A 2017. kárenyhítési évben a gazdálkodóknak számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként valamivel több, mint 10.000 termelő tett kárbejelentést közel 200.000 hektár területre. A legtöbb kárbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-kiskun megyékben történt. Országosan elsősorban a tavaszi fagykár, az aszálykár és a jégesőkár okozott tavaly pusztítást, ezekre a káreseményekre fizeti a Kincstár az összes kárenyhítő juttatás 81 százalékát.
Fontos kiemelni a termelői öngondoskodás fontosságát. Ugyanis európai uniós előírások alapján a mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak csupán. Örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, ugyanakkor a kárenyhítő juttatásban most részesülő 4.300 termelő közül még így is 3.300 termelő nem kötött megfelelő biztosítást, amely által több mint 3 milliárd forintot hagytak a Kárenyhítési Alapban. A megkötött mezőgazdasági biztosítás díját legfeljebb 65 százalékos mértékben a Kormányzat is támogatja a Vidékfejlesztési Program forrásaiból.
A Földművelésügyi Minisztérium számára fontos az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok alapján történő fejlesztése. Ennek következtében egészült ki a tavalyi évben például az aszály fogalma a légköri aszállyal, vagy a 15 százalékos termelésiérték-csökkenési küszöböt a korábbi üzemi szint helyett a tavalyi évtől már a károsodott növénykultúra szintjén vizsgálják. Mindezen lépések azt szolgálják, hogy a ténylegesen károsult termelők minél szélesebb köré részesülhessen kárenyhítő juttatásban. A 2018. kárenyhítési évtől kezdheti meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált országos jégkármegelőző rendszer is, amely működtetésének finanszírozását a Kárenyhítési Alap fogja biztosítani évente legfeljebb 1,5 milliárd forint összegben. Az agrártárca várakozása szerint ez által jóval kevesebb összeget szükséges majd a jégesőkárok utólagos enyhítésére fordítani a Kárenyhítési Alapból.
