0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

Belvíz

Termelést akadályozó káros vízbőség (vízpangás) a talaj felszínén és a termőrétegben. A belvizek kialakulása több kedvezőtlen tényező együttes hatására jön létre, és – Rakonczai János nyomán – három fő típus különböztethető meg.

Összegyülekezési típusú belvizek. Amikor a csapadék mennyisége meghaladja a felszíni beszivárgás és lefolyás összegét, a felszín mélyedéseiben összegyűlik. Sík területeken a talajtulajdonságok és azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjárási viszonyok (pl. talajfagy), valamint a relatív domborzat helyzete okozzák a belvízképződést.

Feltörő, felszivárgó belvizek. A talajvíz kapcsolatban van a környező magasabb területek talajvizeivel, amely a felszínre szivárog. Ilyen típusú belvizek ott jelennek meg, ahol az eltemetett egykori folyómedrek durvább szemcséjű üledékei oldalirányú szivárgást tesznek lehetővé. Az eltemetett folyómedrek meghatározó szerepet játszanak a nyomás alatti talaj- és rétegvizek felszínre jutásában (a vízfeltörések sajátos, folyómederre emlékeztető képet mutathatnak).

Tanács: A természeti eredetű belvizek tolerálható szinten tartása kistérségi, térségi összefogást és intézkedéseket feltételez. A művelés eredetű vízpangás a talaj vízbefogadó és -tároló képességének kialakítása, fenntartása révén előzhető meg. Ne használjanak talpképző művelőeszközöket nedves talajon, de nyirkos talajon is csak körültekintéssel, folyamatos ellenőrzéssel. Csapadékos idényben elkerülhetetlen a technológiai taposás (a keréknyomokban összegyűlik a víz), gyógyítása több lépcsőben történhet (szikkasztás, egyengetés, fellazítás). Meggondolandó: A víztöbbletnek pillanatnyilag az a része felesleges, amelyet a jó állapotú talaj sem képes tárolni.

Elvezetés által generált belvizek. Ekkor az elvezetni szándékozott vizek átmenetileg a csatornákban és (ha megtelnek, akkor) azok környezetében tározódnak.

A belvízképződés természeti tényezői között hidrometeorológiai (sok csapadék, fagy), domborzati okok (felszíni mélyedések), hidrogeológiai (a felszín közelében a csapadék beszivárgását akadályozó vízzáró kőzetek) és a talajjal összefüggő (vízáteresztő és tározóképesség) okok vannak.

A belvízképződést emberi tényezők is befolyásolják, például hiányosan működő vízrendezési létesítmények, víz útját álló beépítések (házak, utak, vasutak) esetén.

Gazdálkodási eredetű belvizek alakulhatnak ki túlöntözéskor (a talaj túltelítődése miatt), nedves felszín géppel való összetiprásakor vagy a vízelvezető árkok betemetése miatt. Vízpangás alakulhat ki a szakszerűtlen művelés révén a talajban kialakult eke- vagy tárcsatalpréteg fölött.

A tartósan víz alá került talajok művelhetősége, termékenysége leromlik, ezért adott termőhely gazdasági értéke is csökken. A vízpangás kárát növeli a nitrogén talajvízbe mosódása, majd az élő vizekbe jutása (környezeti kár). A víz által eliszapolt talaj kolloidjai a felszíni rétegből mélyebbre süllyednek, ahol ülepedett rétegekhez kapcsolódva erősítik azok összeállását.

A természeti eredetű magas talajvízszint kezelése túlnő a gazdálkodás keretein. A tömör vagy poros (víz hatására eliszapolódó) szerkezet szakszerűtlen művelés következménye, vagyis az ilyen hiba megelőzhető és javítható.

Belvízkárt szenvedett talaj művelésének tízparancsolata

  1. Legfontosabb a kár enyhítése, újabb károkozás tilos.
  2. Tilos minden olyan beavatkozás, amely a talaj regenerálódását megakasztja: a mély és elmunkálatlan tarlóművelés, a nyári szántás, a kenő-gyúró őszi szántás.
  3. A talajokat művelhető, elmunkálható állapotban bolygassák a taposási kár csökkentése érdekében.
  4. A talajállapot-javító mélyebb alapművelés előfeltétele sekély, mulcshagyó tarlóhántással teremthető meg.
  5. A tömör, vízzáró réteg átlazítása hántott tarlón, a legfelső rétegben biológiai szempontból aktív (beéredésnek indult) talajon ajánlatos.
  6. A művelési rendszerben a fokozatos mélyítés követendő, sekély tarlóművelés, kissé mélyebb ápolás, a tömör rétegnél mélyebb alapozó művelés.
  7. A felszínvédelem idejének kitolása, mulcshagyó alapművelés alkalmazása.
  8. Szervesanyag- és szénkímélés minden művelésnél (szükséges bolygatás igen, kárt okozó vagy felesleges nem).
  9. Talajszerkezet-kímélés a művelési rendszer minden lépésében.
  10. Táblaszintű talajállapot-ellenőrzés tarlóművelés, alapművelés, vetés után és növényállományban.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu