0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ikerellések bejelentésével csaltak a holland gazdák

Valami bűzlik a holland tejágazat körül – ezzel a mondattal kezdi a The Guardian azt a cikkét, amelyben a németalföldi ország tejhasznú tehénállománya túlszaporodásának következményeiről ír.

A holland tejtermelők teljesítménye európai és világviszonylatban is kiemelkedő. Az ország az EU negyedik legnagyobb tej-, és tejtermék exportőre. A tejágazat a virágkertészet után a második legjelentősebb export ágazata Hollandiának, ahol 18 ezer tejgazdaságban 13 milliárd kg tejet állít elő 1,65 millió tehén. A megtermelt tejet 62 feldolgozóba szállítják, ahol vajat, tejport, joghurtot és az export érték legnagyobb hányadát adó sajtokat állítanak elő.

Hollandiában hazánkhoz képest tízszer akkora állatsűrűség jellemző, ami óriási nitrát- és foszfátterhelést jelent az ország termőtalajainak. A vonatkozó EU direktíva szerint a szervestrágyával kijuttatható nitrogén mennyisége legfeljebb 170 kg/ha lehet évente. Hollandia 2017 végéig kapott felmentést e rendelkezés alól, ami azt jelenti, hogy 2018 január 1-től mind a nitrát-, mind a foszfátterhelési határértékeket be kell tartani valamennyi holland tejgazdaságnak.

A tejelő állomány növekedése miatt 2015-től a határértéket meghaladó volt az ágazat foszfát kibocsátása, ezért a holland kormány a termelőkkel egyeztetve három intézkedésből álló csomagot fogadott el. Az első a takarmányok foszfáttartalmának maximalizálására vonatkozik, amelyet a takarmánygyártóknak kell betartaniuk. A másik két intézkedés a tejtermelő üzemek foszfát kibocsátásnak mérséklését célozza. Ezt vagy a tejtermelés vagy az állatlétszám csökkentésével érhetik el az üzemek. Mindkét esetben referencia időszakot határoztak meg, amihez képest a csökkentést 2017-ben meg kellett lépni. Amennyiben valakinek ez nem sikerült, a leadott tejének alapárát 10 százalékkal csökkentették. További lehetőségként az állam a termelő tevékenység teljes leállítását, a tejelő állomány felszámolását is támogatta. A kilépők kárpótlására 50 millió eurós (15 milliárd Ft) keretet képeztek, aminek felét a tejtermelők hozzájárulása fedezte (szolidaritási járulék), a fennmaradó részt pedig uniós (19 millió euró) és nemzeti (6 millió euró) forrásból teremtették elő.

Az intézkedések hatására 2017 év végén 3 százalékkal, azaz 50 ezerrel kevesebb tejelő tehenet tartottak Hollandiában. Ez a szám azonban elmarad a beharangozott 10 százalékos leépítéstől és messze van a WWF környezetvédő szervezet által javasolt 40 százalékos csökkentéstől.

A The Guardian cikke szerint a háttérben az állhat, hogy a tejtermelők bevallása nem a valós számokat tartalmazza, aminek eredménye az, hogy Hollandia megszegi az uniós foszfát- és ammóniaszennyezésre vonatkozó előírásokat.

A WWF holland szervezetének mezőgazdasági vezetője szerint az EU tagállamai között Málta után Hollandiában a legalacsonyabb az élővilág fajgazdagsága és mára az ország eredeti biodiverzitásának alig 15 százaléka maradt fenn. Szerintük a holland tejtermelő gazdaságok 80 százaléka több trágyát termel, mint amit a környezetvédelmi előírások lehetővé tesznek. A termelők éves szinten 550 millió eurót (170 milliárd Ft) fizetnek, hogy a feleslegben képződött trágyájuktól megszabaduljanak.

Egy néhány hete kirobbant botrány szerint a holland tejtermelők tömegesen csaltak az ikerellések bevallásával. Annak érdekében, hogy az állományméretet papíron csökkentsék vagy szinten tartsák, a tehenek egy részét üszőnek vallották be (az üszők 0,5 a tehenek 1 nagyállat egységet jelentenek, és a környezetterhelési számítások során ezt veszik figyelembe) és az elléseiket szétosztották a többi tehén között, így az ikerellések száma a normális 3 százalék helyett 2000 telepen 10 százalék fölött, 5700 telepen 5-10 százalék között volt papíron. A holland kormány vizsgálatot indított az ügyben a be nem jelentett tehenekre, valamint az „ikerellésből” származó borjakra forgalomkorlátozást rendelt el, a csaló gazdáknak járó támogatás egy részét pedig megvonják.

 

Forrás: www.allattenyesztok.hu