Back to top

Veszteségből fehérjekoncentrátum

A Magyar Mezőgazdaság 2018. évi első számában közölt cikk folytatásaként bemutatjuk, hogy egy modern mai állattenyésztő nagyüzem gyakorlatára milyen hatással lehet a Tedejen megvalósuló kísérleti lucernafeldolgozó üzem. Naturális üzemi adatokra alapozva mutatjuk be az abrakfogyasztó állattartás (sertés, baromfi) és a tejtermelés takarmányozásában jelentkező fehérjehiányt és a hiány pótlásának módját.

Kitérünk arra, hogy a hagyományos lucernahasznosítással milyen fehérjeveszteséget szenvedünk el, és ennek okait feltárva megfogalmazzuk a „fehérjemalom”-mal mint új lucernahasznosítási eljárással szemben támasztott elvárásokat. Röviden ismertetjük a fehérjemalom technológiai lépéseit és bemutatjuk egy 500 hektár lucernát feldolgozni képes üzem főbb adatait. Beltartalmi szempontból összehasonlítjuk a lucernafehérje- koncentrátumot (lucerna LPC-t) a fő versenytárssal, az extrahált szójadarával. Végezetül kitérünk a leglényegesebb kérdésre, az új fehérjeforrás előállításának és használatának gazdaságossági kilátásaira.

A Tedej Zrt., az 1949-ben alapított Hajdúnánási Állami Gazdaság jogutódja 1993-ban jött létre, privatizáció eredményeként. A vezetők és a dolgozók tulajdonába került. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás fő profilja az állattenyésztés, amiben egy vállalatcsoport vezetőjeként tevékenykedik. A takarmányozással kapcsolatban fontos célkitűzésük a minél nagyobb mértékű önellátás, a takarmánybázis saját termelésből való biztosítása.

Az alkalmazott vállalatirányítási rendszerben a teljes vállalatcsoport gazdálkodási adatai könnyen elérhetők, és elemzésre alkalmasak. A könnyebb átláthatóság érdekében a cégcsoport 2016-os adatait összesítve közöljük. Az állatitermék- előállítás során évente mintegy 1,6 millió kilogramm tiszta fehérjét építünk be különböző állati termékekbe (1. táblázat).

Takarmányozási szempontból meg kell különböztetnünk a kizárólag abrakot fogyasztó együregű gyomrú állatokat (sertés, baromfi) a tömegtakarmány- fogyasztó összetett gyomrú vagy kérődző állatoktól (szarvasmarha).

Az abrakfogyasztókat saját takarmánykeverőnkben előállított tápokkal etetjük (2–3. táblázat). Az éves szinten felhasznált mintegy 18 ezer tonna keveréktakarmány mennyiségének 76 százaléka, értékének 53 százaléka saját alapanyag. A fehérje mennyiség 51 százalékban saját előállítású, 49 százalékban vásárolt. A saját forrásból származó fehérje ára 8 százalékkal drágább, mint a vásárolt. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az abrakfogyasztók esetében nem feltétlenül ésszerű és gazdaságos a saját ellátásra törekvés a fehérjeforrások tekintetében, hiszen ezek valamivel olcsóbban szerezhetők be például extrahált szójadara formájában, mintha saját termesztésű gabonákból (kukorica, árpa) állítanánk elő őket. Talán jobban elfogadható ez a megállapítás, ha végzünk egy gyors számítást: 1 kg 96 százalékos szárazanyag-tartalmú, szárazanyagra vetítve 7 százalék fehérjét tartalmazó kukoricában 0,96 x 0,07= 0,0672 kg tiszta fehérje van, és a kukorica önköltsége 40 Ft/kg. Ebből következik, hogy a kukoricafehérje 1 kilója 40 Ft/0,0672 kg = 595,23 Ft/kg. Ugyanezzel a számítással 1 kg 105 Ft egységárú, 46 százalékos fehérjetartalmú extrahált szójadara 105 Ft/(0,96 x 0,46) = 237,77 forintba kerül. Ez a megállapítás előrevetíti azt az igényt, hogy az új, lucernára alapozott saját előállítású fehérjeforrásnak ennél lényegesen olcsóbbnak kell lennie.

Kicsit eltérőbb a kép a szarvasmarha mint tömegtakarmány- fogyasztó esetében (4–5. táblázat) A kérődzők takarmányozása saját termesztésű tömegtakarmányokra (kukoricaszilázs, lucerna- és rozsszenázs) alapozott, és csak kiegészítésként kapnak abraktakarmányokat. A takarmány mennyiségének 76 százaléka, értékének 57 százaléka saját alapanyag. A fehérjemennyiség 59 százalékban saját előállítású, 41 százalékban vásárolt. A saját forrásból származó fehérje ára 8 százalékkal olcsóbb mint a vásárolt. Kérődzők esetében, már most adott a lehetősége annak, hogy a vásárolt fehérjeforrásokat saját anyagokkal váltsuk ki, a gazdaságosság egyidejű javításával.

