Back to top

A 24-ik órában vagyunk: sürgető az összefogás a szabolcsi alma megmentése érdekében

A szabolcsi alma esetében válaszút elé érkeztünk: közös összefogással visszaszerezzük megérdemelt hírnevét, vagy beletörődünk abba, hogy szépen lassan átveszik a helyét a külföldről behozott riválisai – hangzott el a „Merre tovább szabolcsi alma?” című konferencián. A résztvevők szerint az eredményességhez vezető út egy új brand, s a hozzá tartozó védjegy kiépítésével kezdődhet el.

„Lassan kritikussá válik az ültetvények területe, s csökken az almatermesztők száma, aminek oka, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát” – sorolta a legfőbb problémákat Takács Ferenc, az Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a rendezvény helyszínét adó, Szabolcs megyei Gégényben található Alma Trade Kft. telephelyén. Itt, a megyében fogant meg az ötlet a tavalyi esztendőben, ami innovációt és közös fellépést sürgetett a termesztők részéről, így ez volt már a harmadik ilyen esemény a sorban, aminek kapcsán a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum is támogatásáról biztosította a szervezőket – a belföldi piacok közös erővel való megtartását szem előtt tartva. Ezen alkalmak során a témában illetékes szakemberek egyetértettek abban, hogyha a szabolcsi almát egyfajta vezérhajónak választjuk, s visszaadjuk neki méltó hírnevét, márkát építve köré, akkor mindez magával hozhatja az alapvető termelési erőforrásokhoz szükséges feltételrendszert is. Éppen ezért – a gégényi konferencia után nem sokkal – alakul majd meg egy tíz-tizenöt főből álló operatív csoport, aminek egyik legfőbb feladata egy marketingkampány előkészítése és véghezvitele lesz, s akik közül többen is bemutatkoztak a gégényi rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője a közösségi agrármarketing lehetőségeiről, illetve az ehhez kapcsolódó védjegyekről tartott előadást, aminek kapcsán kiderült: manapság minden eddiginél komolyabb reklámstratégiára van szükség, hiszen a piac hatalmas, a digitalizáció eredményeképp pedig a fogyasztóknak egyre nagyobb beleszólásuk van az egyes termékek létrejötte kapcsán. Növekvő tendenciát mutat az egészséges életmód és a patriotizmus iránt elköteleződöttek száma is, ennek fényében pedig különösen nagy lehetőségek rejlenek a szabolcsi almában: „ha társítjuk az almához a boltban a termelő nevét, az még inkább bizalmat eredményezhet, ezzel is erősítve a termék tájjellegét” – részletezte gondolatmenetét Dr. Szakály Zoltán, aki szerint a hitelesség kapcsán rendkívül fontosak az egyes védjegyek feltüntetése. Utóbbiak esetében szerinte azt kell elérni, hogy tudatosan keressék azokat a vásárlók.

 

Ezt annak idején a Baromfi Termék Tanács védjegyének kampánya során például sikerült elérni, emelte ki előadásában Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa, aki szerint a kulcs ebben az esetben a célcsoport felmérése, aztán pedig az optimális kommunikációs eszközállomány összeválogatása volt. „Ők veszik meg a terméket, így rájuk kell optimalizálni a kampányt. Tudjuk meg, mit szeretnének hallani, látni vagy éppen fogyasztani” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy véli, a klasszikus kommunikációs elemeken túl szükség van újszerű kutatási módszerekre is. Az egyik ilyen eszköz a netnográfia, ami kiváló lehet az egyre nagyobb teret hódító online csoportok feltérképezésére – ami jelen esetben például az egészséges élelmiszer-fogyasztók közössége. A megfelelő eszköz révén ugyanis másodpercek alatt több tízezer emberhez szólhatunk ily módon. Hasonló elveken nyugszik az úgynevezett crowdsourcing (tömeges ötletbörze) módszer is, aminek révén például egy adott termék logója vagy szlogenje kapcsán lehet versenyre hívni a kreatív fogyasztókat a cég internetes felületén. „Több ezren ötletelhetnek egyszerre például olyan termékeken, amiket szabolcsi almából lehetne elkészíteni” – hozta fel példaként a Debreceni Egyetem adjunktusa.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szerdán kiderül, hogyan folytatódik az léalma-ügy

A korábbi sikertelen egyeztetések után újabb mérföldkőhöz ért a felek párbeszéde az ipari alma irreálisan alacsony ára ügyében, miután a gazdák traktorokkal és félpályás útlezárással jelezték álláspontjuk határozottságát.

Farmer-Expo: az öntözéstől az almakérdésig

Nincs almakrízis - jelentett ki Nagy István agrárminiszter a XXVII. Farmer-Expo megnyitóján, Debrecenben. Azonban hozzátette, hogy van gond és feladat, melyet csak összefogással lehet megoldani. Ez meg is történt, és ezért a gazdák képviselői eredményesen tudnak tárgyalni a felvásárlókkal és feldolgozókkal.

A keleti kajszifajtáknál a fagytűrés kulcsa

A kajszi köztermesztésébe a jövőben a hazai és a nyugati fajták mellé besorolnák a nemesítők a kelet-európai génállományt is. Az utóbbiakra a fagytűrésük miatt terelődött a szakemberek figyelme.

Jobban odafigyelünk az egészségünkre: előtérbe kerülnek a zöldségek

A tudatos fogyasztó egyre jobban figyel az élelmiszerek minőségére, származási helyére és összetevőire. Az hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás előtérbe kerül a nyári időszakban, nem is szólva a biotermékekről, amelyeknek piaca dinamikusan bővül.

Már hazai csemegeszőlőt nassolhatunk

A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő két-három héttel hamarabb érik; a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru. A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Iszonyatos pazarlás: a zöldség és gyümölcs 30 százaléka végzi a kukában

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

Nincs egyezség a léalma felvásárlási áráról

Eredménytelenül zárult a léalma drasztikusan alacsony felvásárlási áráról az Austria Juice képviselőivel folytatott keddi tárgyalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).

Az Agrárminisztérium kiáll az almatermesztők mellett

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.

Csúcstermés lesz az idén almából

Az utóbbi tíz év legnagyobb almatermésére számítanak az Európai Unió 28 tagállamában, ahol az idén 12 millió 611 ezer tonna termést jeleznek előre. Hazánk az idei évre becsült 729 ezer tonnás almatermésével az ötödik helyen áll Európában.