, de a hazai termelők szerencséjére más tényezők is hatnak a piacon.

Szeptemberig lesz dinnye, de a minőség kérdéses

Sok termelő nem tudta időben leszedni a termést, a kiadós esők miatt romlott a kint maradt dinnye minősége. Rontotta a hazai termelők exportpozícióit, hogy a meghatározó Spanyolországban a hűvös miatt kitolódott az érés, így az egyébként a spanyol után érkező magyar dinnye július közepéig „beszorult” a hazai piacra.

40 éves mélyponton az európai zöldség-ágazat

Az elhúzódó európai szárazság az elmúlt 40 év legsúlyosabb problémáit okozza a zöldség-ágazatban az Európai Gyümölcs- és Zöldségfeldolgozók Egyesülete szerint (PROFEL).