Összeadva az abrak- és a tömegtakarmány-fogyasztók adatait (6. táblázat), látható, hogy éves szinten mintegy 2400 tonna fehérjét kell vásárolnunk 800 millió forint nagyságrendben a fehérjehiány pótlására, ami óriási költségtétel és nagy kitettség. A vásárolt fehérjeforrások ára általunk nem befolyásolható, és világpiaci ármozgások, tőzsdei spekulációk, árfolyamváltozások teszik kiszámíthatatlanná. Hosszú távú célkitűzésünk, hogy a takarmányfehérje tekintetében önellátóvá váljunk, úgy, hogy az állatitermék-előállítás jövedelmezősége is javul, és egyidejűleg megvalósuljon a GMO-mentesség is. Reményeink szerint a most létesülő fehérjemalom hozzásegít minket e célok megvalósításához.

A fehérjemalom elsődleges alapanyaga a lucerna. A Tedej Zrt. évek óta 500 hektáron termeszt lucernát, öntözött körülmények között, kiemelkedő szakmai színvonalon. Szénaértékben, az országos termésátlag dupláját is meghaladva, hektáronként 13 tonna hozamot érünk el, 18 százalékos fehérjetartalom mellett. Ez 2 tonna tiszta fehérjetermést jelent, ami több mint duplája annak, amit szójatermesztéssel el lehet érni.

Felmerült a kérdés, hogy elégedettek lehetünk-e a lucerna 2 tonna/hektárt meghaladó tiszta fehérjehozamával? A válasz egyértelmű volt: nem. Több éve végzünk egy egyszerű méréssorozatot, melynek a lényege, hogy minden betakarítás előtt ¼ m2-es mintavevő keretekkel több mintát veszünk, amit veszteségmentesen, sötét szárítókamrában szárítunk meg, a száraz tömegeket visszamérjük, és beltartalmi vizsgálatokat is végzünk.

A mérések eredménye (7. táblázat) bennünket is meglepett, ezért többször megismételtük őket. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a lucerna hagyományos betakarításával elveszítjük a táblán megtermelt fehérje több mint 50 százalékát. A veszteség a hozamcsökkenésben és a beltartalom romlásában is jelentkezik. A veszteség okai mindig is ismertek voltak, csak nem tulajdonítottunk nekik nagy jelentőséget.

Veszteséget okoz a levélpergés, már zöld állapotban is, de a száradással egyre nagyobb mértékben. További veszteségforrás a napégetés, a kilúgozás, az enzimatikus és a mikrobiális erjedés. A veszteségek elkerülhetők, de ahhoz el kell felejtenünk a táblán való szárítást, fonnyasztást, és csökkentenünk kell a betakarítási menetszámot; magyarán a lucernát frissen, és egy vagy két menetben kell betakarítanunk – a hagyományos 6–7 menet helyett (kaszálás, rendterítés, rendfordítás, rendsodrás, szecskázás vagy bálázás, felrakás, szállítás). A hagyományosan hét menetből álló betakarítás a lucerna 3 éves termesztésben tartása mellett, évi 6 kaszálást feltételezve azt jelenti, hogy a táblát hosszirányban több mint 120 alkalommal tapossa meg egy nehéz munkagép. A fokozott taposás egyenes következménye a tömörödött, levegőtlen talaj és a korai kiritkulás.

A Tedej Zrt. egyike annak a nyolc üzemnek, amelyek forró levegős technológiával lucernaszárítmányt, pelletet állítanak elő. Az 1980-as években mintegy 450 ilyen MGF-üzem volt az országban. Sok éves tapasztalatunk van arra vonatkozóan, hogy a takarmánykeverő üzemek miért nem szeretik a lucernapelletet. Ezek közé tartozik az alacsony fehérjetartalom (17–18%), ami magas rosttartalommal párosul, ezért energiában szegényíti a takarmánykeveréket. Sok keverő csak mint rostforrásra tekint a lucernapelletre, annak fehérjetartalmával nem is számolnak. Szintén nyomós ok a receptúrából való kihagyása mellett, hogy a lucerna földdel szennyezett, vagyis poros, de a legnyomósabb érv vele szemben az szokott lenni, hogy a beltartalmi paraméterei nem állandóak, és emiatt gyakran kell változtatni a receptúrát.

A lucernatermesztés fehérjevesztesége és a takarmánykeverők aggályai alapján több elvárás fogalmazható meg az új lucernafeldolgozási technológiával szemben, mégpedig a következők: friss növény betakarítása, a táblán való fonnyasztás kiiktatása, kevesebb taposás a betakarítási menetszám csökkentésével, 3 éven túli termesztésben tartás, a fehérje- és vitamintartalom minőségének javulása, földmentesség, állandó beltartalom, gazdaságosság (a fehérje legyen olcsóbb, mint az importált extrahált szójadara), GMO-mentesség.

