Back to top

A 24-ik órában vagyunk: sürgető az összefogás a szabolcsi alma megmentése érdekében

A szabolcsi alma esetében válaszút elé érkeztünk: közös összefogással visszaszerezzük megérdemelt hírnevét, vagy beletörődünk abba, hogy szépen lassan átveszik a helyét a külföldről behozott riválisai – hangzott el a „Merre tovább szabolcsi alma?” című konferencián. A résztvevők szerint az eredményességhez vezető út egy új brand, s a hozzá tartozó védjegy kiépítésével kezdődhet el.

„Lassan kritikussá válik az ültetvények területe, s csökken az almatermesztők száma, aminek oka, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát” – sorolta a legfőbb problémákat Takács Ferenc, az Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a rendezvény helyszínét adó, Szabolcs megyei Gégényben található Alma Trade Kft. telephelyén. Itt, a megyében fogant meg az ötlet a tavalyi esztendőben, ami innovációt és közös fellépést sürgetett a termesztők részéről, így ez volt már a harmadik ilyen esemény a sorban, aminek kapcsán a Földművelésügyi Minisztérium és az Agrármarketing Centrum is támogatásáról biztosította a szervezőket – a belföldi piacok közös erővel való megtartását szem előtt tartva. Ezen alkalmak során a témában illetékes szakemberek egyetértettek abban, hogyha a szabolcsi almát egyfajta vezérhajónak választjuk, s visszaadjuk neki méltó hírnevét, márkát építve köré, akkor mindez magával hozhatja az alapvető termelési erőforrásokhoz szükséges feltételrendszert is. Éppen ezért – a gégényi konferencia után nem sokkal – alakul majd meg egy tíz-tizenöt főből álló operatív csoport, aminek egyik legfőbb feladata egy marketingkampány előkészítése és véghezvitele lesz, s akik közül többen is bemutatkoztak a gégényi rendezvényen.

 

Dr. Szakály Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője a közösségi agrármarketing lehetőségeiről, illetve az ehhez kapcsolódó védjegyekről tartott előadást, aminek kapcsán kiderült: manapság minden eddiginél komolyabb reklámstratégiára van szükség, hiszen a piac hatalmas, a digitalizáció eredményeképp pedig a fogyasztóknak egyre nagyobb beleszólásuk van az egyes termékek létrejötte kapcsán. Növekvő tendenciát mutat az egészséges életmód és a patriotizmus iránt elköteleződöttek száma is, ennek fényében pedig különösen nagy lehetőségek rejlenek a szabolcsi almában: „ha társítjuk az almához a boltban a termelő nevét, az még inkább bizalmat eredményezhet, ezzel is erősítve a termék tájjellegét” – részletezte gondolatmenetét Dr. Szakály Zoltán, aki szerint a hitelesség kapcsán rendkívül fontosak az egyes védjegyek feltüntetése. Utóbbiak esetében szerinte azt kell elérni, hogy tudatosan keressék azokat a vásárlók.

 

Ezt annak idején a Baromfi Termék Tanács védjegyének kampánya során például sikerült elérni, emelte ki előadásában Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa, aki szerint a kulcs ebben az esetben a célcsoport felmérése, aztán pedig az optimális kommunikációs eszközállomány összeválogatása volt. „Ők veszik meg a terméket, így rájuk kell optimalizálni a kampányt. Tudjuk meg, mit szeretnének hallani, látni vagy éppen fogyasztani” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy véli, a klasszikus kommunikációs elemeken túl szükség van újszerű kutatási módszerekre is. Az egyik ilyen eszköz a netnográfia, ami kiváló lehet az egyre nagyobb teret hódító online csoportok feltérképezésére – ami jelen esetben például az egészséges élelmiszer-fogyasztók közössége. A megfelelő eszköz révén ugyanis másodpercek alatt több tízezer emberhez szólhatunk ily módon. Hasonló elveken nyugszik az úgynevezett crowdsourcing (tömeges ötletbörze) módszer is, aminek révén például egy adott termék logója vagy szlogenje kapcsán lehet versenyre hívni a kreatív fogyasztókat a cég internetes felületén. „Több ezren ötletelhetnek egyszerre például olyan termékeken, amiket szabolcsi almából lehetne elkészíteni” – hozta fel példaként a Debreceni Egyetem adjunktusa.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Hatputtonyos aszúk előjegyzésre

Hamarosan egy innovatív aszúértékesítési koncepciót vezet be a mádi HOLDVÖLGY, amely teljesen új alapokra helyezi a hat puttonyos aszúk és a borrajongók kapcsolatát.

Drónok segítik a megporzást

Tavaly a méhek munkáját egy drón is segítette az USA New York államában a 150 hektáros Beak and Skiff almáskertben. Peter Fleckenstein, a cég friss gyümölcs értékesítéssel foglalkozó ügyvezetője talált rá arra a start-up cégre a közeli Syracuse-ban, amelyik mandulában kísérletezett drónos megporzással.

Pálinkát akár inggombból is

„Pálinkát mindenből, még inggombból is lehet főzni” – mondta viccesen, egy idős bácsit idézve Komoróczi Lajos, amikor a pálinkafőzés rejtelmeiről kérdeztük. Aztán, komolyra fordítva szót, hozzátette: egyáltalán nem mindegy, hogy miként készül ez a kuriózumnak számító magyar ital. Minderről a keszthelyi pálinkamustrán is sok szó esett.

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

A kajszit is megütheti a guta

A kajszi, más néven sárgabarack rendszeres növényvédelmére a házikertekben általában igen kevés figyelmet fordítanak. Mivel fagyérzékeny faj, a termesztésére a védettebb, zárt udvarok, kertek a legalkalmasabbak. Tekintsük most át a legfontosabb kórokozóit.

Rózsaszíntől a pirosas rózsaszínen át a bordóig: nyerő almafajták

Különösen jó lett a termés a francia nemesítésű pirosas húsú almafajtákból, jelentette a Kissabel® márkát forgalmazó Ifored Konzorcium. A védett fajtákat Francia-, Német-, Spanyol- és Olaszországban, valamint Svájcban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban termesztik.

Kevés a hazai alapanyag: mi lesz a magyar gyümölcslével?

Komoly gondok elé néz a hazai gyümölcslégyártás, mert rohamosan csökken a felhasználható alapanyag, derült ki a FruitVeB tanácskozásán. A klasszikus magyar gyümölcslevekhez szinte asztali minőségű termésre, zamatos fajtákra van szükség.

A rendkívüli meleg miatt több zöldség is a másfélszeresére drágult

A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.

Magyar Bor Nagydíj 2018

A Magyar Borszakírók Köre harmadik alkalommal teszi közzé azoknak a magyar termelők által készített száraz és félszáraz, fehér és vörös boroknak a „Super 12” listáját, amelyeket tagjai az elmúlt évi kóstolási tapasztalataik alapján a legjobbaknak ítéltek.