Kajsziban sok feladatot e mindenképp el kell végezni akkor is, ha nem lesz termés a fákon, tudtuk meg Antyipenkó Beáta szaktanácsadótól. Sok termesztő már kiadta az alaptrágyát ősszel, az idén már nem kell nitrogént kijuttatni, és elmaradhatnak a gyümölcsminőséget javító speciális lombtrágyák, valamint a kalciumpótlás is.
A növényvédelmet semmiképp nem szabad elhanyagolni, el kell végezni a lemosó permetezéseket és virágzáskor akkor is kétszer javasolt permetezni monília ellen, ha csak néhány virág nyílik ki.
A szokásosnál ritkábban ugyan, de a lomb védelmében is be kell avatkozni, hogy ne szaporodjanak föl a kórokozók. A gyümölcsöt károsító molyok ellen ki kell tenni a feromoncsapdákat és az eredmények alapján ellenük is permetezni kell. Az ültetvények zömmel mirobalán alanyon állnak, ami erősen sarjadzik, és ezért a vadalásról sem szabad elfeledkezni, már csak azért sem, mert a sarjakon szokott megtelepedni a zöld őszibarack-levéltetű, ami terjeszti a kajszihimlő vírust. A levéltetű elleni legegyszerűbb védekezés a sarjak eltávolítása. Kajsziban ezen kívül gondoskodni kell a szilva-levélbolha elleni védekezésről is, mert ezt a rovart tartják a fitoplazmás betegség terjesztőjének. Spórolni a szerválasztáson lehet, elég egyszerűbb, általános hatású készítményeket használni.
Nagy munka lesz a zöldmetszés, mert erős növekedés várható a termés nélkül maradó fákon, úgyhogy legalább kétszer kell majd ritkítani a koronát.
Öntözni sem kell majd, legföljebb a rügydifferenciálódás időszakában.
Őszibaracknál is a zöldmetszés lesz a nagy munka, mondta kérdésünkre Gyuris Mihály, a Dél-alföldi Őszibaracktermesztők Szövetsége elnöke. Most 80 százalékra becsülik a termésveszteséget, de biztosat majd csak három hét múlva lehet mondani, amikor virágozni kezd az őszibarack.
A szatymazi termőtájban mindenki elvégezte az alaptrágyázást, úgyhogy nagyon enyhén metszenek most, első körben csak a vastagabb ágakat távolítják el, sok termővesszőt hagynak, hogy ne ugorjanak meg nagyon a fák. Később, májusban lehet majd úgymond készre metszeni, aztán a nyári zöldmetszések következnek. Június végén-július elején kezdődik a rügydifferenciálódás, akkor kell sok fényt engedni a ágakhoz a korona belsejébe.
Az idén mindössze 3 °C-on múlt, hogy nem érik el a féltermést, ezért a fagyvédelem elleni hathatós megoldások állami támogatását szorgalmazzák az őszibarack-termesztők. Olyan eljárásokat kellene támogatni, amelyek valóban hatékonyak és nagyobb területen, több hektáron is megvédik az ültetvényeket. A legjobb és legdrágább a paraffingyertyákkal való fűtés, de két-három fagyos éjszaka alatt el lehet égetni 2-3 millió forintot, ami a várható bevétellel egyenlő körülbelül. Most egy fagyvédelmi gyertya 3000 forintba kerül, jó lenne, ha állami támogatással 300-400 forintért lehetne megkapni. A másik hatékony megoldás tavaszi fagyok ellen a fagyvédelmi öntözés, amit szintén nem támogat az állam jelenleg.
Ezek a hatékony termésbiztonságot segítő beruházások nagyon drágák, saját erőből nem tudják megfizetni a gazdák a több millió forintos fejlesztéseket.
Pedig a termésbiztonság megteremtése az államnak is érdeke, hiszen az idén az elfagyott gyümölcsösök gazdái nem fizetnek adót, sem áfát, kevesebbet vásárolnak, ami a háttéripari beszállítók áfabefizetésein és adóján is meglátszik majd. Ráadásul a kárenyhítő rendszerből is kivesznek a gazdák, nem pedig befizetnek.
Gazdasági oldalról nagyon nehéz lesz az év, mert a kárenyhítésnél nincs előlegfizetés, az idei kiadásokat mind saját zsebből kell fizetni, bevétel pedig másfél évig nem lesz, mondja Gyuris Mihály. Tovább súlyosbítja a kilátásokat, hogy hogyan sikerül megőrizni a munkaerőt: jóval kevesebb lesz a munka a barackosokban, és ha most elengedik a dolgozókat, jövőre nem biztos, hogy újra lehet alkalmazni őket, mert könnyen találnak más munkát.
Aki tavaly ősszel jól feltöltötte tápanyagokkal a növényeit, kisebb fagykárral számolhat, mondta Kéki László, a Haifa magyarországi képviselője. A megmaradt virágok életképességét és a növény regenerálódását még elő lehet segíteni, ha virágzás előtt kétszer egy-két hetes fordulóban molibdént és aminosavakat juttatunk ki a növényekre. A molibdén adagja egy kilogramm, az aminosavas lombtrágyáé 2-5 liter hektáronként. Ezzel a kezeléssel enyhíthető a stresszhatás, gyorsabban fölépülnek a növények.
Később a trágyaadagokat vissza lehet fogni legalább annyival, amennyi tápanyagot a terméssel távolítottunk volna el a gyümölcsösből. A tápelemarányon is célszerű változtatni, 1-1-1 arányban adagoljuk a nitrogént, foszfort és káliumot.