Az igények megfogalmazása után a fehérjemalom-eljárást mint új lucernabetakarítási és -feldolgozási techológiát ismertetjük. Elöljáróban annyit, hogy az új technológia minden elemében megfelel a vele szemben már felsorolt elvárásoknak.

A lucernát a kaszálást követően azonnal beszállítjuk a 10 kilométernél nem távolabb lévő feldolgozóüzembe. A kaszálás rendre történik, a rend felszedését és beszállítását pedig szeletelős rendfelszedő pótkocsival végezzük. Erre a célra kiválóan alkalmasak a Pöttinger Combiline rendfelszedői (fotó). A friss lucerna szállítása kis mértékben növeli a szállítási költségeket, amit jelentősen ellensúlyoz az elmaradó műveletek költségmegtakarítása és a hozamkiesés megszűnése. Számításaink szerint a kétmenetes betakarítással a lucerna alapanyag önköltsége a felére csökkenthető (8. táblázat).

A feldolgozóüzembe érkező friss szeletelt lucernából csigás prés segítségével zöld levet nyerünk. A présrostot szenázsalapanyagként hasznosítjuk, vagy forró levegős szárítás után lucernalisztet, lucernapelletet készítünk belőle. A zöld lé néhány perces speciális hőkezelésen esik át, amiből zöld túróként csapódik ki a fehérje, és amit el kell választani a melléktermékként képződött növényi savótól, vagy más néven barnalétől. A nagy mennyiségben keletkező barnalé a tejsavóhoz hasonló összetételű steril, enyhén cukros oldat, ami további feldolgozás alapanyaga lehet (tejsav- vagy élesztőgyártás, biogázüzem stb.)

A zöld túrót fizikai eljárásokkal vízteleníteni, majd szárítani kell. A szárítása után keletkező anyag a fő termék, a lucernalevélfehérje-koncentrárum, angol mozaikszóval LPC. A 9–10. táblázatok terület és idő alapon mutatják be egy olyan feldolgozóüzem anyagmérlegét, amely 500 hektár lucerna teljes termésének feldolgozására alkalmas.

A beltartalmak összevetéséből kitűnik, hogy a lucernakoncentrárum fehérjetartalma (53%) jelentősen meghaladja a szójadara (46%) értékét. A szója az extrakció következtében majdnem zsírmentes, míg a lucerna jelentős zsírforrás is egyben. Szintén nagy különbség mutatkozik a rosttartalomban: a lucerna-LPC szinte nem tartalmaz rostot. Eredete miatt, a lucernafehérje levél Ca:P aránya a fordítottja a mag eredetű fehérjeforrásokénak.

A Tedej Zrt. évente több száz hektáron termeszt szóját, amiből az extrudálást követően full-fat szóját készítünk, ami kiváló minőségű tápalapanyag. A szójatermesztési, -feldolgozási és -etetési tapasztalatok ellenére mégis elfogultak vagyunk a lucerna iránt. Az elfogultság okai: a lucerna több éves szántóföldi növény – három-négy évente egyszer kell vetni és növényvédő szer nélkül termeszthető –, a gyomirtás is elhagyható, a telepítését követően műtrágyát nem igényel, sőt nitrogénmegkötő (rizóbiumszimbiózis), mélyen gyökerezik, talajvizet is hasznosít, aszályra kevésbé érzékeny, mély gyökeresedése miatt a felső termőrétegből kimosódott tápanyagokhoz is hozzáfér, karógyökereivel drénezi, lazítja, szellőzteti a talajt, évi 5–6 betakarítása nem eredményez kiemelkedő munkacsúcsokat, kiváló az öntözési reakciója, GMO-mentes hazai fehérjeforrás. Ahhoz, hogy a lucernafehérje átütő siker legyen a hazai fehérjehiány felszámolásában, a GMO-mentesség elérésében, stabil, jól működő, bejáratott és bevált technológiára van szükség.

De önmagában még ez is kevés, ha a lucerna-LPC előállítása, használata nem gazdaságos. A gazdaságosság a kulcskérdés; mire számíthatunk ezen a területen? A lucernalevélfehérje- koncentrátum vagy LPC legfőbb piaci konkurense a GM extrahált szójadara. A jelenlegi nyomott kőolajárak mellett stabilizálódhat az extrahált szójadara 100 forintos nettó kilogrammonkénti ára, a pár éve még 130 forint körüli ár után. A lucerna-LPC akkor tud elterjedni, ha tiszta fehérjeárban legalább 20 százalékkal olcsóbb alternatívát jelent, ez pedig akkor teljesül, ha az értékesítési ára 92 forint, vagyis az előállítási önköltsége – 20 százalék jövedelmet elvárva – 76 forint alatt van.

Az alapanyagköltség 5x13 = 65 Ft/1 kg LPC, a feldolgozás becsült költségei (energia, munkabér, écs.) 70 Ft/1 kg LPC. Összesítve a lucerna-LPC előállításának költségeit, 135 forintot kapunk, ami jelentősen meghaladja az előirányzott 76 forintos költséget. Önmagában, a zöld rost hasznosítása nélkül a lucerna-LPC előállítása nem tud gazdaságos lenni. De szerencsére jók a kilátások, és már megvan a bevált gyakorlat a rost hasznosítására (erjesztett kérődzőtakarmány vagy lucernapellet gyártása). Egy kilogramm préselt rost a felhasználóknak bőven ér 8 forintot, márpedig 1 kg LPC előállítása során 10 kilogramm préselt rost keletkezik. Ennek az értéke 80 forinttal tudja mérsékelni az LPC önköltségét, így az 55 forintra, vagyis jóval a kitűzött szint alá csökken. A lucernarost teljes hasznosítása mellett az LPC-előállítás mind az előállító, mind a felhasználó számára jövedelmező. További biztonságot ad és további jövedelemforrás lehet a barnalé hasznosítása is.

Összefoglalva: egy állattenyésztéssel és takarmánytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemben egyszerre fordul elő a fehérjehiány a takarmányozásban és a jelentős fehérjeveszteség a szántóföldön. A veszteségek mérséklésére megvan a kidolgozott betakarítási és feldolgozási technológia. Ez a fehérjemalom (proteomill) eljárás, ami a veszteséget értékes fehérjekoncentrátummá alakítja. A keletkezett fehérje mennyisége és minősége felülmúlja a magfehérjékét. A fő termék előállítása gazdaságos. Az új eljárás gyakorlati elterjedésével megteremthetők a GMO-mentes sertés- és baromfi-előállítás és tejtermelés alapjai.

Bódi László
vezérigazgató

Deme Albert
üzemgazdasági igazgató,
Tedej Zrt.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Az Opus kizárólagos tulajdont szerez egy tiszapüspöki gabona-feldolgozó és izocukor üzemben

Az Opus Global Nyrt. újabb 25 százalékos üzletrész apportjával, a társaságnál jelenleg zajló tőkeemelésekkel együtt, kizárólagos tulajdonosa lesz Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb folyékony cukrokat, valamint egyéb élelmiszer-, gyógyszeripari-, és állati takarmány alapanyagokat előállítójának, a Kall Ingredients Kft.-nek - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kedden.

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Extrém hőség, szárazság és takarmányhiány sújtja a marhatartókat

A téli hóviharok után most a szárazság sújtja a walesi szarvasmarhatartókat. Írországban sok gazda arra kényszerült, hogy a télre betárolt takarmányból etesse az állatait, míg Svédországban korábban kénytelenek vágóhídra küldeni az állatokat.

Tejtermelés tudományos alapokon

A klímaváltozással járó gazdasági kényszer, hogy az állattartó gazdák mind komolyabban számoljanak a nyári hőségnapok következményeivel, és az állattartás tudományos hátterét adó kutatás minél pontosabban feltárja az okokat, a következményeket, és végül, de nem utolsósorban a hőség okozta károk mérséklésének lehetőségeit.

GMO kontra génmegőrzés

Ökoszisztémák – Termékek – Fajtafenntartás címmel rendezett nemzetközi konferenciát A DAGENE Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület és a SAVE Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány. A kozárdi Faluházban tartott eseményen több ország neves szakemberei képviseltették magukat.

Nálunk is súlyos következményei lehetnek az amerikai vámháborúnak

Donald Trump amerikai elnök mára gyakorlatilag teljesen szétzilálta a világkereskedelmet. Bár régen sem működött minden olajozottan, ami most van, az teljes káosz, amelyben minden szereplőnek újra kell keresnie a helyét.

Feldman: az új KAP támogassa a gmo-mentes szójatermelést

Növelni kell az Európában előállított, gmo-mentes fehérjetakarmány-alapanyagok mennyiségét, ehhez pedig az unió 2020 utáni támogatáspolitikájában (KAP) legalább szinten kell tartani a termeléshez kötött támogatásokat – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár Németországban, az 5. Nemzetközi Duna-Szója Kongresszuson.

Tovább növelnénk a gmo-mentes szójatermesztést

Régiós együttműködéssel terjeszthetőek ki a génmódosítástól mentes szója termesztésének lehetőségei – emelte ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Szója és a Donau Soya közös rendezvényén. Feldman Zsolt hozzátette, az együttes fellépésből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak.